FIGYELEM!
**************************************************************************************
Egy időben nagyon sokat rágógumiztam, fogkrémmel és (gyógy)tea (!) édesítésére használt szerrel is rengeteg aszpartmant vittem be a szervezetembe.
Amíg nem jöttem rá a szer káros hatására - nem néztem tüzetesen utána -, nem értettem ízületi betegségem, és a néha-néha rám törő homályos látás okát, ami éjszakában dolgozóként már kifejezetten veszélyessé vált.
Nos, amióta odafigyelve kerülöm az aszpartam bevitelét, azóta a látásproblémáim teljesen megszűntek, az ízületi betegségem pedig visszafejlődni látszik. Jobb kezem, amit az ing ujjába sem tudtam segítség nélkül beledugni, mostanra a derekam felső részéig hajlik.
Frissítés:
Sajnos - valószínűsíthető, hogy egy eltitkolt aszpartamforrás hatására 2 év után kiújultak ízületi problémáim. Egészséges táplálkozásom, és káros szenvedélyektől mentes életmódom ellenére gyomor és nyombélfekélyem keletkezett. Mindez meglepetésként következett be a Mikulás és karácsony környéki "dőzsölésben", kb. másfél kg szaloncukor elfogyasztását követően...
...de nézzük csak, "mit is ír a hogyishívják"!?
Az aszpartam-titok
“A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modern kori horrornak, amit odabent művel.
Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?
A diéta-ipar is egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszer ipari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek?
A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.
Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.
Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.
Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.
Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának.
Hihetetlennek tűnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rágóval, üdítőitallal!
Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik.
A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.
A hatás feltűnés mentes ,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod…Ha mégis megpróbálnád, “védelmed érdekében” a legtöbb termékre rá is íratják, hogy “fenil-alanin forrást tartalmaz…”Ja… hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociáltál?
Hááát…. A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ez által támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva.
Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára: “Drákói intézkedéseket kell foganatosítaniuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.” Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban… Gondolj szeretteidre!!!
Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.
És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweet-tel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.
Az aszpartam ellenesek elnöke szerint: “Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”
Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó időre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente… Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos” mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz..
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos” alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.
Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak.
Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.
Az aszpartam néhány mellékhatása:
látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk… ”
Forrás és bővebb információ:
dorway.com
lowcarb.hu
Cimkék:
"Az aszparaginsav és a fenilalanin valójában két ártatlannak tűnő fehérje, amely sok élelmiszerben előfordul. Csakhogy jól tudjuk, hogy az aminosavak önállóan adva egészen más hatásúak: sok ember triptofánt szed altatónak, mert ez a szerotonin előanyaga, mások L-theanint nyugtatónak, mert ebből a gátlóneuronok GABA nevű ingerületátvivő anyaga szintetizálódik, megint mások tirozint szednek, mert az a dopaminszintet emeli, és hatásos depresszív tünetek ellen. Az aminosavak izoláltan tehát egészen másként hatnak, mint a táplálék részeként arányosan fogyasztva. Az aszpartam egyik fő alkotórésze, az aszparaginsav az agyban idegi izgalmat kiváltó ingerületátvivő anyag, pl. a frissítőként ajánlott Reergin tabletta is ezt tartalmazza. Egy Reergin tabletta 133 mg aszparaginsavat tartalmaz, s napi két ilyen tabletta az élénkítő hatáson túl már felszínes alvást eredményezhet. Aszpartamból napi 40 mg/testsúly kg, azaz pl. egy 60 kilós embernél 2400 mg engedélyezett. Azt gondolnánk, ez nagyon sok. A mérések szerint felnőtt diétázók aszpartam fogyasztása lehet ennyi. Egy liter diétás üdítő 600 mg aszpartamot tartalmaz! A 2400 mg ötven százaléka aszparaginsav, ekkora mennyiség megfelel annak, mintha valaki 10 Reergin tablettát venne be naponta. A Reergin gyártója ezt már súlyos gyógyszerabuzusnak tekintené, hisz maximum 5 tablettát ajánlanak, míg tehát ugyanezt az aszpartam révén az engedélyező hatóságok szerint nyugodtan fogyaszthatjuk. A fenilalanin az idegrendszerben szintén aktív fehérje, olyannyira, hogy ha valakinek hiányzik hozzá a lebontó enzimje (ez a fenilketonúria), akkor súlyos idegrendszeri károsodást szenved. A fenilalanin átalakulása során növeli a dopamin és noradrenalin szintjét, s az aszparaginsav hatásához hasonlóan elképzelhetjük, mi mindent okozhat az idegrendszerben, ha hirtelen nagy mennyiségben ilyen erős stimuláló anyag jut az agyba. Így mind az aszparaginsav, mint a fenilalanin idegrendszeri izgalmi tünetekhez vezethet, nagy mennyiségben idegméregnek tekinthetők. Az idegmérgek lényege, hogy vagy megbénítják az agysejtek működését, vagy kóros hiperaktivitásra késztetik őket. Egy korai biztonsági vizsgálat során hét majommal aszpartamot etettek hosszú időn át. Egyikük elpusztult, ötüknél pedig generalizált epilepsziás rohamok jelentkeztek. Világos, hogy az ilyen állatkísérletekben jóval nagyobb adagot adnak, mint amennyit az ember elfogyasztana. Azonban az extraadagok egyfajta nagyítóként megmutatják, mi történik kicsiben. Patkányoknál aszpartam hatására agydaganat alakult, és a statisztikák azt mutatják, hogy az aszpartam 1983-as forgalomba hozatala után ugrásszerűen (10%-kal) megnőtt az amerikai lakosság körében az agydaganatok száma."
Forrás: Szendi Gábor - író, pszichológus
Kulturalis Kreativok from Frigyes Fogel on Vimeo.
A kutatók szerint a félelmet gerjesztő emlék felidézése egyfajta időkaput nyit meg az agyban, ebben az állapotban újra lehet írni a történések menetét, majd az új formában visszatárolni. - Mielőtt ismét eltárolódik az emlék, van egy szakasz, amikor nagyon érzékeny a szétrombolásra - mondta Elizabeth Phelps, a New York-i Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a félelmet keltő emlékek gyógyszerekkel elnyomhatók, ezek hatása azonban nem tart sokáig. Phelps kutatásaiban patkánykísérletek eredményeit használta fel, amelyekből kiderült, hogy az emlék felidézésekor van egy rövid időszakasz, amikor újraszabható a történet. Ez az érzékeny "időablak" jellemzően az emlék felidézését követően tíz perccel kezdődik és legfeljebb hat óráig tart.
Az egyik csoportnál tíz perc elteltével egy újabb tanulási folyamatban újra és újra megmutatták a kék négyzetet a teszt alanyainak, ám már áramütés nélkül. A kontrollcsoport tagjainál nem várták ki a tíz percet, mielőtt sokkolás nélkül tették volna ki őket a félelmetes kék négyzet látványának. Egy év elteltével az első csoport tagjainál nem tapasztaltak félelmi reakciókat a kék négyzet látványától, míg a második csoportban lévő embereknél igen. A félelmi reakciókat a bőr fiziológiai jellemzőinek változásával mérték a kutatók.
Phelps úgy véli, hogy tanulmányuk az időablak jelentőségét bizonyítja. Az első csoport tagjainál a fájdalmas emlék felidézése után már biztonságosként sikerült visszatárolni azt, míg a többieknél a rossz emlékkel versengő újat kíséreltek meg létrehozni - sikertelenül. A kutató hangsúlyozta, hogy megállapításukat nem lehet azonnal súlyosan szorongásos betegeknél alkalmazni, további vizsgálatok szükségesek, ám mindenképpen egy új kezelési módszer alapjait jelenthetik.
Forrás: MTI
Az elmúlt időszakban –már a repülőtéri pályázat előtt is – számtalan írás jelent meg különböző újságokban a fővárosi taxi-helyzetről. Az utason és a taxison, a taxizás két főszereplőjén kívül, szinte már mindenkit megkérdeztek a témával kapcsolatban. Mivel utas bárki könnyen lehet, ezzel a gondolatébresztőnek szánt dolgozatommal szeretném, ha a taxis szemszögéből is megismernék a helyzetet.
A taxit drágának leginkább az autóval nem rendelkező, ritkán taxizó utasok szokták tartani. Egy húszperces utazással 2-3.000 forintot keres, és még ráadásul folyton panaszkodik, gondolják. Csakhogy a fuvardíj bevétel, amiből kiadásokat kell fedezni, és ami marad - ha marad, az a kereset. És a taxizás rendkívül, aránytalanul költséges vállalkozás.
Ezt a 17 millió forintot, ha elosztom (ötvennel) egy hónapra 340.000 Ft, és ha tovább osztom (huszonhat munkanappal) 13.000 Ft az eredmény. Vagyis minden nap annyit „keres” a taxis, amennyit ezen a 13.000 forinton felül sikerül bevételként elérnie. Pisti és a guruló Hungarikum |
|
A Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Kht /nonprofit Kft./ ezért a pénzért semmi értelmes dolgot nem csinál. Az általa telepített utcabútorok taximegállónak alkalmatlanok, takarítás híján koszosak, lelakottak. Mivel egyetlen rendeltetésük, hogy reklámhordozók, az újabb változat már úgy is néz ki. Ezzel a reklámbevétellel ígérte mérsékelni a 2004-ben 21.500 Ft-ról mára 25.000 Ft-ra csökkentett díjat.
Az üzemeltetés körébe – szerintük – nem tartozik bele a taximegállók területén (sem) a takarítás, télen a térdig érő hóban a taxis nem tud beállni, az utas nem tud beszállni.
A taxi-állomások tiszteletben tartását a gyakorlatban kizárólag a közlekedési társadalom lelkiismerete szabályozza. A „civil” autókon kívül rendszeresen elfoglalják a szállító autókon, a rendőrautókon, az Andrássy útról induló városnéző buszokon kívül bárki, aki nem szégyelli.
Ennyi pénzért elvárható lenne, hogy legalább a pályaudvarokon lévő balkáni állapotokat megszüntessék, az újonnan épülő bevásárló központok, buszpályaudvarok, közintézmények elé rendes és ingyenes taxiállomásokat jelöljenek ki.
Reklám tábla, vagy taxiállomás?
Hat év alatt egyetlen egyszer sem lett takarítva, és soha egyetlen utas sem állt (ült) ide taxira várni.
Kevésbé lenne cinikus a 6 éve tartó próbaüzem, ha a nyomógombokhoz vezetéket kötnének.
Repülőtér
Egy olyan városban (Budapest) ahol a szomszédos másik városban (Vecsés) van a repülőtér, és ilyen drága a benzin, luxus, hogy az egyik taxi-társaság utassal megy ki, és üresen jön be, a másik kiváltságos pedig épp fordítva, üresen megy ki, és utassal jön be.
Hát nem az lenne az ésszerű, hogy a repülőtérre utasokat kiszállító taxi beállna az ottani drosztra, és a következő repülőgép leszállta után utassal menne vissza a városba?
A Heti Válasz e témával foglalkozó cikkében úgy értesült, hogy a reptér fuvaronként 450 Ft-t kér. Nem vagyok biztos abban, hogy egy nemzetközi repülőtérnek így kellene napi 1.500 – 2.000 fuvar után pacsi-pénzt szednie, de ha ennél Tesco stílusnál maradunk, sokan kifizetnénk, hiszen többe kerül az a benzin, amit az üresjáratok alatt a taxik fogyasztanak.
Pacsi, pacsi
Tulajdonképpen az utas és a taxis közé ékelődött közvetítőnek fizetett díjat nevezik pacsi-pénznek. Eredetileg főleg vendéglátósoknak pacsiztak a taxisok, meg persze a szállodáknak. Mára egyetemessé vált a pacsi minisztériumtól az orvosi rendelőig, kórháztól a hivatalig.
Tulajdonképpen a taxiállomás használati engedély ára is pacsi-pénz, a repülőtéri 450 Ft is pacsi-pénz, és bizonyos bevásárlóközpontok is pacsi-pénzt kérnek a területükön (?) kialakított taxiállomásért.
Az alapvető probléma az, hogy a taxisok a tagdíj befizetésével egyszer már megvásárolták a címeket. Egy átlagos társaságban például 85.000 címért 500 taxis – fejenként 65.000 ft-ot –
500 x 65.000 : 85.000 = 382 forintot (átlag) fizet minden egyes címért.
Képzeljenek el egy zsebkendő nagyságú kerületet, ahol az orvosi rendelő 200 Ft pacsit kap, a társaság a 382 Ft-ot, mennyi marad a taxisnak, ha a fuvar még az ezer forintot sem éri el, és a háromszereplős történetben mégiscsak ő autója kopik, az ő benzine fogy?
Mit érezne a beteg, ha tudná, hogy a 600 Ft-os fuvardíjából a taxisnak mindössze 18 Ft jut?
Hiába van jelenleg 16 társaság, nem színesítik a piacot, ugyanis a taxi a butiksor ellentéte. A rengeteg társaság elsorvasztotta a perifériális taxizást, sok-sok üres kilométerrel pazaroljuk a benzint, koptatjuk kénytelenségből az autót. (csak egy példa: Rákoskeresztúr taxi-igénye óránként 4 autó. Ha kivisznek, mégsem állhatok meg, mert értelemszerűen csak 4 társaságnak van esélye fuvarra, 12-nek pedig nincs.) Az a baj, hogy már Mátyásföld, Kőbánya, sőt Zugló is „perifériává” vált. Emiatt a belső kerületekben hemzsegnek a taxik, a külsőkben pedig várhat az utas. Ennek az is a szomorú következménye, hogy kopik a taxis helyismerete.
És még mindig a társaságokról
Úgy tűnik, hogy a taxizásban még mindig lehet üzlet, mert egymás után alakultak hajmeresztő árakat alkalmazó újabb társaságok. Az már a taxisok szégyene, hogy ezekbe belépnek, sőt százával lépnek be. Megpróbáltam megsaccolni, hogy a jelenlegi szabályozatlan és elszabadult létszámmal szemben mennyire kevés taxis lenne ideális a jelenlegi sláger 150 Ft-os viteldíjjal, de rájöttem, hogy képtelenség.
Bár tény és való, hogy azért drága a taxi, mert nagyon sokan vagyunk, nagyon sok társaságban, ezzel a tarifával csak akciószerűen, rövid ideig lehetne csak járni, és aztán becsületes munkával és becsületes tarifával bepótolni az elhalasztott elmaradásokat.
Azon is mérgelődöm, hogy ezek a gagyi-taxik a harsány akció-matricákkal megtévesztik az utca emberét, hiszen az a tarifa pont rájuk nem vonatkozik. (lásd a lenti táblázatban a Taxi Pluszt)
Hívogató tarifa.
Elég leguggolni, hogy kiderüljön az igazság.
Úgy tűnik, utólag ragasztották rá a kritériumot.
A tarifáról
Műszaki vizsga Próba tétel, próbaút.
Dr. Földiné Csák Valéria |
Üdvözöljük a
4 Dimenzió Online-ban
Gizi által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Czinege László (tokio170) által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.
© 2021 Created by Czinege László (tokio170).
Működteti: