ÉLETMÓD DIMENZIÓ

[Czinege László (tokio170)]

FIGYELEM!

• Ez a legkorábbi téma. Az újabb posztokhoz lefelé görgetve, és visszalapozva juthatsz el (ez sajna minden fórum topikunkban így van).
• Új beküldést a bevezető téma alatti ablakban adhatsz hozzá.
• Megjegyzést pedig mindig az adott írás alatti VÁLASZ linkre kattintva küldhetsz.

 

**************************************************************************************

ÉLETMÓD DIMENZIÓ 

Frissítve: 2012. 04. 16

Egy időben nagyon sokat rágógumiztam, fogkrémmel és (gyógy)tea (!) édesítésére használt szerrel is rengeteg aszpartmant vittem be a szervezetembe.
Amíg nem jöttem rá a szer káros hatására - nem néztem tüzetesen utána -, nem értettem ízületi betegségem,  és a néha-néha rám törő homályos látás okát, ami éjszakában dolgozóként már kifejezetten veszélyessé vált.

Nos, amióta odafigyelve kerülöm az aszpartam bevitelét, azóta a látásproblémáim teljesen megszűntek, az ízületi betegségem pedig visszafejlődni látszik. Jobb kezem, amit az ing ujjába sem tudtam segítség nélkül beledugni, mostanra a derekam felső részéig hajlik.
Frissítés:
Sajnos - valószínűsíthető, hogy egy eltitkolt aszpartamforrás hatására 2 év után kiújultak ízületi problémáim. Egészséges táplálkozásom, és káros szenvedélyektől mentes életmódom ellenére gyomor és nyombélfekélyem keletkezett. Mindez meglepetésként következett be a Mikulás és karácsony környéki "dőzsölésben", kb. másfél kg szaloncukor elfogyasztását követően...

...de nézzük csak, "mit is ír a hogyishívják"!?


Az aszpartam-titok

“A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modern kori horrornak, amit odabent művel.

Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?

A diéta-ipar is egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszer ipari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek?

A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.
Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.

Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.

Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.
Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának.

Hihetetlennek tűnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rágóval, üdítőitallal!
Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik.
A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.

A hatás feltűnés mentes ,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod…Ha mégis megpróbálnád, “védelmed érdekében” a legtöbb termékre rá is íratják, hogy “fenil-alanin forrást tartalmaz…”Ja… hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociáltál?
Hááát…. A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ez által támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva.

Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára: “Drákói intézkedéseket kell foganatosítaniuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.” Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban… Gondolj szeretteidre!!!

Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.
És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweet-tel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.

Az aszpartam ellenesek elnöke szerint: “Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”

Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó időre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente… Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos” mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz..
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos” alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.
Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak.
Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.

Az aszpartam néhány mellékhatása:

látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk… ”

Forrás és bővebb információ:
dorway.com
lowcarb.hu

 

[Czinege László (tokio170)]

Az infarktus tünetei

Hirtelen támadó, igen erőteljes, a szegycsont mögötti fájdalom, ami többnyire kisugárzik a bal karba, a vállba és a lapocka alá. A nyomó, szorító fájdalom a nyakba, az állba is átsugározhat.

Jellegzetes kísérő tünet a halálfélelem, a megsemmisülés érzete. Sokszor nehézlégzés társul a fájdalomhoz, jellemző a verejtékezés, a szapora pulzus, a hideg végtagok és az eszméletvesztés. A fájdalom akár órákig is eltarthat.

A betegek kb. ötödénél a tünetek eltérnek az általánostól. Előfordul eszméletvesztés hányással, de mellkasi fájdalom nélkül.

Lehet bizonytalan fájdalom a has felső részén, vagy tisztázatlan nehézlégzés enyhe mellkasi fájdalommal, de erős, a karokban és az állban jelentkező fájdalommal.

A szívinfarktus pihenés közben is jelentkezhet.

 

Az infarktus oka, hogy a szívizom vérellátása egy helyen hirtelen elégtelenné válik, így az oxigénellátása sem kielégítő. Ez többnyire úgy jön létre, hogy a szívet ellátó koszorúér egyik ágában vérrög keletkezik, s az elzárja a vér útját.

Az elmeszesedett erek belső felülete elveszíti simaságát, s ez megkönnyíti a vérrög képződését. Emiatt gyakran társul a koszorúér-elmeszesedéshez a trombózis. A szívinfarktus gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A szívinfarktus jellemző rizikófaktorai: magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek és a köszvény.

Szintén az általános kiváltó tényezők közé tartozik a kövérség és a nehéz élet- és munkakörülmények, a stressz. A betegség kimenetele függ attól, hogy a szívizomelhalás mennyire kiterjedt és milyen gyorsan lehet megkezdeni a kezelést.

A betegek egy részénél az infarktus halállal végződik. Mások szívizma maradandóan károsodik. Ez egyben lecsökkenti a szervezet terhelhetőségét és teljesítőképességét.

Az erek elmeszesedése a korral fokozódik, így az infarktus veszélye is nő. A veszélyeztetettséget azonban megfelelő megelőzési taktikával, csökkenteni lehet.

A megelőzés legfontosabb része, hogy a rizikófaktorokat csökkentsük.

Ezért abba kell hagyni a dohányzást és kezeltetni a magas vérnyomást. Odafigyelő táplálkozással le kell adni a testsúlyfelesleget, és csökkenteni kell a magas koleszterin szintet.

Az életmódon úgy kell változtatni, hogy egyensúlyba kerüljön a feszültség és a relaxálás, elkerülhető a pszichés stressz, a hirtelen megerőltetés és a gyors hőmérsékletváltozás. A szívinfarktus bárhol, bármikor jelentkezhet. A legtöbb ember az infarktus első órájában belehal e betegségbe.

Ezért a tünetek jelentkezése után azonnal kórházba kell szállítani a beteget. A legfontosabb és gyakran életmentő eljárás az, ha azonnal mentőt hívunk. Ehhez persze tisztában kell lennünk a tünetekkel. Az infarktusos beteget azonnal le kell fektetni és testi, lelki nyugalomban tartani a mentők kiérkezéséig.

A kórházi ellátás általában 2-3 hétig tart. Majd több héten keresztül tartó rehabilitáció következik, ahol a fizikai aktivitást helyreállítják. A normális életre általában hat hét után lehet visszatérni.

Az újabb infarktus elkerülése érdekében a megelőzésre maximálisan figyelemmel kell lenni.

[Mira]

A gyorsételektől depressziós lehetsz

A transz- és telített zsírokban gazdag ételek növelik a depresszió kialakulásának kockázatát.

A megállapításra spanyol kutatók hívták fel a figyelmet, megerősítve azokat a korábbi vizsgálatokat, amelyek összefüggésbe hozták a mentális betegséget a rossz minőségű gyorsételekkel.

A szakemberek azt is megállapították, hogy egyes élelmiszerek, mint például az egészséges omega-9 zsírsavakban gazdag olívaolaj fogyasztása hatékony lehet a mentális betegségek kialakulása ellen vívott harcban.

A széleskörű tanulmányt a spanyolországi Navarra Egyetem és a Kanári-szigeteki Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatói készítették, akik hat éven keresztül követték figyelemmel és elemezték tizenkétezer önkéntes táplálkozási szokásait és életmódját.

A vizsgálat kezdetén a résztvevők egyikénél sem diagnosztizáltak depressziót, a végén 657-en szenvedtek a betegségtől.

"A fokozott mennyiségű transz-zsírt, folyékony olajból mesterséges hidrogénezéssel előállított, szilárd zsírok, fogyasztó résztvevők körében negyvennyolc százalékra növekedett a depresszió kockázata, szemben azokkal, akik nem fogyasztottak ilyen típusú zsírokat" - összegezte az eredményeket Almudena Sanchez-Villegas, a tanulmány vezető szerzője.

A szakember azt is kiemelte, hogy "minél több transz-zsírt fogyasztott valaki, annál jobban súlyosbodtak a zsírsavak káros hatásai"

.A helytelen táplálkozás depresszióhoz vezet A hal- és növényi eredetű olajokban található többszörösen telítetlen zsírsavak, valamint az olívaolaj hatásainak elemezésével azt is sikerült kimutatni, hogy ezek fogyasztása "a depresszió kialakulásának alacsony kockázatával van összefüggésben".

A PLoS ONE című, nyílt hozzáférésű internetes tudományos folyóiratban megjelent tanulmány ugyanakkor elismerte, hogy a vizsgálat egy olyan európai nemzet lakóira terjedt ki, ahol viszonylag alacsony - a bevitt energiamennyiség mindössze 0,4 százalékát teszi ki - a transz-zsír fogyasztása.

A tanulmány szerint ma mintegy 150 millió ember szenved depressziótól világszerte, és a számuk jelentősen megnőtt az elmúlt években. Ennek oka, hogy a "nyugati táplálkozási szokásokban radikális változások történtek a zsírsavak fogyasztása terén.

Bizonyos jótékony hatású zsírsavakat - így a hal- és növényi eredetű olajokban, valamint magvakban található egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakat - egyszerűen lecseréltük a húsokban, margarinokban és egyéb termékekben, például a tömeggyártásban készülő tésztafélékben és gyorsételekben lévő telített- és transz-zsírokra.

A kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségre, illetve annak kialakulására is "hasonló hatással lehet az ilyen étrend".

[Kovács László]

Kampányfilm a magyar termékekért

[Kovács László]

Agresszív búcsú a gyógynövényektől

Nem új keletű a hír, különösen azok körében, akik használják a természetes gyógykészítményeket, vagy valamilyen szinten kapcsolatban vannak a természetgyógyászattal, hogy rossz napok következnek a gyógynövényekre alapozott készítmények forgalmazóira. Uniós törvény, egyetemes megszorítás, maffia ez, ami nem kerüli el a természetgyógyászatot, mint a gyógyszeripar legnagyobb ellenségét.

Régóta harcban áll a Big Pharma szervezet (melyhez a legnagyobb gyógyszeripari vállalatok is tartoznak) a naturista gyógyszerek forgalmazóival. És ez a harc lassan a vége felé  közeledik, írja az egyik nemzetközi neves szakhonlap. Lassan nyilvános lesz, hogy alig több mint két hónapjuk van hátra a gyógynövényalapú termékeket forgalmazóknak, hiszen április elsejével betilthatja ezeket az Európai Unió. A honlap értesülései szerint a Big  Pharma és az Agribusiness rövidesen egészségügyi és élelmezési monopolhatalmat szerez. Ugyanolyan törvények alapján tiltják be a természetgyógyászatban használt gyógynövény alapú szereket, mint amilyen törvények alapján megszabták, hogy milyen szereket kell tartalmazniuk különböző élelmiszereknek, mint például a kenyérnek, a konzerveknek és általában az élelmiszereknek, ahhoz, hogy az üzletek polcaira kerülhessenek.

Egyszerű törvényekről van szó, a Tradicionális Növényi Gyógyszer Direktíva, a Növényi Gyógyszer Bizottság (HMPC) új szabályozásairól, melyek szerint minden naturista termék gyógyszernek számít, ezért ugyanolyan szabályok szerint lesz forgalmazható, mint egy gyógyszer.Teljesen mindegy az, hogy a gyógynövénnyel őseink több száz évestapasztalattal gyógyítottak, most drognak számít majd. Az már csak hab a tortán, hogy az engedélyezési eljárások hatalmas költségeit a kistermelőknek lehetetlen lesz megfizetni. A történet innentől kezdve már nagyon egyszerű lesz: ha lenne is hajlandóság némely orvosban, hogy homeopátiás kezelésre biztassa betegeit, akkor sem   írhat fel natúr gyógykészítményeket, mert nem lesznek ezek forgalomban. Hiába a több évezredes tapasztalat, a hatékonyság mellett tanúskodó sok eredmény, hiába minden érvelés, hogy nagyanyáink, nagyapáink, őseink is uniós vagy világkódexes engedély nélkül gyakorolták a természetgyógyászatot. A ma ismert gyógyfüvek, a méz, a teák hatása első számú ellensége a gyógyszeriparnak.

 A média és a sajtó pedig rendelkezik akkora erővel, hogy elhitesse az emberekkel, ezek a szerek károsak: látunk majd iszonyú elváltozásokat az arcon, a belső szerveken, a nemi szerveken, amitől ugye, mindenki retteg, és szakemberek bizonyítják majd a tévében, hogy mindez a természetgyógyászatnak köszönhető. A tévé előtt ülők pedig csak hálálkodni tudnak ekkora nagy szeretet láttán, hogy ím, a tudomány megvédte őket a gonosz természetgyógyászattól. De hogy nézzük a napos oldalt is: bízom benne, hogy vagyunk még néhányan, akik nem dőlünk be a manipulálásnak, és nem tévesztenek meg a puccos dobozokban árult készítmények. Még mindig hiszem azt, hogy a több ezer éves gyógyászati hagyományoknak mégiscsak sikerül fennmaradni a fehér maffia háborújával szemben is.

Igazából, ha az emberek rájönnének, hogy csupán emberi természetükből adódóan mekkora erejük van a betegségekkel szemben, már akkor tönkremenne a gyógyszeripar.

[Czinege László (tokio170)]

Hány éve élünk rosszabbul?

Kircsi András

Tavaly 2,4 százalékkal estek a magyar reálbérek, alig több mint 13 százalékkal ér többet a fizetésünk ma, mint 1989-ben. Bár ennek ellenére sem teljesítünk rosszul a reálkeresetek tekintetében, a Big Mac-index és az ENSZ jólétet mérő mutatója mégis az életszínvonal relatív romlását jelzi. Annak ellenére van így, hogy az elmúlt években a hosszú távú növekedést áldoztuk fel a jólétünkért cserébe.

Az elmúlt év reálbéresésével öt-hat évvel ezelőtti szintre esett vissza a kereseteink értéke. A fizetésünk még mindig csak tizenhárom százalékkal ér többet, mint a rendszerváltás előtti évben, igaz, már ahhoz is 2002-ig kellett várni, hogy béreink reálértéke elérje 1989-es szintet. A kétezres évek első felében még nőttek a magyar keresetek, de 2006 óta már másodszor ér kevesebbet a fizetésünk az előző évinél.

Mire használjuk a reálbérindexet?

A reálbér a keresetünk valódi értékét fejezi ki, azaz korrigálja a kézhez kapott bérünket az árszínvonal változásával. Azért alkalmazzák ezt a mutatót, mert az infláció gyakran elértékteleníti a béremeléseinket, hiába keresünk ugyanannyit, mint tavaly, ha drágább a kenyér meg a tej. A reálbérindex ezért egyfajta életszínvonal-mutatónak is felfogható.

Az elmúlt húsz évben a  legjobban a 2006-os választási évben éltünk, még akkor is, ha azon az ősszel már elkezdődtek a megszorítások. Ma az utolsó szocialista év bérszintjének 113,2 százalékát éri egy átlagos fizetés, ami jóval magasabb az 1996-os mélypontnál (74,3%), de kevesebb a 2005-ös reálkereseteknél (116,5%). Idén tehát körülbelül annyi pénzből gazdálkodhatunk, mint 2004-ben.

Jólét kontra növekedés

A rendszerváltás után 1996-ig évről évre egyre kevesebb dolgot vásárolhattunk jövedelmünkből, majd a Bokros-csomag sokkja után az évtized második felére növekedni kezdtek reálbérek. 2006-ig alapvetően emelkedő trend [1] jellemezte a magyar reálkereseteket, aztán 2007-ben és 2009-ben is megtört az emelkedés. Mindkét év komoly csökkenést hozott, elsőként a Gyurcsány-kormány megszorítása [2], 2009-ben a válság kitörése tépázta meg a fizetéseket. A két visszaesés közül csak a tavalyi volt törvényszerű, 2007-ben nem volt világgazdasági indoka a reálbércsökkenésnek. Ezt támasztja alá, hogy a régióban egy országban sem volt reálbéresés a válság előtti években.

Reáljövedelmek Magyarországon1989-20090 %20 %40 %60 %80 %100 %120 %140 % 2009: 113.2

Nagyobb méret

Magyarországon a kormányok mesterségesen növelték az életszínvonalat, és ez együtt járt a gazdaság hosszú távú pályájának a romlásával. Hiába történt meg a ,,jóléti rendszerváltás" 2002-ben, a nagy költségvetési hiány és az évről évre növekvő államadósság miatt csak idő kérdése volt a korrekció. Az egyensúlyteremtés árát és a megnövekedett kamatterheket ma is fizetnie kell a lakosságnak.

A régiós országok bruttó államadóssága(a GDP százalékában)CsehországÉsztországMagyarországLengyelországRomániaSzlovákia1998199920002001200220032004200520062007200820090 %10 %20 %30 %40 %50 %60 %70 %80 %90 %Románia2006: 12.4 %

Nagyobb méret

A régiós országok államadósságát figyelembe véve jól látszik, hogy 2002-ben leváltunk a régióról, és stabil emelkedésbe kezdett az ország adósságpályája. Az államadósság magas szintje nagyobb kamatterheket ró a mindenkori költségvetésre, és kockázatosabbá teszi az országot a külföldi befektetők szemében. Emiatt kerülünk olyan könnyedén a külföldi lapok címoldalaira, hiszen mindenki tudja, hogy  ekkora államadósságnál végzetes következményekkel járhat a költségvetési politika lazítása.

Kisebb jólét, kevesebb Big Mac

A mesterségesen gerjesztett magasabb jólét kudarcát fejezi ki az a két életszínvonal-mutató is, amelyek alapján a régióban Magyarország nemhogy fejlődni nem tudott, de az elmúlt években veszített korábban elért relatív jólétéből . Az egyik mérce a svájci UBS bank által továbbgondolt Big Mac-index, ami azt méri hány percet kell dolgozni egy adott fővárosban egy Big Mac, esetleg egy kiló kenyér vagy rizs megvásárlásáért. 2006 és 2009 között az index változása kedvezőtlenebb eredményt mutat, mint a hagyományos reálbér mutató.

Hány percet kell dolgozni egy..
	Egy Big Macért		Egy kiló kenyérért
	2006.	2009.	2006.	2009.
Varsó	43	31	17	13
Prága	39	38	14	12
Bukarest	69	42	31	27
Budapest	48	59	14	20
Pozsony	55	62	21	23

Budapesten egy Big Macért 2006-ban 48 percet kellett dolgoznia egy átlagbért keresőnek, ugyanazért a szendvicsért tavaly már egy perc híján egy órát. Ez azt jelenti, hogy a bérünk növekedése nem tartotta a lépést a  Big Mac referenciának számító árának változásával. A régióban rajtunk kívül Pozsonyban volt szükség több munkára egy Big Mac megvásárlásához tavaly, mint 2009-ben, ott 55 percről 62 percre nőtt ez a mutató. Ugyanez a szám Varsóban 43-ról 31-re, Bukarestben 69-ről 42-re, Prágában 39-ről 31-re csökkent. A kenyérért is csak a nálunk és Pozsonyban jutunk hozzá több munkával, mint korábban, de a növekedés nálunk lényegesen nagyobb.

A magyar lakosság jólétéről az ENSZ által használt humán fejlettségi index (HDI) sem fest sokkal jobb képet. Ezt a mutatószámot a GDP-ből vezetnek le, de figyelembe veszik a vásárlóerő értékét, a születéskor várható élettartamot, az írástudatlanok számát és a beiskolázási arányt is. Ebben a tekintetben Magyarország 2002-ben a harmincötödik helyen állt a világ országainak rangsorában, 2009-re nyolc helyet visszacsúszva már csak a negyvenharmadik volt. Az egész régióra jellemző, hogy 2002 óta rontott , de egymáshoz viszonyítva a környező országokat már a korábbi eredmény rajzolódik ki. 2002-ben a harmincötödik hellyel még Prága után a régió második legfejlettebb országa voltunk, a 2009-ben már csak Romániát sikerült megelőznünk.

HDI index alakulása (helyezés a világrangsorban)
	HDI index	2002.			2009.
1.	Csehország	33	1.	Csehország	36
2.	Magyarország	35	2.	Lengyelország	41
3.	Szlovákia	36	3.	Szlovákia	42
4.	Lengyelország	37	4.	Magyarország	43
5.	Románia	63	5.	Románia	63

Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben egyet léptünk előre, kettőt hátra. A számokat felfoghatjuk úgy is, mint kísérletet arra, hogy lehet-e betartani felelőtlen választási ígéreteket, vagy megengedhetünk-e magunknak választási éveket négyévente. Ugyanakkor a mindenkori hiánycél megállapításánál is érdemes figyelembe venni, hogy mire mentünk a laza költségvetési politikával.

[Mira]

Kilenc dolog, amit soha ne mondj el kollégáidnak

---

Könnyen ráfaraghatsz, ha túl sokat mutatsz magadból munkahelyeden, ám az sem megoldás, ha bezárkózol, és nem nyitsz kollégáid felé. Hogyan találd el a helyes arányt és az arany középutat? Mi az, amit soha ne ossz meg munkatársaiddal? Tanácsok.

Óhatatlan, hogy akik egy zárt közösségben dolgoznak, többet tudnak meg egymásról, mint azok, akik  a többiektől elszeparálva végzik munkájukat. Nem véletlen, hogy a közvetlen kollégáink előtt sokáig nem maradhatnak titokban magánéletünk legfontosabb történései sem. De hol a határ? Mi az, amit még elmondhatunk, és mit érdemes titokban tartani?

Szakértők szerint mivel egyre több időt töltünk munkahelyünkön, lassan összemosódik a határ a munkahelyi kapcsolatok és a barátságok között, ami főként annak köszönhető, hogy az emberek egy része magánéletét is a munkahelyén éli. Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nem árt meghúzni a határt kollegialitás és barátság között, hogy elkerülhetők legyenek a feszültségek, félreértések, sértődések, amelyek akkor generálódnak, ha a felmerülő problémákat - személyes okokból - nem tudjuk tárgyilagosan kezelni.

Fizetés, igény a luxusra, kórtörténet

Jut is, malac is

Senkinek nem esik jól, ha kiderül, hogy kollégája jobban keres nála, még akkor sem, ha az illető más munkakörben dolgozik. Ilyenkor ugyanis óhatatlanul is felmerül az emberben, hogy a másiknak könnyebb, jobban megbecsülik, a kisebbrendűségi érzés, az önbizalomhiány pedig, ami ebből fakad, nem tesz jót a teljesítménynek, munkakedvnek. A hencegő kolléga sem a társaság kedvence, aki tekintet nélkül másokra - a dolgozókra -, arról mesél, mennyit költött a hétvégén, hova utazik, és milyen luxuscikkekre fáj a foga. Az sem kellemesebb, ha olyan kollégával hoz össze a sors, aki kényszeresen beszámol minden betegségéről, panaszáról, fájdalmáról, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek érdekelnek-e bárkit is.

Pletyka, személyes problémák, mások bajai

Ha a bőbeszédűség rosszindulattal társul, vagy a hajlandósággal, hogy a kolléga kibeszéljen másokat, kétes eredetű híreket terjesszen távollevőkről, vagy egyszerűen csak továbbadja azokat az információkat, amelyeket a folyosón, az ebédlőben felcsipegetett, kellemetlenebb a helyzet, mintha pusztán egy állandóan csacsogó munkatárssal lenne dolgunk. A panaszkodás még elviselhető, ki lehet kapcsolni tudatunkból a nem kívánt információkat, ám a pletykával szemben nehezebb védekezni, az indiszkréció pedig a jó kollegiális kapcsolat halála. Ha hallod, hogy másról pletykálnak, az a legkevesebb – amellett, hogy nem veszel részt a találgatásokban –, hogy nem adod tovább, amit hallasz. Gondolj bele, neked milyen rosszul esik, ha olyasmivel szembesülsz, amit már az egész osztály tud rólad, ám a valósághoz vajmi kevés köze van.

A pletykálkodókat kérdőre lehet vonni, vagy figyelmen kívül lehet hagyni mondandójukat, ám ha valaki bizalmas információkat oszt meg rólad másokkal, óvatosan kell kezelned a helyzetet. Ha tudod, hogy ki szivárogtatta ki rólad a híreket, amelyek számodra kínosak, négyszemközt vond felelősségre az illetőt, és ügyelj rá, hogy legközelebb semmit ne mondj neki, ami nem publikus, amit nem tárnál a nagyközönség elé.

Vallási, politikai nézetek, vélemény másokról

Ugye ismerős a helyzet: a kolléga, aki mindenkit meg akar téríteni, akinek politikai nézetei meghatározzák tetteit, befolyásolják emberi kapcsolatait, még munkaidőben sem hagy nyugtot a többieknek. Ha nem akarsz elidegenedni kollégáidtól, sem kellemetlen perceket szerezni nekik, vallási, politikai nézeteidet tartsd meg magadnak. Manapság semmivel sem lehet úgy felkavarni az indulatokat, mint a politikával, a demagóg megnyilvánulásokkal. Munkahelyeden nem tanácsos felszítani az indulatokat, mert az ellenszenv, a rosszallás a csapatmunka kárára válik, mondandód könnyen ellened hangolhatja a többieket. Ahogy az is, ha fennen hangoztatod véleményedet másokról, de csak a negatív dolgokat hánytorgatod fel. Ügyelj arra, hogy ne kritizálj másokat, mert előbb-utóbb azok is elkerülnek, akik közel álltak hozzád, attól tartva, hogy ők lesznek a következők, akiket a nyilvánosság előtt véleményezel.  

Szerző: hvg.hu

[Mira]

Méregtelenítés - belső tisztításunk

A méregtelenítés nagyon sok alternatív terápia része. Kulturálisan is ismerjük, hiszen a Húsvét előtti böjt is ezt a célt szolgálja. Nap mint nap kerülnek méreganyagok a szervezetünkbe, de saját szervezetünk is termel méreganyagokat.

Ki ne tudná, hogy nagy mennyiségben minden anyag méreg, így saját anyagcserénk, mellék- és végtermékei is, melyektől szintén meg kell szabadulnunk.

Mit tesz szervezetünk, hogy megszabaduljon a káros anyagoktól?

Ha vízoldékonyak, és megfelelő állapotúak (méretűek, szerkezetűek), kiválasztja a vesén, bőrön, tüdőn keresztül.

Ha nem vízoldékonyak, előbb azzá teszi őket, esetleg módosít szerkezetükön, hogy alkalmassá tegye őket a kiválasztásra (ez főként a máj feladata).

Ha nem tud tőlük megszabadulni, lepakolja őket üreges részekbe, szöveteinkbe, ahol komoly működési zavart is okozhatnak.

Kényelmünk, lustaságunk ára

Először is ne terheljünk túlságosan káros anyagokkal a szervezetünket (pl.: távolíttassuk el amalgám fogtöméseinket,) törekedjünk bio élelmiszerek fogyasztására, igyunk tisztított vizet, és még sorolhatnánk.

Sajnos az élelmiszereinkbe kerülő tartósító, színező, ízfokozó stb. anyagokat már ki sem tudjuk szűrni, nem is beszélve a nagyüzemi állattartás során bekerülő, antibiotikumokról, hormonokról, a tengervízben felhalmozódó és a halakba kerülő nehézfémekről.

Itt is van mit tenni: nemcsak az ételekben található mellékanyagok, hanem maga az étkezés minőségi és mennyiségi összetétele is káros anyagcsere termékeket eredményezhet. Ez azonban már egyéni, és a legáltalánosabb „igazságok” sem mindig érvényesek mindenkire.

A szervezet méregtelenítési funkcióinak segítése

Ehhez naponta legalább fél liter vizet (és nem üdítőt) meg kell innunk minden 10 testtömeg kilogrammunkra. (Például egy 70kg-os embernek 3,5 liter víz elfogyasztását jelenti naponta).

A lerakódott anyagokat fel kell szabadítani, melyhez megfelelő keringésre van szükség az érintett helyeken. Az „érintett helyek” pont azok a területek, amiken a keringő vérvolumen kis része folyik át alapállapotban (zsírszövet, izomszövet, porcok, csontok, bőr). Épp ezért fontos a megfelelő – nem erőltetett – testmozgás, ami fokozza a szervezet keringését, sőt átcsoportosítja azt ezen területekre is. A szauna, ami sok méregtelenítő eljárás része, szintén ezt a célt szolgálja.

Kis odafigyeléssel mindenki meg tudja valósítani az előbb felsoroltakat. Alkalmanként erősíteni lehet a méregtelenítő funkciókat a máj és a vese támogatásával.

Erre rendelkezésre állnak különböző gyógyteák, diéták, étrend-kiegészítők:

• A vesét vízhajtó hatású növényekkel szokták támogatni, pl: csalánlevél, medveszőlő levél, cickafark, zsúrló stb.
• A máj támogatására a máriatövis (Silmarin: MilkThistle), homoktövis készítményei, illetve az N-Acetil-Cisztein az elterjedten használatos összetevők.
• A bőrt különböző gyógyfürdők, sós fürdők alkalmazásával támogathatjuk. További terhelést ró ránk a – bőrünket sem kímélő – klórozott víz. Szerencsére ma már kaphatók zuhanyra szerelhető klórszűrők, amivel ezt a hatást csökkenteni lehet.

A különböző méregtelenítő terápiák a fenti szerveket célozzák meg, kiegészítve azt modern eljárásokkal is (béltisztítás, elektrokémiai méregtelenítő eljárások), illetve olyan étrend-kiegészítőkkel ( spirulina alga, agyag-készítmények, kelációs készítmények), melyek a méreganyagok megkötését követően távoznak szervezetünkből.

szerző: Dr. Gulyás Tamás, forrás: vitaminsziget.com

[Kovács László]

Hová csorog a svájci-frank hitelpatak?

A világ legdrágább háza

Forrás: MTI | 2011. augusztus 15.

A svájci Zugi-tó partján elkészült a világ legdrágább háza. A méregdrága villa pontos helyét azonban próbálják titokban tartani.

 

A 7,5 milliárd font (2348 milliárd forint) értékű, arannyal, platinával és dinoszaurusz csontokkal díszített épületet az exlusivHAUS nevű cég építette Stuart Hughes építész tervei alapján.

 

A villát egy 2442 négyzetméteres telken építették öt éven át. Alapterülete 752 négyzetméter, ehhez tartozik egy 388 négyzetméteres terasz és egy 245 négyzetméteres borospince, valamint négy garázs.

Az építkezéshez 200 mázsa aranyat és platinát használtak fel. A padozatot meteoritkövekből rakták ki és 65 millió éves dinoszaurusz csontokkal díszítették.

[Mira]

Fluor a fogkrémben

 

 

Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül.

A száj flórája rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. A szájban található milliónyi baktérium számára a cukor tápanyagként szolgál, amelyet anyagcseréjükben egy rendkívül agresszív savvá alakítanak át. Ez a sav megtámadja a fogzománcot, ásványi sókat old ki belőle. A folyamat néhány perccel a cukor szájba kerülése után kezdődik és órákon át eltart.

1976-ban, a német kormány által kiadott Táplálkozási Jelentésben mindez a következőképpen szerepel: "Cukor nélkül nincs fogszuvasodás".
"Az 5 millió német iskolás gyermeknek évente 15 millió lyuk keletkezik a fogain ... Egész fogak letörése nagy dentinrészek szuvasodása következtében, valamint a foggyökércsatorna gyulladása 50 éves korig még mindig a fogvesztés fő okaként szerepel. Félrevezető szépítés lenne elhallgatni, hogy a pusztulás a cukorfogyasztás közvetlen következménye."

Az amerikai dr. Weston Price több évtizedes kutatásai alátámasztják a fenti kijelentést.
A cukorról lemondani azonban rendkívül nehéz, sőt egyre nehezebb. Míg a magyar lakosság 100 évvel ezelőtt 2 kg cukrot fogyasztott fejenként és évente, addig a háború előtt 10 kg-ot, ma pedig 50 kg-ot nassolunk el. Így, legalábbis cukorfogyasztásban, világelsők lettünk.
A fogszuvasodást fluorral megelőzni kívánó kísérlet ezt a keserű igazságot próbálja megkerülni.
A fluor kedvező hatására vonatkozó első próbálkozások a 40-es évekből származnak, amelyek tudományosan több helyen is megkérdőjelezhetően bizonyították a fluor fogyasztásának a fogszuvasodásra gyakorolt pozitív hatását. Az azóta Amerika és Európa több városában is bevezetett ivóvíz fluorozás ezeket a feltételezéseket egyáltalán nem támasztotta alá. Az időközben összegyűlt adatok birtokában ugyanakkor a fluorozás olyan mellékhatásaira derült fény, amelyek miatt Európa számos országában az ivóvíz fluorozása betiltásra került.

A kezdetekről így ír az amerikai dr. Harvey I. Petraborg:
"Amikor egy iparág eladási nehézségekkel küzd,... Pittsburgben a Mellon-Institut-hoz fordulhat termékeinek új eladási területek felkutatásáért. 1950-ben az amerikai alumínium és acélipar nagy mennyiségű eladhatatlan fluorvegyület melléktermékkel rendelkezett, amelyeket további felhasználhatóság híján a folyókba vezettek. 1950 decemberében azonban, az alumínium ipart magas bírságra ítélték a Columbia folyóba vezetett nátriumfluorid által előidézett nagyméretű halpusztulás miatt. A naponta felgyülemlő fluorid melléktermékeknek új felhasználási területet kellett találni. Egy részüket patkány és rovarölésre használták fel, de ez a mennyiség kevés volt, és nem oldotta meg a problémát. Azokból, a már említett Melon-Institut-tól egy bizonyos Gerald G. Cox lett megbízva azzal a feladattal, hogy a fluor értékesítési problémáira megoldást találjon. Ez az úr visszaemlékezett arra, hogy a fluor a fogszuvasodást megakadályozza, és ennek megfelelő megoldást ajánlott a fluor melléktermékekre. Ennek véghezvitelére meg kellett győznie a tudományos világot arról, hogy a fluor jó a fogaknak és az egészséget nem károsítja. Amit addig szakmai körökben a fluor hatásairól tudtak - fluor mint az egyik legmérgezőbb vegyület volt ismert - el kellett felejteni, és a nagyközönséggel el kellett hitetni, hogy a fluor nem méreg, hanem egy szükséges hatóanyag. Ez valóban meg is történt. Cox-nak kapcsolatai voltak a fogorvos társadalommal és a Nemzeti Kutató Tanáccsal (NRC). Ezek az emberek jelentős kutatási pénzeket kaptak az ipartól. Így történhetett meg az, hogy a fluor mint tápanyag deklarálva lett."

Holott a fluor volt és maradt az egyik legerősebb méreg. Bár a fluor szinte minden természetes élelmiszerben előfordul, az izolált, kémiai folyamatok által nyert anyag az emberi szervezetben egészen más hatást mutat, mint természetes környezetébe ágyazva. Ez a jelenség csakúgy megfigyelhető az izolált cukroknál, mint a manapság rendkívüli módon elterjedt, gyakran szintén természetes eredettel rendelkező E-számoknál.

A fluor szélesspektrumú enzimméreg, amely hatása 24 enzimen bizonyított. "A vízoldékony fluoridok gyorsan szívódnak fel, minden szövetben szétoszlanak, és felhalmozódnak a vérben, az anyatejben, a szervekben és csontokban, áthatolnak a placentán. Már rendkívül alacsony koncentrációkban is blokkolni képesek fontos enzimreakciókat. A teljes mineralizáció kedvezőtlenül befolyásolódik a fluor által, miközben a kalciummal történő kapcsolódása által a csontok mészképződésének gátlása és hypokalcémia léphet fel. A fluoridok felvétele így allergiákhoz, az enzimblokkoláson keresztül szívizom sérülésekhez, csont elváltozásokhoz és gyerekeknél a vérkép károsodásához vezethet." Írja dr. Karl-Heinz Wagner professzor a Giessen-i Egyetem Táplálkozás Tudományi Intézete igazgatója.

A fluor, amennyiben a levegőbe kerül, a tüdőrák valószínűségét fokozza. Egy újfundlandi fluor bányában, 30 év alatt a dolgozók 21.8%-a halt meg tüdőrákban. Azonban a vízoldékony fluoridok is rákkeltőek. Grand Rapidban, az első fluorozott ivóvizű városban a rák előfordulási gyakorisága 40%-al volt magasabb, mint például Michiganben. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető a legerősebben fluorozott városnál, Wisconsinnél is. Egyéb amerikai, fluorozott vizű nagyvárosokban a rák halálozás 15%-al megnövekedett a nem fluorozott vizű városokhoz képest.

H. T. Dean, az "ivóvíz fluorozás atyja" a fogakra vonatkozóan aláírja, hogy fluorozás nyomán a megvizsgált gyermekek 10-20%-ánál foltok tapasztalhatók a fogakon. Ez a dentalfluorozisnak nevezett jelenség a fogak foltokban történő, barnás-feketés elszíneződéséhez vezet, amely jele az enzimkárosodásnak, a fogak strukturális megváltozásának. A fogzománc gyengébb lesz, a fognyak szintén, fogínygyulladás figyelhető meg, valamint a fogak meglazulása, továbbá a körmök törékenyebbé válása. A fluor ugyanakkor nem javítja, hanem rontja a fogszuvasodási statisztikákat, amely egyértelműen kiderül a fluorozott vizű városok erre vonatkozó adataiból. A fluor kumulációs méreg, azaz egyszeri elfogyasztott mennyisége nem mérvadó hatása tekintetében , hiszen a szervezetben felhalmozódik, kumulálódik.

A fogkrémek fluorozása a fluor fogainkra gyakorolt pozitív hatásának feltételezéséből táplálkozik. Mivel azonban se a fluor fogainkra gyakorolt hatásáról, se a fluor ártalmatlanságáról gondoltak nem állják meg helyüket, a fluor felhasználását a fogkrémekben a kritikusabb gyártók beszüntették. Így a gyógynövény alapú, kemikáliákat nem tartalmazó fogkrémekben a fluor sem fordul elő. Sajnos ezek a krémek a magyar piacon kevesebb, mint kisebbségben vannak, azonban Nyugat-Európában, a bio mozgalom terjedése e fogkrémeknél is érezteti hatását. A biológiai termesztésből származó, gyógynövény alapú fogkrémek túlnyomó többsége nem tartalmaz fluort, amely szemlélet, a biodinamikus fejlődését véve alapul, lassan benyomulhat a hagyományos gyártmányok közé is.

forrás: dr. M. O. Bruker/Rudolf Ziegelbecker: Vorsicht Fluor, EMU Verlag, Lahnstein, 1986

A természetes élelmiszerekben előforduló fluor mennyisége (ng/100g)

Sárgabarack	2-6		Sárgarépa	22
Szilva (apróbb)	2		Lencse	23
Mogyoró	3		Hagyma	14-48
Citrom, héj nélkül	3		Zöldborsó	29
Alma	5		Fejessaláta	30
Citromhéj	5		Petrezselyem	134
Körte	6		Majoránna	192
Burgonya, hámozott	9		Zeller zöldje	70
Burgonya héja	150-1300		Tojás	10-40
Mandula	9		Tehéntej	11-90
Fehérkáposzta	9		Tengeri hal	500-1000
Paradicsom	9		Zab	25
Egres	11		Rozs	61
Ribizli	12		Kukorica	13-740
Karfiol	12		Rizs	61-78
Zöldbab	15		Búza	70
Cseresznye	18		Köles	20-90

 

 

Benda Judit

[Kovács László]

Megszámolták: 11 millió nagyon gazdag van a Földön

Ne lepődjetek meg: egyre több a gazdag, ráadásul egyre több pénzük is van. Igaz, hogy vagyonuk a korábbi időszakhoz képest szerényebb mértékben gyarapodott, de tavaly ez is közel 9,7 százalékot jelentett.  Egészen pontosan a Capgemini és a Merrill Lnych által kiadott idei World Wealth Report alapján a Földön a dollármilliomosok összvagyona elérte a 42,7 trillió, azaz a negyvenkettőezer-hétszázmilliárd dollárt. (Nem, forintban nem mertük kiszámolni.) Ez az irdatlan összeg 10,9 millió ember között oszlik el, ennyien rendelkeztek tehát több mint 1 millió dollárral.

 

A felmérés a dollármilliomosokat szerényen csak HNWI-nek (high net worth individuals), míg az igazán burzsujokat Ultra-HNWI-nek rövidíti. A gazdagok között (is) a leggazdagabbak ugyan nincsenek sokan, de sokat markolnak. (Ők azok akiknek több mint 30 millió dolláros vagyonuk van.) A már említett 42 700 milliárd dollár mintegy 36 százaléka felett rendelkeznek, pedig alig vannak százezren.

 

Ázsia a tavalyi holtverseny után 2010-ben leelőzte Európát - akkor még 3-3 millió gazdaggal fej fej mellett álltak -, és kezdenek nagyon felzárkózni Észak-Amerika mellé.

 

	Millió fő	Ezermilliárd dollár
Észak-Amerika	3,4	11,6
Ázsia	3,3	10,8
Európa	3,1	10,2

 

Egyébként a dollármilliomosok mintegy 53 százaléka az USA, Japán vagy Németország polgára. Az országok tekintetében érdekesség, hogy India most először fért be a TOP12-be, itt ugyanis 20 százalékkal nőtt a gazdagok lélekszáma. Az első tucatból pedig mindössze Olaszországban lett kevesebb, ahol 9 ezer fővel 170 ezerre csökkent a jól öltözött burzsujmilliomosok tábora.

  

	Millió fő
USA	3,104
Japán	1,739
Németország	0,924
Kína	0,535
Nagy-Britannia	0,454

 

További érdekesség az is, hogy mostanra sikerült kilábalni a válságból - legalábbis nekik -, hiszen az összvagyon 2007-ben 40 700 milliárd dollár volt, az azt követő meredek visszaesést tehát alig 3 év alatt sikerült ledolgozni. A női nem a HNWI-népesség mindössze 27 százalékát teszi ki, az átlagnál nagyobb számban csupán Észak-Amerikában és Japánban képviseltetik magukat a vagyonosok között. A legtöbb dollármilliomos egyébként benne van a korban: 59 százalékuk 56 év feletti, sőt ha 46 évre visszük le a korhatárt akkor már 83 százalékuk tartozik ide. Az igazán fiatalok, a 31 év alattiak mindössze 2 százalékát teszik ki az összes milliomosnak.

S, hogy miben van a pénzük? Több mint egyharmad részvényben vagy valamilyen bonyolultabb pénzügyi instrumentumban (hedge fund, deviza, árupiac), közel 30 százalék kötvényben, 19 százalék ingatlanban, míg a maradék készpénzben és bankbetétben.

Warren Buffett

[Mira]

Saját országot alapítanak a milliárdosok?

 Új erőre kapott az őrültnek tűnő ötlet, amely két éve már körbejárta a világsajtót. Amerikai fenegyerekek mesterséges szigeteken alapítanának saját mikronemzeteket. Most újabb 1,25 millió dollárt dobott be a projektbe egy pénzes támogató.

Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 2050-re több tízmillió ember fog úszó szigeteken élni. Kezdetnek, most úgy tűnik legalább egy úszó iroda(park) felépül San Francisco partközeli vizén. (Ennek csak némileg mond ellent, hogy a Mogulite újság szerkesztői rákérdeztek a hatóságoknál, bárki készül-e hasonló projektre az öbölben, ám azok semmi hasonlóról nem hallottak. Meglehet elfelejtettek szólni nekik.)

A projekt atyja, maga Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász unokája Patri Friedman. Szerinte ezek az úgynevezett mikronemzetek jelenthetnének alternatívát a mindenkori kormányokkal elégedetlen szabadelvűeknek. Ezekben az „országokban” a társadalmi rendszert saját törvények szabályoznák, sőt az erkölcsi normákat is újragondolnák. A szabadelvűség alapján nem lennének jóléti intézmények, vagy minimálbér.

Start-up ország

A széleskörű szkepticizmus dacára a Friedman unoka is elkülönített a projektre 2 millió dollárt egy vegyesvállalatban, amelynek feladata, hogy befektetőket szerezzen az álom megvalósulásához. A korábban a Google-nak dolgozó Patri Friedman itt találkozott egy hasonszőrű társával Wayne Gramlich-hel. Írtak is egy interneten olvasható könyvet a témáról, és feladták munkájukat, hogy csak ezzel foglalkozzanak.

A legkomolyabb befektetőnek azt a Peter Thielt sikerült megnyerni, aki a Pay-Pal online fizetési megoldás egyik kitalálója. Thiel úgy nyilatkozott pár hete a Details magazinnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya túl sok mindent tartalmaz, amely korlátozza, mit tehetünk. Hogyan lehetne akkor mindent újrakezdeni?
Thiel, akinek nagy szerepe volt befektetőként, hogy a Facebook kiléphetett a Harvard kollégiumának területéről, úgy látja ez a projekt megmutatná a kormányoknak, hogyan lehet mindent másképp csinálni. Friedman víziója inkább egy olyan hely, amelyet akár nagyvállalatok szponzorálhatnának. Akár Apple- vagy Google-ország lehetne egyik-másik. A high-tech cég uralkodna rajta saját szabályai szerint.

Magyar sziget

Nem is lennénk magyarok, ha nem lenne közünk bármihez legalább egy kicsit. Így van ez a Seasteading projekt (Tengeri-telepes projekt) esetében is. A felelős Seasteading Institute két évvel ezelőtt meghirdetett tervezői pályázatát ugyanis egy magyar dizájner Győrfi András nyerte meg. A díja, a dicsőség mellett 1000 dollár volt.



Az Fn.hu megkereste Győrfi Andrást, hogy hallott-e valamit manapság a csoportról, ám elmondta nem tartja a kapcsolatot az intézettel. A pénzt megkapta, egyébként pedig jó tapasztalat volt a projekt. Sok interjút adott és mivel ez volt az első nemzetközi munkája, ezen a vonalon is szerzett ismereteket. A képeket, terveket azóta számtalan helyen látta viszont, így például egy iPad magazin is felhasználta anyagait. Amire büszke, hogy sikerült jogdíjat „kisajtolnia” a felhasználás kapcsán.
A csoportnak eddig egy helyet sikerült találnia, amely megfelelne igényeiknek. A San Francisco melletti partszakaszon viszonylag alacsony hullámok vannak, és a terület ára 300 dollár per négyzetláb, vagyis 120 millió dollár lenne egy 200 fős kommunára vetítve. Az elképzelés szerint lenne a szigeten saját iskola, kórház és bicikliutak a közlekedéshez.

Friedman próbálta mindig a normalitás látszatát fenntartani, elmondta például, nem készülnek semmilyen őrültségre a szigeten, tehát az USA elfogadhatná szuverenitásukat. Azt a nézetet is próbálja gyengíteni, miszerint az egésznek annyi értelme lenne, hogy a milliárdosok egy adómentes helyre költözhetnének. Hogy érzékeltesse hozzáállását elmondta: nem vitatkozni akar a kormánnyal, hanem alternatívát kínálni velük szemben. Ő nem csak az elméletek embere – mondja. "A nagyapám az ideák harcát vívta, de úgy tűnik a kormányok nem tanultak sokat belőle. Ez nem csak ötletelés, ez valóság lesz."
Thiel pedig egy 2009-es konferencián a következőképp fogalmazott: nagyon sokan úgy vélik, lehetetlen dolgot akarunk. Ez jó, mert ha nem vesznek túl komolyan, már késő lesz, amikor majd le akarnak állítani.


Forrás: FigyelőNet

 

[Mira]

 

Easy rider öcsém 440 millióért?!

 

2011.08.25. Warren Buffett

Forrás: Burzsuj blog

Jó dolog ez a Burzsuj. (Reméljük.) Mindössze két hete úgy nézett ki, megtaláltuk Pest legburzsujabb legdrágább eladó lakását, az viszont jelenleg már nem szerepel a kínálatban. Talán egy kicsit nekünk és a több mint 50 ezer oldalletöltésnek is köze van hozzá, de legalábbis jó eljátszani a gondolattal.

Az évtized üzletéről lemaradóknak - esetleg az attól megmenekülőknek – azonban rögtön találtunk egy komoly alternatívát. Ez ugyan nem igazán drága, mindössze 440 millió forint, de egy valódi magyar filmtörténeti helyszín: itt forgatták ugyanis az Üvegtigris 3. részének több jelenetét is. Easy rider, öcsém, easy rider...

 

Nem a legdrágább, nem a legnagyobb, és a fenti tényt leszámítva nincs is benne igazán semmi különleges. Azaz csupán egy: a hálószoba, majd a folyosó padlója - ha jól emlékszem - az egész világ előtt „meg lett szégyenítve” Lali, alias Rudolf Péter és két női főhős közreműködésével. (BTW: a többrészes filmekhez hasonlóan itt sem sikerült utolérni most az alapmű színvonalát.) A filmbeli Bentley Continental GTC Speed ugyanis egy II. kerületi ingatlan garázsába gurult be. Na, ez az erdőre néző, csendes ház most eladó.

 

Az amerikai iskolától nem messze található háromszintes épület alapterülete 500 négyzetméter, amihez jön még 50 négyzetméter terasz, plusz további 618 négyszögöl, vagyis több mint 2200 m2 saját park is. A hat éve épült ultramodern ízlésvilágot tükröző ház megjelenése összhangban van az üveg, a rozsdamentes acél és a cseresznyefa komoly mértékű felhasználásával. A közel 6 méteres belmagasság pedig igen impozáns.

A garázsban 3 autónak van hely, és itt van egy süket szoba is - elképzelésünk sincs, ennek milyen komoly funkciója lehet egy lakóházban -, míg földszinten és az emeleten 5 hálószoba, több fürdő, gardrób, konyha és ebédlő, kandallós nappali, wellness szaunával, és körbe helyes kis üveghíd található. A padló- és falfűtés, valamint a fal- és mennyezethűtés ezen az árszinten már természetes, és az is, hogy a nyílászárók és a külső lamellás árnyékolók motorosak. A kertben persze még elfért egy 14x5 méteres feszített víztükrű úszómedence is. A szomszédok bámészkodó pillantásától nem kell tartani a jó fekvés miatt, a növényzet pedig elég durva.

 

A házat jelenleg a tulajdonos lakja, aki komoly vevő esetén 1 hónap alatt át is adja az ingatlant. (Figyelem, a ház csak céggel együtt eladó!) Megoldható az is, ha csak rövid időre akarunk belekóstolni a magyar Hollywoodba, a ház félig bútorozottan ugyanis kiadó havi 7000 ezer euróért, azaz közel 2 millió forintért.