FIGYELEM!
**************************************************************************************
Egy időben nagyon sokat rágógumiztam, fogkrémmel és (gyógy)tea (!) édesítésére használt szerrel is rengeteg aszpartmant vittem be a szervezetembe.
Amíg nem jöttem rá a szer káros hatására - nem néztem tüzetesen utána -, nem értettem ízületi betegségem, és a néha-néha rám törő homályos látás okát, ami éjszakában dolgozóként már kifejezetten veszélyessé vált.
Nos, amióta odafigyelve kerülöm az aszpartam bevitelét, azóta a látásproblémáim teljesen megszűntek, az ízületi betegségem pedig visszafejlődni látszik. Jobb kezem, amit az ing ujjába sem tudtam segítség nélkül beledugni, mostanra a derekam felső részéig hajlik.
Frissítés:
Sajnos - valószínűsíthető, hogy egy eltitkolt aszpartamforrás hatására 2 év után kiújultak ízületi problémáim. Egészséges táplálkozásom, és káros szenvedélyektől mentes életmódom ellenére gyomor és nyombélfekélyem keletkezett. Mindez meglepetésként következett be a Mikulás és karácsony környéki "dőzsölésben", kb. másfél kg szaloncukor elfogyasztását követően...
...de nézzük csak, "mit is ír a hogyishívják"!?
Az aszpartam-titok
“A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modern kori horrornak, amit odabent művel.
Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?
A diéta-ipar is egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszer ipari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek?
A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.
Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.
Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.
Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.
Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának.
Hihetetlennek tűnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rágóval, üdítőitallal!
Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik.
A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.
A hatás feltűnés mentes ,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod…Ha mégis megpróbálnád, “védelmed érdekében” a legtöbb termékre rá is íratják, hogy “fenil-alanin forrást tartalmaz…”Ja… hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociáltál?
Hááát…. A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ez által támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva.
Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára: “Drákói intézkedéseket kell foganatosítaniuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.” Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban… Gondolj szeretteidre!!!
Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.
És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweet-tel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.
Az aszpartam ellenesek elnöke szerint: “Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”
Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó időre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente… Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos” mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz..
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos” alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.
Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak.
Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.
Az aszpartam néhány mellékhatása:
látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk… ”
Forrás és bővebb információ:
dorway.com
lowcarb.hu
Cimkék:
Az infarktus oka, hogy a szívizom vérellátása egy helyen hirtelen elégtelenné válik, így az oxigénellátása sem kielégítő. Ez többnyire úgy jön létre, hogy a szívet ellátó koszorúér egyik ágában vérrög keletkezik, s az elzárja a vér útját.
Az elmeszesedett erek belső felülete elveszíti simaságát, s ez megkönnyíti a vérrög képződését. Emiatt gyakran társul a koszorúér-elmeszesedéshez a trombózis. A szívinfarktus gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A szívinfarktus jellemző rizikófaktorai: magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek és a köszvény.
Szintén az általános kiváltó tényezők közé tartozik a kövérség és a nehéz élet- és munkakörülmények, a stressz. A betegség kimenetele függ attól, hogy a szívizomelhalás mennyire kiterjedt és milyen gyorsan lehet megkezdeni a kezelést.
A betegek egy részénél az infarktus halállal végződik. Mások szívizma maradandóan károsodik. Ez egyben lecsökkenti a szervezet terhelhetőségét és teljesítőképességét.
Az erek elmeszesedése a korral fokozódik, így az infarktus veszélye is nő. A veszélyeztetettséget azonban megfelelő megelőzési taktikával, csökkenteni lehet.
A megelőzés legfontosabb része, hogy a rizikófaktorokat csökkentsük.
Ezért abba kell hagyni a dohányzást és kezeltetni a magas vérnyomást. Odafigyelő táplálkozással le kell adni a testsúlyfelesleget, és csökkenteni kell a magas koleszterin szintet.
Az életmódon úgy kell változtatni, hogy egyensúlyba kerüljön a feszültség és a relaxálás, elkerülhető a pszichés stressz, a hirtelen megerőltetés és a gyors hőmérsékletváltozás. A szívinfarktus bárhol, bármikor jelentkezhet. A legtöbb ember az infarktus első órájában belehal e betegségbe.
Ezért a tünetek jelentkezése után azonnal kórházba kell szállítani a beteget. A legfontosabb és gyakran életmentő eljárás az, ha azonnal mentőt hívunk. Ehhez persze tisztában kell lennünk a tünetekkel. Az infarktusos beteget azonnal le kell fektetni és testi, lelki nyugalomban tartani a mentők kiérkezéséig.
A kórházi ellátás általában 2-3 hétig tart. Majd több héten keresztül tartó rehabilitáció következik, ahol a fizikai aktivitást helyreállítják. A normális életre általában hat hét után lehet visszatérni.
Az újabb infarktus elkerülése érdekében a megelőzésre maximálisan figyelemmel kell lenni.
A transz- és telített zsírokban gazdag ételek növelik a depresszió kialakulásának kockázatát.
A megállapításra spanyol kutatók hívták fel a figyelmet, megerősítve azokat a korábbi vizsgálatokat, amelyek összefüggésbe hozták a mentális betegséget a rossz minőségű gyorsételekkel.
A szakemberek azt is megállapították, hogy egyes élelmiszerek, mint például az egészséges omega-9 zsírsavakban gazdag olívaolaj fogyasztása hatékony lehet a mentális betegségek kialakulása ellen vívott harcban.
A széleskörű tanulmányt a spanyolországi Navarra Egyetem és a Kanári-szigeteki Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatói készítették, akik hat éven keresztül követték figyelemmel és elemezték tizenkétezer önkéntes táplálkozási szokásait és életmódját.
A vizsgálat kezdetén a résztvevők egyikénél sem diagnosztizáltak depressziót, a végén 657-en szenvedtek a betegségtől.
"A fokozott mennyiségű transz-zsírt, folyékony olajból mesterséges hidrogénezéssel előállított, szilárd zsírok, fogyasztó résztvevők körében negyvennyolc százalékra növekedett a depresszió kockázata, szemben azokkal, akik nem fogyasztottak ilyen típusú zsírokat" - összegezte az eredményeket Almudena Sanchez-Villegas, a tanulmány vezető szerzője.
A szakember azt is kiemelte, hogy "minél több transz-zsírt fogyasztott valaki, annál jobban súlyosbodtak a zsírsavak káros hatásai"
.A helytelen táplálkozás depresszióhoz vezet A hal- és növényi eredetű olajokban található többszörösen telítetlen zsírsavak, valamint az olívaolaj hatásainak elemezésével azt is sikerült kimutatni, hogy ezek fogyasztása "a depresszió kialakulásának alacsony kockázatával van összefüggésben".
A PLoS ONE című, nyílt hozzáférésű internetes tudományos folyóiratban megjelent tanulmány ugyanakkor elismerte, hogy a vizsgálat egy olyan európai nemzet lakóira terjedt ki, ahol viszonylag alacsony - a bevitt energiamennyiség mindössze 0,4 százalékát teszi ki - a transz-zsír fogyasztása.
A tanulmány szerint ma mintegy 150 millió ember szenved depressziótól világszerte, és a számuk jelentősen megnőtt az elmúlt években. Ennek oka, hogy a "nyugati táplálkozási szokásokban radikális változások történtek a zsírsavak fogyasztása terén.
Bizonyos jótékony hatású zsírsavakat - így a hal- és növényi eredetű olajokban, valamint magvakban található egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavakat - egyszerűen lecseréltük a húsokban, margarinokban és egyéb termékekben, például a tömeggyártásban készülő tésztafélékben és gyorsételekben lévő telített- és transz-zsírokra.
A kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségre, illetve annak kialakulására is "hasonló hatással lehet az ilyen étrend".
Az elmúlt év reálbéresésével öt-hat évvel ezelőtti szintre esett vissza a kereseteink értéke. A fizetésünk még mindig csak tizenhárom százalékkal ér többet, mint a rendszerváltás előtti évben, igaz, már ahhoz is 2002-ig kellett várni, hogy béreink reálértéke elérje 1989-es szintet. A kétezres évek első felében még nőttek a magyar keresetek, de 2006 óta már másodszor ér kevesebbet a fizetésünk az előző évinél.
Az elmúlt húsz évben a legjobban a 2006-os választási évben éltünk, még akkor is, ha azon az ősszel már elkezdődtek a megszorítások. Ma az utolsó szocialista év bérszintjének 113,2 százalékát éri egy átlagos fizetés, ami jóval magasabb az 1996-os mélypontnál (74,3%), de kevesebb a 2005-ös reálkereseteknél (116,5%). Idén tehát körülbelül annyi pénzből gazdálkodhatunk, mint 2004-ben.
Jólét kontra növekedés
A rendszerváltás után 1996-ig évről évre egyre kevesebb dolgot vásárolhattunk jövedelmünkből, majd a Bokros-csomag sokkja után az évtized második felére növekedni kezdtek reálbérek. 2006-ig alapvetően emelkedő trend [1] jellemezte a magyar reálkereseteket, aztán 2007-ben és 2009-ben is megtört az emelkedés. Mindkét év komoly csökkenést hozott, elsőként a Gyurcsány-kormány megszorítása [2], 2009-ben a válság kitörése tépázta meg a fizetéseket. A két visszaesés közül csak a tavalyi volt törvényszerű, 2007-ben nem volt világgazdasági indoka a reálbércsökkenésnek. Ezt támasztja alá, hogy a régióban egy országban sem volt reálbéresés a válság előtti években.
Magyarországon a kormányok mesterségesen növelték az életszínvonalat, és ez együtt járt a gazdaság hosszú távú pályájának a romlásával. Hiába történt meg a ,,jóléti rendszerváltás" 2002-ben, a nagy költségvetési hiány és az évről évre növekvő államadósság miatt csak idő kérdése volt a korrekció. Az egyensúlyteremtés árát és a megnövekedett kamatterheket ma is fizetnie kell a lakosságnak.
A régiós országok államadósságát figyelembe véve jól látszik, hogy 2002-ben leváltunk a régióról, és stabil emelkedésbe kezdett az ország adósságpályája. Az államadósság magas szintje nagyobb kamatterheket ró a mindenkori költségvetésre, és kockázatosabbá teszi az országot a külföldi befektetők szemében. Emiatt kerülünk olyan könnyedén a külföldi lapok címoldalaira, hiszen mindenki tudja, hogy ekkora államadósságnál végzetes következményekkel járhat a költségvetési politika lazítása.
Kisebb jólét, kevesebb Big Mac
A mesterségesen gerjesztett magasabb jólét kudarcát fejezi ki az a két életszínvonal-mutató is, amelyek alapján a régióban Magyarország nemhogy fejlődni nem tudott, de az elmúlt években veszített korábban elért relatív jólétéből . Az egyik mérce a svájci UBS bank által továbbgondolt Big Mac-index, ami azt méri hány percet kell dolgozni egy adott fővárosban egy Big Mac, esetleg egy kiló kenyér vagy rizs megvásárlásáért. 2006 és 2009 között az index változása kedvezőtlenebb eredményt mutat, mint a hagyományos reálbér mutató.
Hány percet kell dolgozni egy.. | ||||
---|---|---|---|---|
Egy Big Macért |
Egy kiló kenyérért |
|||
2006. | 2009. | 2006. | 2009. | |
Varsó | 43 | 31 | 17 | 13 |
Prága | 39 | 38 | 14 | 12 |
Bukarest | 69 | 42 | 31 | 27 |
Budapest | 48 | 59 | 14 | 20 |
Pozsony | 55 | 62 | 21 | 23 |
Budapesten egy Big Macért 2006-ban 48 percet kellett dolgoznia egy átlagbért keresőnek, ugyanazért a szendvicsért tavaly már egy perc híján egy órát. Ez azt jelenti, hogy a bérünk növekedése nem tartotta a lépést a Big Mac referenciának számító árának változásával. A régióban rajtunk kívül Pozsonyban volt szükség több munkára egy Big Mac megvásárlásához tavaly, mint 2009-ben, ott 55 percről 62 percre nőtt ez a mutató. Ugyanez a szám Varsóban 43-ról 31-re, Bukarestben 69-ről 42-re, Prágában 39-ről 31-re csökkent. A kenyérért is csak a nálunk és Pozsonyban jutunk hozzá több munkával, mint korábban, de a növekedés nálunk lényegesen nagyobb.
A magyar lakosság jólétéről az ENSZ által használt humán fejlettségi index (HDI) sem fest sokkal jobb képet. Ezt a mutatószámot a GDP-ből vezetnek le, de figyelembe veszik a vásárlóerő értékét, a születéskor várható élettartamot, az írástudatlanok számát és a beiskolázási arányt is. Ebben a tekintetben Magyarország 2002-ben a harmincötödik helyen állt a világ országainak rangsorában, 2009-re nyolc helyet visszacsúszva már csak a negyvenharmadik volt. Az egész régióra jellemző, hogy 2002 óta rontott , de egymáshoz viszonyítva a környező országokat már a korábbi eredmény rajzolódik ki. 2002-ben a harmincötödik hellyel még Prága után a régió második legfejlettebb országa voltunk, a 2009-ben már csak Romániát sikerült megelőznünk.
HDI index alakulása (helyezés a világrangsorban) |
|||||
---|---|---|---|---|---|
HDI index | 2002. | 2009. | |||
1. | Csehország | 33 | 1. | Csehország | 36 |
2. | Magyarország | 35 | 2. | Lengyelország | 41 |
3. | Szlovákia | 36 | 3. | Szlovákia | 42 |
4. | Lengyelország | 37 | 4. | Magyarország | 43 |
5. | Románia | 63 | 5. | Románia | 63 |
Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben egyet léptünk előre, kettőt hátra. A számokat felfoghatjuk úgy is, mint kísérletet arra, hogy lehet-e betartani felelőtlen választási ígéreteket, vagy megengedhetünk-e magunknak választási éveket négyévente. Ugyanakkor a mindenkori hiánycél megállapításánál is érdemes figyelembe venni, hogy mire mentünk a laza költségvetési politikával.
Könnyen ráfaraghatsz, ha túl sokat mutatsz magadból munkahelyeden, ám az sem megoldás, ha bezárkózol, és nem nyitsz kollégáid felé. Hogyan találd el a helyes arányt és az arany középutat? Mi az, amit soha ne ossz meg munkatársaiddal? Tanácsok.
\uaÓhatatlan, hogy akik egy zárt közösségben dolgoznak, többet tudnak meg egymásról, mint azok, akik a többiektől elszeparálva végzik munkájukat. Nem véletlen, hogy a közvetlen kollégáink előtt sokáig nem maradhatnak titokban magánéletünk legfontosabb történései sem. De hol a határ? Mi az, amit még elmondhatunk, és mit érdemes titokban tartani?
\uaSzakértők szerint mivel egyre több időt töltünk munkahelyünkön, lassan összemosódik a határ a munkahelyi kapcsolatok és a barátságok között, ami főként annak köszönhető, hogy az emberek egy része magánéletét is a munkahelyén éli. Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nem árt meghúzni a határt kollegialitás és barátság között, hogy elkerülhetők legyenek a feszültségek, félreértések, sértődések, amelyek akkor generálódnak, ha a felmerülő problémákat - személyes okokból - nem tudjuk tárgyilagosan kezelni.
Fizetés, igény a luxusra, kórtörténet
\ua Jut is, malac is\ua | \ua
Pletyka, személyes problémák, mások bajai
\uaHa a bőbeszédűség rosszindulattal társul, vagy a hajlandósággal, hogy a kolléga kibeszéljen másokat, kétes eredetű híreket terjesszen távollevőkről, vagy egyszerűen csak továbbadja azokat az információkat, amelyeket a folyosón, az ebédlőben felcsipegetett, kellemetlenebb a helyzet, mintha pusztán egy állandóan csacsogó munkatárssal lenne dolgunk. A panaszkodás még elviselhető, ki lehet kapcsolni tudatunkból a nem kívánt információkat, ám a pletykával szemben nehezebb védekezni, az indiszkréció pedig a jó kollegiális kapcsolat halála. Ha hallod, hogy másról pletykálnak, az a legkevesebb – amellett, hogy nem veszel részt a találgatásokban –, hogy nem adod tovább, amit hallasz. Gondolj bele, neked milyen rosszul esik, ha olyasmivel szembesülsz, amit már az egész osztály tud rólad, ám a valósághoz vajmi kevés köze van.
\uaA pletykálkodókat kérdőre lehet vonni, vagy figyelmen kívül lehet hagyni mondandójukat, ám ha valaki bizalmas információkat oszt meg rólad másokkal, óvatosan kell kezelned a helyzetet. Ha tudod, hogy ki szivárogtatta ki rólad a híreket, amelyek számodra kínosak, négyszemközt vond felelősségre az illetőt, és ügyelj rá, hogy legközelebb semmit ne mondj neki, ami nem publikus, amit nem tárnál a nagyközönség elé.
\uaVallási, politikai nézetek, vélemény másokról
\uaUgye ismerős a helyzet: a kolléga, aki mindenkit meg akar téríteni, akinek politikai nézetei meghatározzák tetteit, befolyásolják emberi kapcsolatait, még munkaidőben sem hagy nyugtot a többieknek. Ha nem akarsz elidegenedni kollégáidtól, sem kellemetlen perceket szerezni nekik, vallási, politikai nézeteidet tartsd meg magadnak. Manapság semmivel sem lehet úgy felkavarni az indulatokat, mint a politikával, a demagóg megnyilvánulásokkal. Munkahelyeden nem tanácsos felszítani az indulatokat, mert az ellenszenv, a rosszallás a csapatmunka kárára válik, mondandód könnyen ellened hangolhatja a többieket. Ahogy az is, ha fennen hangoztatod véleményedet másokról, de csak a negatív dolgokat hánytorgatod fel. Ügyelj arra, hogy ne kritizálj másokat, mert előbb-utóbb azok is elkerülnek, akik közel álltak hozzád, attól tartva, hogy ők lesznek a következők, akiket a nyilvánosság előtt véleményezel.
\ua/div> Szerző: hvg.huHová csorog a svájci-frank hitelpatak?
Forrás: MTI | 2011. augusztus 15.
A svájci Zugi-tó partján elkészült a világ legdrágább háza. A méregdrága villa pontos helyét azonban próbálják titokban tartani.
A 7,5 milliárd font (2348 milliárd forint) értékű, arannyal, platinával és dinoszaurusz csontokkal díszített épületet az exlusivHAUS nevű cég építette Stuart Hughes építész tervei alapján.
A villát egy 2442 négyzetméteres telken építették öt éven át. Alapterülete 752 négyzetméter, ehhez tartozik egy 388 négyzetméteres terasz és egy 245 négyzetméteres borospince, valamint négy garázs.
Az építkezéshez 200 mázsa aranyat és platinát használtak fel. A padozatot meteoritkövekből rakták ki és 65 millió éves dinoszaurusz csontokkal díszítették.
Millió fő | Ezermilliárd dollár | |
Észak-Amerika | 3,4 | 11,6 |
Ázsia | 3,3 | 10,8 |
Európa | 3,1 | 10,2 |
Millió fő | |
USA | 3,104 |
Japán | 1,739 |
Németország | 0,924 |
Kína | 0,535 |
Nagy-Britannia | 0,454 |
További érdekesség az is, hogy mostanra sikerült kilábalni a válságból - legalábbis nekik -, hiszen az összvagyon 2007-ben 40 700 milliárd dollár volt, az azt követő meredek visszaesést tehát alig 3 év alatt sikerült ledolgozni. A női nem a HNWI-népesség mindössze 27 százalékát teszi ki, az átlagnál nagyobb számban csupán Észak-Amerikában és Japánban képviseltetik magukat a vagyonosok között. A legtöbb dollármilliomos egyébként benne van a korban: 59 százalékuk 56 év feletti, sőt ha 46 évre visszük le a korhatárt akkor már 83 százalékuk tartozik ide. Az igazán fiatalok, a 31 év alattiak mindössze 2 százalékát teszik ki az összes milliomosnak.
S, hogy miben van a pénzük? Több mint egyharmad részvényben vagy valamilyen bonyolultabb pénzügyi instrumentumban (hedge fund, deviza, árupiac), közel 30 százalék kötvényben, 19 százalék ingatlanban, míg a maradék készpénzben és bankbetétben.
Warren Buffett
Új erőre kapott az őrültnek tűnő ötlet, amely két éve már körbejárta a világsajtót. Amerikai fenegyerekek mesterséges szigeteken alapítanának saját mikronemzeteket. Most újabb 1,25 millió dollárt dobott be a projektbe egy pénzes támogató.
Az eredeti tervek arról szóltak, hogy 2050-re több tízmillió ember fog úszó szigeteken élni. Kezdetnek, most úgy tűnik legalább egy úszó iroda(park) felépül San Francisco partközeli vizén. (Ennek csak némileg mond ellent, hogy a Mogulite újság szerkesztői rákérdeztek a hatóságoknál, bárki készül-e hasonló projektre az öbölben, ám azok semmi hasonlóról nem hallottak. Meglehet elfelejtettek szólni nekik.)
A projekt atyja, maga Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász unokája Patri Friedman. Szerinte ezek az úgynevezett mikronemzetek jelenthetnének alternatívát a mindenkori kormányokkal elégedetlen szabadelvűeknek. Ezekben az „országokban” a társadalmi rendszert saját törvények szabályoznák, sőt az erkölcsi normákat is újragondolnák. A szabadelvűség alapján nem lennének jóléti intézmények, vagy minimálbér.
Start-up ország
A széleskörű szkepticizmus dacára a Friedman unoka is elkülönített a projektre 2 millió dollárt egy vegyesvállalatban, amelynek feladata, hogy befektetőket szerezzen az álom megvalósulásához. A korábban a Google-nak dolgozó Patri Friedman itt találkozott egy hasonszőrű társával Wayne Gramlich-hel. Írtak is egy interneten olvasható könyvet a témáról, és feladták munkájukat, hogy csak ezzel foglalkozzanak.
A legkomolyabb befektetőnek azt a Peter Thielt sikerült megnyerni, aki a Pay-Pal online fizetési megoldás egyik kitalálója. Thiel úgy nyilatkozott pár hete a Details magazinnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya túl sok mindent tartalmaz, amely korlátozza, mit tehetünk. Hogyan lehetne akkor mindent újrakezdeni?
Thiel, akinek nagy szerepe volt befektetőként, hogy a Facebook kiléphetett a Harvard kollégiumának területéről, úgy látja ez a projekt megmutatná a kormányoknak, hogyan lehet mindent másképp csinálni. Friedman víziója inkább egy olyan hely, amelyet akár nagyvállalatok szponzorálhatnának. Akár Apple- vagy Google-ország lehetne egyik-másik. A high-tech cég uralkodna rajta saját szabályai szerint.
Magyar sziget
Nem is lennénk magyarok, ha nem lenne közünk bármihez legalább egy kicsit. Így van ez a Seasteading projekt (Tengeri-telepes projekt) esetében is. A felelős Seasteading Institute két évvel ezelőtt meghirdetett tervezői pályázatát ugyanis egy magyar dizájner Győrfi András nyerte meg. A díja, a dicsőség mellett 1000 dollár volt.
Az Fn.hu megkereste Győrfi Andrást, hogy hallott-e valamit manapság a csoportról, ám elmondta nem tartja a kapcsolatot az intézettel. A pénzt megkapta, egyébként pedig jó tapasztalat volt a projekt. Sok interjút adott és mivel ez volt az első nemzetközi munkája, ezen a vonalon is szerzett ismereteket. A képeket, terveket azóta számtalan helyen látta viszont, így például egy iPad magazin is felhasználta anyagait. Amire büszke, hogy sikerült jogdíjat „kisajtolnia” a felhasználás kapcsán.
A csoportnak eddig egy helyet sikerült találnia, amely megfelelne igényeiknek. A San Francisco melletti partszakaszon viszonylag alacsony hullámok vannak, és a terület ára 300 dollár per négyzetláb, vagyis 120 millió dollár lenne egy 200 fős kommunára vetítve. Az elképzelés szerint lenne a szigeten saját iskola, kórház és bicikliutak a közlekedéshez.
Friedman próbálta mindig a normalitás látszatát fenntartani, elmondta például, nem készülnek semmilyen őrültségre a szigeten, tehát az USA elfogadhatná szuverenitásukat. Azt a nézetet is próbálja gyengíteni, miszerint az egésznek annyi értelme lenne, hogy a milliárdosok egy adómentes helyre költözhetnének. Hogy érzékeltesse hozzáállását elmondta: nem vitatkozni akar a kormánnyal, hanem alternatívát kínálni velük szemben. Ő nem csak az elméletek embere – mondja. "A nagyapám az ideák harcát vívta, de úgy tűnik a kormányok nem tanultak sokat belőle. Ez nem csak ötletelés, ez valóság lesz."
Thiel pedig egy 2009-es konferencián a következőképp fogalmazott: nagyon sokan úgy vélik, lehetetlen dolgot akarunk. Ez jó, mert ha nem vesznek túl komolyan, már késő lesz, amikor majd le akarnak állítani.
Forrás: FigyelőNet
2011.08.25. Warren Buffett
Forrás: Burzsuj blog
Üdvözöljük a
4 Dimenzió Online-ban
Czinege László (tokio170) által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Czinege László (tokio170) által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Online irodalom. Vers, próza, kritika, publikálás. Képes versek, verses videók. Interaktív irodalmi portál Dány.
© 2019 Created by Czinege László (tokio170).
Működteti: