4 Dimenzió Online

Versek, novellák, képvilág

FIGYELEM!

  • Ez a legkorábbi téma. Az újabb posztokhoz lefelé görgetve, és visszalapozva juthatsz el (ez sajna minden fórum topikunkban így van).
  • Új beküldést a bevezető téma alatti ablakban adhatsz hozzá.
  • Megjegyzést pedig mindig az adott írás alatti VÁLASZ linkre kattintva küldhetsz.

 

**************************************************************************************

ÉLETMÓD DIMENZIÓ 

Frissítve: 2012. 04. 16

Egy időben nagyon sokat rágógumiztam, fogkrémmel és (gyógy)tea (!) édesítésére használt szerrel is rengeteg aszpartmant vittem be a szervezetembe.
Amíg nem jöttem rá a szer káros hatására - nem néztem tüzetesen utána -, nem értettem ízületi betegségem,  és a néha-néha rám törő homályos látás okát, ami éjszakában dolgozóként már kifejezetten veszélyessé vált.


Nos, amióta odafigyelve kerülöm az aszpartam bevitelét, azóta a látásproblémáim teljesen megszűntek, az ízületi betegségem pedig visszafejlődni látszik. Jobb kezem, amit az ing ujjába sem tudtam segítség nélkül beledugni, mostanra a derekam felső részéig hajlik.

Frissítés:
Sajnos - valószínűsíthető, hogy egy eltitkolt aszpartamforrás hatására 2 év után kiújultak ízületi problémáim. Egészséges táplálkozásom, és káros szenvedélyektől mentes életmódom ellenére gyomor és nyombélfekélyem keletkezett. Mindez meglepetésként következett be a Mikulás és karácsony környéki "dőzsölésben", kb. másfél kg szaloncukor elfogyasztását követően...

...de nézzük csak, "mit is ír a hogyishívják"!?



Az aszpartam-titok

A hétköznapi emberek célirányos aszpartam-mérgezése a nyolcvanas évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidéző hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és elmegy modern kori horrornak, amit odabent művel.

Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig?

A diéta-ipar is egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzői, vagy az élelmiszer ipari cégek húzzák a nagy hasznot belőle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek?

A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.
Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diéta-nemzet minden ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.

Nem sokkal később elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.

Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.
Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának.

Hihetetlennek tűnik, ugye? Pedig sajnos igaz! Vedd tudomásul! Mi adjuk be a gyereknek a rágóval, üdítőitallal!
Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni. A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévő metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik.
A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő. További összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezőek.

A hatás feltűnés mentes ,ergo apránként öl. Aztán bizonyítsd be, ha tudod…Ha mégis megpróbálnád, “védelmed érdekében” a legtöbb termékre rá is íratják, hogy “fenil-alanin forrást tartalmaz…”Ja… hogy a fenil-alanin forrásról nem idegméregre asszociáltál?
Hááát…. A te bajod. Miért nem tájékozódtál? Törvényileg ez által támadhatatlan. Mindenki jól jár, a fogyasztókat leszámítva.

Emlékezz az USA volt külügyminiszterének, Robert McNamara sajtónyilatkozatára: “Drákói intézkedéseket kell foganatosítaniuk a népesség lélekszámának csökkentése céljából, ha kell, a lakosság akarata ellenére. A születési arányszámok csökkentése elégtelennek bizonyult, ezért a halálozási rátát kell növelnünk. Hogyan? Csakis természetes eszközökkel: Éhínséggel és betegséggel.” Most már tudsz róla! Van választásod, hogy részt veszel vagy sem ebben az embertelen és burkolt népességszabályozási programban… Gondolj szeretteidre!!!

Ha a később felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.
És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweet-tel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet.

Az aszpartam ellenesek elnöke szerint: “Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”

Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó időre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ők megjelennek, és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente… Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam biztonságos” mivoltával kapcsolatban. Mintha már benne is lenne a válasz..
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, biztos, ami biztos” alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik.
Engedd meg szeretteidnek, hogy eldöntsék saját maguk, mit választanak.
Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: szénsavas és rostos üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi, diabetikus termékek, és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel): folyékony, tabletta, kristályos és por variációkban.

Az aszpartam néhány mellékhatása:

látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés túlzott szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, ízületi fájdalmak, és még sokáig sorolhatnánk… ”


Forrás és bővebb információ:
dorway.com
lowcarb.hu

 

Megtekintések: 4265

Válasz hozzáadása

Válasz erre a témára

 

Kinek is tartozunk és mennyivel?

 



Az alábbi képsorokon jól érzékelhető a pénz fizikai mennyisége. Kinek, kiknek a birtokában is vannak ezek az elképzelhetetlen mennyiségű pénzösszegek? Úgy vélem, mivel a világ szinte minden országa el van adósodva (ITT MEGTEKINTHETED a CIA 133 országra kiterjedő, GDP arányos listáját), valakik a (valós?) kihelyezett hitelek fejében busás hasznot kasszíroznak, s ezzel soha meg nem szűnő gyarmati sorban tartják a legeladósodottabbakat, a lista élmezőnyében toporgó, kilátástalan helyzetű államokat.
Magyarország az előkelő 19. helyet foglalja el a 2010-es táblázaton. Úgy vélem, ez a gyarmati mezőny középső része.
Érdekességképpen: az általunk nem sokra becsült Bulgária a 116., Románia a 90., míg Albánia a 36. helyen tartózkodik.

 

 Devizahitelesek


 

 

Az évszázad pénzügyi csalása

(A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak)

A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!


Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett, Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!

A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt - miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták - a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.

Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették - tudtukon kívül - arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.

Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat"]

Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.

Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak - az én szerény véleményem szerint - egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.



(Antalffy Tibor)

Sokat elárul a női táska


A világhírű amerikai színésznő, Grace Kelly annak idején terhességét takarta táskájával, a volt brit miniszterelnök, Margaret Thatcher indulatosan az asztalt csapkodta vele. Akárhogy is, a kézitáska a nők legjobb barátja és minden titkainak hordozója - tűnt ki egy legújabb német tanulmányból.

 


A tanulmány szerint egy európai nő egyidejűleg átlagban hét kézitáskával, illetve retiküllel rendelkezik. Az élen az olasz nők járnak, esetükben ez a szám 20 és 60 között mozog. A tanulmány szerint a nők életükből átlagban 76 napot töltenek el azzal, hogy valamit táskájukban keressenek, és átlagosan 11 ezer eurónak megfelelő összeget költenek táskavásárlásra életük során.

A kutatók felidézték, a divatszakértők szerint egy adott korszak táskamodelljeiből kiolvasható a nőknek szerepe.

A krónikák szerint a XVIII. század végére tehető, amikor a nők első ízben jelentek meg kézitáskával az utcán. Addig csupán többnyire kis bukszát hordtak magukkal - többnyire övükre erősítve -, amelybe a pénzt, az imakönyvet vagy a rózsafüzért rejtették. A század végétől azonban a buksza egyre inkább a retikülöknek adta át a helyét, és megkezdődött a kézitáskák korszaka. Egy londoni lap, az Imperial Weekly Gazette akkoriban ugyanakkor arról írt: miközben a férfiak kezüket arra használták, hogy a zsebükbe dugják, a női kezek számára a táska jelentette a legjobb elfoglaltságot.

Az amerikai Susan Brownell Anthony a XIX. században nemcsak azzal írta be nevét a történelembe, hogy a nők egyenjogúságának és szavazati joguk biztosításának élharcosa volt, hanem azzal a kijelentésével is, hogy minden nőnek saját táskával kell rendelkeznie. Anthony számára a kézitáska a szabadság és a hatalom szimbólumát jelentette, tartalma a nők kizárólagos felségterülete. Amikor az 1872-es elnökválasztáson leadta szavazatát, ő maga barnás krokodilbőr táskát viselt.

Szakértők szerint a kézitáska ily módon a nők emancipálódásának jelképe lett, a későbbiekben pedig már kettős funkciót töltött be. Egyrészt a női intimitást testesítette meg, másrészt kifejezte tulajdonosának elkötelezettségét egy adott modell, illetve egy adott márka iránt.

A lenyűgöző szépségű néhai amerikai színésznő, Grace Kelly például 1956-ban a Haut á Courroies modellű táskával igyekezett takarni terhességét a kíváncsi paparazzik elől. A Hermés által gyártott modell ettől kezdve „Kelly Bag” néven került be a táskatörténelembe.

A tanulmány szerint a kézitáska a britek számára ugyanakkor az agresszivitás jelképe is. Mindez pedig az egykori miniszterelnöknek, Margaret Thatchernek köszönhető. Örökre emlékezetes marad, hogy 1985-ben Thatcher egy ülésen kedvenc Asprey táskájával csapkodta az asztalt, és a briteknek az akkori Európai Gazdasági Közösségbe befizetett, általa sokallott pénzét követelte vissza. A „Vaslady” kiharcolta az úgynevezett brit rabattot, sikere pedig a „vas kézitáska politikájának” sikereként került be a krónikákba.

A jelenlegi amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton több mindenről híres, így a többi között arról is, hogy előszeretettel visel Ferragamo márkájú, rózsaszínű és nagy méretű táskát. A mérettel kapcsolatban táskaszakértők úgy vélekedtek, hogy az az elmúlt években egyre inkább igazodott a tulajdonosok igényeihez. Hillary Clinton esetében a nagy méretet a női intimitás mellett a politikusi szükségletekkel magyarázták. (da)

MTI

Világít a sötétben a csirke


Olvasónk megrökönyödve vette észre, hogy csirkevacsorája maradványai türkizkék fényben pompáznak. Sikerült reprodukálnunk az eredményt, de egyelőre nincs ok az aggodalomra: minden jel arra mutat, hogy természetes jelenségről van szó, még ha a hatóságok és a Magyar Baromfi Terméktanács nem is hallott róla.

 

„Kimentem a konyhába, megnéztem, és majdnem földbe gyökerezett a lábam. Tényleg világított a sötétben a csirke csontja” – írta levelében olvasónk, Zoltán, a levélhez csatolt fényképek pedig valóban nem voltak túl bizalomgerjesztőek. A csontok úgy festettek, mint valami veszélyes hulladék Homer Simpson munkahelyéről [1].

Kezdetben nem volt világos, hogy a foszforeszkáló csirkecsontokat ábrázoló képsorozatot fogyasztóvédelmi vagy tudományos kérdésként érdemes kezelni. A bizarr, türkizkék fénnyel világító maradványok első ránézésre riasztóan hatnak, saját kísérletünk pedig arról árulkodik, hogy még csak nem is elszigetelt esetről van szó.

Két bevásárlóközpontból és a piacról beszerzett csirkehússal próbáltuk meg reprodukálni az eredményeket: kedd reggelre a piaci csirkecomb maradványai is türkiz színben kezdtek ragyogni. Nem valószínű tehát, hogy az általános jelenségért azt a székesfehérvári áruházat terhelné a felelősség, ahol Zoltán az ominózus csirkecombokat vásárolta. Idén egyébként év elején is volt egy hasonló eset, amit a Zalai hírlap meg is írt [2], akkor keszthelyi csirke világított, emiatt a vevő panaszt tett, az áruházat pedig megbüntették – nem a csirke, hanem a panasz nem megfelelő kezelése miatt.

Tápanyag, természetes bomlás vagy baktérium?

Bár a látvány a nyugalom megzavarására alkalmas, nem érdemes pánikszerűen megszabadulni a már megvásárolt csirkehústól. A szervezetben ugyanis gyakran találhatók fluoreszcens anyagok, például a sejten belüli energiaátvitelhez és az izommozgatáshoz szükséges adenozin-trifoszfát [3] (ATP); ha a csirkehúson ennek a jelei láthatók, természetes folyamatról beszélhetünk.

Az ausztrál Chicken Meat Federation egy hasonló problémával foglalkozott [4] 2006-ban. Az ott vizsgált csirkehús zöldes színben világított, az elemzések pedig rámutattak, hogy ezt a vérerek természetes bomlásának következtében fellépő zöldizom szindróma okozhatja. A csirkehús elfogyasztása ebben az esetben sem jár egészségügyi kockázattal, de ez az állapot egyébként is ritka, és a feldolgozás során nem lehet észrevenni. Gyanakodhatnánk a biolumineszcencia [5] hatására is, ám ez a fajta fénykibocsátás elsősorban az élő szervezetre jellemző, például a szentjánosbogárra vagy egyes medúzafajokra.

Az is eszünkbe juthat, hogy a foszforeszkálást esetleg a csirkéknek adott tápanyagok okozzák. A csirketápban ugyanis csonterősítő hatású kalcium- és foszfortartalmú adalékanyagok, valamint antibiotikumok is előfordulhatnak, ezek pedig szintén lehetnek lumineszcens hatásúak. A takarmányban lévő egyéb összetevők is sok mindent befolyásolhatnak, az állat ízétől [6] a bőre színéig [7]. És bár az emberi szervezet a kalciumot és a foszfort képes hasznosítani, a mindennapi táplálkozás kielégíti az ilyen irányú szükségleteinket, így a túladagolásuk egészségtelen, esetenként káros is lehet [8].

A nagyüzemi állattartás hazai módszerei is vitathatók, de a nemzetközi helyzet [9] sem sokkal szívderítőbb [10]: más vásárlók is hasonló esetekről számoltak be [11]. Nem biztos ugyanakkor, hogy a modern kori állattartás lehet a ludas a dologban, mivel hasonló esetre már 1906-ban is akadt példa [12]. Érthető hát, hogy számos kísérletet végeztek [13], ami magyarázatot adhat a jelenségre. Már az 1960-as években folytatott kutatások eredményeiből kiderül [14], hogy minden valószínűség szerint a Pseudomonas nevű baktériumcsoport felelős a fluoreszkálásért.

Sütve, főzve ehető

A baromfitenyésztéshez és a húsellenőrzéshez közeli egyetemi tanszékek és kutatóintézetek szakértői név nélkül nyilatkoztak nekünk a jelenségről. Elmondták, hogy a színt kénhidrogént termelő baktériumok okozzák: a hús saját fehérjéivel, a mioglobinnal, illetve a húsban maradó hemoglobinnal olyan komplex vegyületeket képeznek, amelyek zöldes színt eredményeznek. A fénylő hatás pedig minden bizonnyal a Pseudomonas-csoport baktériumainak köszönhető, amelyek szaporodáskor éppúgy foszforeszkálnak, mint a szentjánosbogár.

stockfresh 1026988 teen-girl-bites-grilled-meat-outdoors sizeM

A Pseudomonas baktériumok – többek között a Pseudomonas fluorescens, a Pseudomonas mephitica és a Pseudomonas viridescens – megtalálhatók a hús természetes mikroflórájában, a levágott csirke pedig a vágóvonalon szennyeződhet velük. Mivel a szaporodásuk oxigént igényel, a vákuumcsomagolásban tárolt húsban nem tudnak úgy terjedni, mint húspultban tartott húson. Jelenlétük nem igazán függ a hús eredetétől, amit az is igazol, hogy Zoltánnak egy nagy áruházlánc (pultból vett) csirkéje kezdett el világítani, nekünk viszont a piacos.

Bár a Pseudomonas baktériumok esetenként betegségeket is okozhatnak [15], a sütés-főzés közben ezek elpusztulnak, akárcsak a szalmonella baktériuma. Nem kell tehát megijednünk, ha a maradék világítani kezd. Fontos megjegyezni azt is, hogy kísérletünknél a húst szobahőmérsékleten, szabad levegőn hagytuk, ami helytelen tárolás, illetve kedvező környezet a Pseudomonas baktériumok elszaporodásához, arról nem is beszélve, hogy a húst ilyenkor a levegőben levő baktériumok is felülfertőzhetik. A hűtőszekrényben, levegőtől elzárva tartott csirkehúson jóval kisebb eséllyel fognak elszaporodni a kórokozók.

Laborvizsgálattal ellenőrizhető

A Pseudomonas baktérium a világító csirke legvalószínűbb magyarázata, de ezt csak egy megfelelő vizsgálattal lehetne ellenőrizni. Friedrich László, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint is indokolatlan lehet az aggodalom, de a sajátos fényjelenség okát csak alapos laborvizsgálattal lehet meghatározni, amit az Állategészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Állomás végez. A fent említett szakértők egyébként éppen azért nem adták nevüket az általuk elmondottakhoz, mert azt csak megfelelő laborvizsgálat után tehetnék (ettől függetlenül mindannyian a Pseudomonast említették).

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt is megkerestük, ott kérdésünkre elmondták, hogy ehhez hasonló jelenséggel még nem találkoztak, így az eredetét sem tudták megnevezni. A baromfi-terméktanácsnál is azt a választ kaptuk, hogy világító csirkéről még nem hallottak. A fő élelmiszerbiztonsági szakhatóságtól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól még várjuk a választ.

Index / Hegyeshalmi Richárd Stöckert Gábor

HALÁLÓRA

Klikkelj a képre,töltsd ki a tesztet és megtudhatod, mikor fogsz meghalni!

 

Szia Laci!:))

Nagy a kísértés..., de nem szeretnék úgy élni, hogy mostantól visszaszámolok.

...Azt hiszem, nem nézem meg, hogy mennyi van még hátra.

Szeretettel kívánok szép napot, hétvégét, Erzsi.:)

 

Annyira azért nem kell komolyan venni ezt a programot, de lehet tanulni az apró változtatásokból. Kitűnik egyből, hogy mennyi pluszt vagy mínuszt jelenthet egy-egy életmód korrekció.
Természetesen a szokásos sztereotípiák vannak beépítve, mint az, hogy a sport meghosszabbítja, a munka pedig megrövidíti az életet.
Az angol tesztváltozatok jobbak, részletesebbek, ott még azt is ki lehet számolni, hogy a dohányzás mennyit rabol el a megélt napok számából.
Íme egy angol nyelvű teszt, ami tudományosabbnak tűnik.

Ki a legfárasztóbb kolléga: a törtető, a seggnyaló, vagy a notórius késő?

 

1. A túlbuzgó törtető

A túlbuzgó kollégával az a fő baj, hogy a főnök hamar hozzászokik, hogy ő mindig azonnal és lelkesen vállal bármit, szívesen túlórázik is akármennyit, és tőlünk is ugyanezt várja el. Ha nem teljesítjük az elvárást, akkor ugye, mehetünk a levesbe, ha meg igen, a magánéletünk megy rövid távon tönkre. Ráadásul a túlbuzgó törtető hamar fölénk kerül a rangsorban, és észre sem vesszük, de már nekünk parancsolgat.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2. A seggnyaló bizalmaskodó - alfaja az utána a hátad mögött fúró

A seggnyaló nem csak fölfelé nyal segget, hanem a maga kategóriájában is: nagyon, sőt, túlontúl kedves velünk és mindenkivel. Szemtől szemben. De hamar gyanússá válik, hogy a mindig cuki kolléga feszt fúr valakit, vagy valakiket a háta mögött. Ha erre mindenki rájön, hamar kikerül a kétszínű seggnyaló a körből, de a főnöknek attól még továbbra is hízeleg. Ez utóbbinak meg is lesz az eredménye, előbb-utóbb előlép, és megintcsak mi nem jutottunk sehova, a kétszínű meg igen.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

3. A lusta és a notórius késő

A lusta munkatárs pont ellenkező okból idegesít, mint fenti két kategória: mindig elkésik, mindig átnyomja másra a munkát, feltűnően unatkozik, óránként posztol valami nagyon vicceset Facebookra, de véletlenül sem dolgozik. És bár előléptetésre nem számít, nem is építik le. Ami nem is lenne zavaró, ha nem nekünk kellene dolgoznunk helyette, míg világ a világ.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

4. A szakszervezetiskedő

Az örök szervező, a közösség lelke, közös érdekeink képviselője – ő legalábbis így definiálná magát. Mi inkább kotnyeles, mindenbe beleugató, fölöslegesen nyomuló idiótának. A legtöbbször ugyanis nem megy semmire a főnökségnél, így helyzetünk nem javul, de legalább a főnök megtudja, hogy mi sokkal elégedetlenebbek vagyunk vele, mint mi magunk gondoltuk volna.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

5. A pletykafészek

Majdnem szakszervezetis, majdnem bizalmaskodó-seggnyaló, csak ő saját kedvtelésből gyűjti a szaftos pletykákat, és nem rosszindulatból terjeszti őket, mint az utóbbi. A hatás persze ugyanaz, még a könyvelés is tudni fogja, hogy kinek mikor jött meg a recepción, és ki miért válik gyermeke apjától. Ha nem mondunk semmit a pletykásnak, valahonnan akkor is megtudja… csak tudnánk, honnan.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

5/A Rosszabb, mint a pletykás: a bennfentes

Van az a típusú hírmondó, aki ráadásul bennfentes pletykákat szór a társaságban: hallotta értekezleten, megtudta, mikor a mellette elhaladó CEO telefonon mondta, etc. Nagyon jól kelt pánikot (leépítés lesz, és ő tudja, kiknek kell menniük) és szít gyűlöletet (X-et előléptetik, pedig 1 hónapja sincs itt, és különben is többet keres), és mindig nagyon fontosnak tűnik. Addig nem hisz neki senki, míg valamelyik pletykája be nem igazolódik, onnantól viszont az azonos szinten dolgozók közt némi tiszteletet és komoly szavahihetőséget vív ki magának. Pedig mennyivel jobb lenne, ha tényleg tudhatnánk, mit sakkoznak a főnökök a fejünk fölött, és nem folyosói féligazságokból kéne tájékozódni.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

6. Az örök panaszos

Míg mindenki lustálkodik, törtet, pletykál vagy szervezkedik, a panaszkodó folyamatosan sír előbbiek és a sok munka miatt. Vagy bármi egyéb miatt.

A panaszkodó szerint mindenki vele szemben ment fel az autópályára, és nem igaz, hogy mindenki (rajta kívül) annyira hülye, hogy ezt nem veszi észre. Ráadásul a kisboltban is átvágta a pénztáros, és a buszra is 10 percet várt. A panaszkodóban az a legrosszabb, hogy előbb-utóbb mindenki átveszi a rossz hangulatot, és mindenkinek elege lesz az életből.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

7. A hangos: állandóan köhög, telefonál, zenét hallgat, csacsog

A hangoskodó mellett ülő szerencsétlen minden nap fejfájással megy haza a munkából, mivel padtársa egész nap nem hagyja élni. Vagy hozzá beszél, vagy máshoz, de egy percre sincs csöndben. A hangoskodó másik válfaja, aki nem tehet róla, mert krónikus torokgyulladása van mondjuk, és ezért köhög és szipog egész nap. Tegyük hozzá: azért ezt is ki lehet(ne) kezeltetni, nemcsak a munkatársak, de a saját érdekében is.

A hangos kolléga melletti munkatárs mindenesetre egyetlen módon tud védekezni: zenehallgatással és fülhallgatóval. Akkor is kénytelen ezt tenni, ha amúgy a zene is zavarja az összpontosításban, rosszabb esetben pedig a fülhallgatóból kiszűrődő hangos zenével ő maga válik zavaró tényezővé.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Forrás: divany.hu

5 állás, amit az életben egyszer ki kell próbálni

velvet

Ön hány típusú munkahelyen dolgozott eddig életében? A Cracked nemrég közölt egy összeállítást olyan munkákról, amit egyszer az életben mindenkinek ki kell próbálnia. Nem azért, mert olyan szórakoztató, hanem mert olyan értékes tapasztalatokat szerezhet az ember saját magáról, illetve a többi emberről. Az ötpontos lista velvetesített változatát alább olvashatják, az eredetiért kattintson ide. Ön az ötből hányat próbált már ki életében?

1. Ahol ki kell szolgálni

Az eredeti lista első helyén önmagában a pincérkedés van, de nyugodtan ide sorolhatunk minden olyan állást, ahol valakit valahogy ki kell szolgálni: pincérként éttermi vendégeket vagy eladóként vásárlókat egy boltban. Aki próbálta már, tudja, milyen érzés, hogy mindig az ügyfélnek van igaza, hogy milyen nehéz mindig mosolyogni és udvariasnak lenni, és hogy milyenek tudnak lenni az emberek, ha egy kicsit főnöknek érezhetik magukat valaki fölött, mert valakinek az a dolga, hogy kiszolgálja őket. Nem kifejezetten felemelő, amit az ember ebben a helyzetben megtud magáról és az ügyfelekről, de attól még igen értékes tapasztalat az életre.

2. Ahol gyerekekkel kell foglalkozni

Ennek a leghétköznapibb formája a bébiszitterség, amit az ember nemcsak pénzért végezhet, hanem szívességből is, rokonai, ismerősei tehermentesítése érdekében. A lényeg: az ember ne a saját gyerekére vigyázzon, és ne tőle függjön, hogy mikor van vége a játéknak. Hogy pénzt is kap-e érte, az most másodlagos. A legkézenfekvőbb előnye az ilyen munkáknak az, hogy felkészíti az embert arra, milyen lesz, ha úgy dönt, saját gyereket vállal, de persze ennél többről van itt szó. Az ilyen munkákból meg lehet tanulni, milyen, ha felelősséggel tartozunk valakiért, hogy milyen felnőttnek lenni, és hogy milyen az, ha az ember figyelme egy percre sem lankadhat. Meg persze azt is, milyen fantasztikusak és milyen idegesítőek tudnak lenni a gyerekek, néha egyszerre.

3. Ahol magyarázni kell

Az eredeti lista kifejezetten a számítógépes „support” típusú munkákat említi, de mi ide veszünk minden olyan munkát, ahol a feladat az, hogy elérjük, hogy ügyfelünk megértsen vagy megjegyezzen valamit, ahol - általában egy hülyének - el kell magyarázni, hogy mi a megoldás egy problémára. Az ilyen típusú melókból pedig talán gyakoribbak az egyéb telefonos segítségnyújtási, és a tanítási, oktatási, korrepetálási munkák. Az ok, amiért ez a kategória felkerült a listára, nyilván egyértelmű: az ember kommunikációs készségeit az sem fejlesztené jobban, ha napi nyolc órában Activityt játszana. Türelem persze nagyon sok kell hozzá, de mihez nem?

4. Ahol hatalma van az embernek

Ez az a szituáció, ahol igazán kiderül az emberről, hogy milyen. A főnöki pozíció egy olyan tükör, amibe különösen tanulságos belenézni, annál semmi sem beszédesebb, mint hogy valaki hogyan bánik beosztottjaival. Ezt a pontot az első pont fordítottjának is tekinthetjük, hiszen itt a képzeletbeli úr-szolga viszony másik oldaláról van szó. A főnökség több csapdát rejt, mint ahogy azt az ember beosztott korában el tudja képzelni, sok esetben a főnököknek olyan helyzetben kell döntést hoznia, ahol előre tudja, hogy bármit dönt, valakit mindenképpen magára haragít. Van, aki ilyenkor nem is tudja felvállalni a felelősséget, na ők azt tanulják meg, hogy nem alkalmasak főnöknek. Van, aki kivét

elez, van, aki visszaél, van, aki túlságosan haverkodós, van, aki igazságos, de mégis elviselhetetlen légkört teremt - nyilván ön is rengeteget tudna mesélni arról, milyen egy rossz főnök. Hogy egy jó milyen, azt sokkal nehezebb megmondani, és még nagyobb kihívás megvalósítani.

5. Ahol agyat igénybe nem vevő fizikai munkát kell végezni

A Futószalag nevű blogunkba levelet beküldők általában nem azzal fejezik be mesélnivalójukat, mennyire örülnek, hogy ezt is kipróbálhatták, de ennek ellenére valahol nem nehéz egyetérteni azzal a velős megállapítással, hogy a munka mégiscsak nemesít. Ezt a mondást valószínűleg pontosan a fizikai munkákkal kapcsolatban találták ki, hiszen ezek azok, ahol az ember valóban megtanulja, mi a kétkezi munka értéke. És persze az ilyen melók olyan sikerélményt is biztosítanak, ami máshol csak sokkal áttételesebb vagy relatívabb formában jelentkezik. „Ma leszüreteltem x kiló szőlőt”, „ma lebetonoztam x méternyi járdát”, „ma megsütöttem x darab pizzát” - azért van annak egy bizonyos varázsa, ha az ember ilyen konkrét teljesítményre tekinthet vissza a nap végén. Egy tipikus irodai munkánál ritkábban érezheti ezt az ember.

Elfogadták az új munka törvénykönyvét - részletek


munka törvénykönyveMindkét szülő jogosult a pótszabadságra

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Az új törvénykönyvben szerepel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el. Az indoklás szerint a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmát mondja ki, de a munkáltató felmentést adhat alóla.
Így lehet felmondani a munkavállalónak

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt sem.
A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.
A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
Nő a rendkívüli munkaidő éves korlátja
Vasárnapra rendes munkaidő egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be. Rögzíti a törvény azt is, hogy munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A mostani szabályozáshoz képest nő - a jelenlegi kétszázról 250 órára - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek azt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum hat hónapos próbaidő köthető ki.
Új elem a munkavállalói biztosíték
A felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
A mostani törvénykönyvhöz hasonlóan az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása. Rögzítik például, hogy kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet.
Megszűnik az egységes minimálbér
Az új munka törvénykönyvében szerepel az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.
A 2012 júliusától életbe lépő új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a törvényben.
>Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.
Módosul a bérpótlékok rendszere
A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakban vagy készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalót ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
A több műszakban foglalkoztatottaknak az este és a reggel hat óra közötti munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (ha annak időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlékot kell fizetni.
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.
Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

Kártérítést fizethet a munkavállaló
A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.
A munkaügyi kapcsolatok esetében az új munka törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas rá, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolja. Az ilyen üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.
Szakszervezeti vezetők védelme
Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A védett szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt. A védett szakszervezeti tisztségviselőt feladata ellátása érdekében a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
Orbán: A törvénykönyv nem teljesen a kormány szándékát tükrözi
Az új munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodásban olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet, mondta a miniszterelnök a munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben.
Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak. A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.
Arra az LMP-s felvetésre, hogy a XXI. századhoz méltó törvényre van szükség, zárszavában úgy reagált: ez így van, a "bökkenő", hogy "Európa legjobb koponyái" ma éppen lázasan azon gondolkodnak, hogy milyen lesz ez a század. Egy biztos - folytatta a miniszterelnök -, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot - ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral -, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát.
Orbán Viktor azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények - jelentette ki, hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány. A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat.

A miniszterelnök azt mondta, azokat a hozzászólásokat, amelyek "osztályharcos gyökerekről fakadnak", nem tudják érdemben megfogadni, felfogásuk szerint ugyanis "nem az osztályharcra kell törekedni, hanem az osztálybékét kell célul kitűzni, ha úgy tetszik, osztály-együttműködést kell létrehozni, ami a mi nyelvezetünkben egy szélesebb értelmű nemzeti együttműködést jelent".
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi munka törvénykönyvéhez. A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.

Az ellenzéki frakciók nemet mondtak
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal. Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét. A jogszabályt a parlament végül az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadta el; az ellenzéki frakciók nemet mondtak rá.

HR Portál

 

Bűnöző vagyok, borravalót adok

  • Ceglédi Zoltán


Az új az új  Munka törvénykönyve szerint a jövő nyári szezonban már a pincér, pizzafutár, sőt, semmilyen munkavállaló...

Az új Munka törvénykönyve szerint a jövő nyári szezonban már a pincér, pizzafutár, sőt, semmilyen munkavállaló sem fogadhat el borravalót - kivéve, ha a munkáltató ehhez előzetesen hozzájárul. Nos, én jövő nyártól bűnbe viszem ezeket a szerencsétleneket.

Eget verő ostobaság volt az az öt évvel ezelőtti ötlet is, mely kötelező, maximum 15 százalékos szervizdíj feltüntetésére kötelezte volna az éttermeket. Meg is bukott seperc alatt. Ez a döntés viszont a másik véglet, még nagyobb ostobaság, és ugyanaz az alapja: a kedvenc nagyvállalkozójával lobbivacsorán diskuráló politikus dombornyomott kártyáját előkapva ráeszmélt, hogy de hiszen ezeknek a pincéreknek túl jó dolguk van. Kapnak pénzt "csak úgy". Innen még le lehet csípni, be lehet szedni, meg lehet fogni-szorítani.

Igen, a vendéglátásban ma is sok a kiskapu, a homályos, adóügyileg szürkezónába tartozó gyakorlat - de itt nem a borravaló nagyságrendje és az általa okozott kár, hanem például a zárjegymentes alkoholok betöltése, a "lepapírozott", bizonytalan eredetű nyersanyagok, a fogyasztás "melléütése", a pénztárgép melletti kis számológépbe pötyögése a mérvadó.

Tény az is, hogy Magyarországon hülye gyakorlat alakult ki a borravalóval kapcsolatban; harminc perces spéttel érkező, fél heréjét az asztal sarkára helyező, flegma, modortalan alakok is elvárják. De a tényleg kedves, készséges, segítőkész munkaerőnek miért ne adhatnék plusz pénzt? Miért ne fogadhatná el? Főleg úgy, hogy az éttermi borravalót a pincér nem a zsebébe tömi, hanem megy a közösbe, amit műszak végén előre meghatározott szempontok alapján szétdobnak.

És azt se felejtsük el, hogy itt nem csak a drága, belvárosi éttermek alkalmazottairól beszélünk. Miközben Magyarországon a munkanélkülieknek semmire se jó szakmákat oktatunk, falvanként harminckét kosárfonóval és negyvennyolc sportmasszőrrel, közben a piac kialakította a maga megoldását e réteg számára - csak a hatalom nem veszi észre a pizzafutárok és társaik társadalmát. A csórót, akinek nincs szakmája-tapasztalata mást csinálni, de fel tud ülni a robogóra, és ki tudja hozni a sonkás-sajtost. Ha mindezt gyorsan és kedvesen teszi, nehogy már ne tolhassak oda egy plusz kétszázast a végösszegre!

Annyiban persze semmi meglepő nincs a dologban, hogy a jelenlegi kormány pont ezzel a réteggel szeret izmozni. Kinyírni a szakszervezeteit, szűkíteni a jogait, rápakolni a közteherviselés oroszlánrészét. Ezzel a húzással pedig egy szabad kártyát ad a mindenkori munkáltató kezébe: egy elbocsátáshoz csak annyi kell majd, hogy a pincér nem tiltakozott elég erőteljesen, amikor a végösszeget a vendég fel akarta kerekíteni.
Bezzeg a hálapénz! Ott szépen végiggondolták, miként tartható fenn az a gyakorlat, hogy egy közpénzekből finanszírozott, állami szolgáltatás igénybevételéhez sok esetben (pl. gyerekszülés) le kell fizetni az orvost. A kórházigazgató majd kiad egy jóváhagyást "ajándék elfogadásáról", ez utána még béren kívüli juttatásként sem jelenik meg az adminisztrációban. Holott a pizzafutárnak adott pár száz forinttal szemben tíz- , sőt százezrekről beszélünk, és nem egy magánvállalkozásról, hanem egy állami (ingyenes, általános, haha) szolgáltatásról.

Én viszont, kedves pincérek, pizzafutárok, egyéb munkavállalók, jövő nyártól a bűn útjára lépek, és ha úgy gondolom, hogy megérdemlitek, igenis fogok borravalót adni. De legalább jóllakottan visz majd el a rendőr.

 

ÉLETMÓD DIMENZIÓ  ⚕

A bevezetőben - a főtémában - frissítés történt
Frissítve: 2012. 04. 16

RSS

Születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Online irodalom- és képzőművész klub. Íróterem: vers, próza, kritika. Képvilág: fotók, festmények, képes versek, videók. Publikálás - fórum.

© 2018   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek