Válaszok

  • ALAPÍTÓ

    Elátkozott vesszők

    Szerző: don B

    Buzgó ifjú kollégánk cikkajánló mondata, mindjárt vagy három példányban. Csakhát ebbe a mondatba nem kéne egyetlen vessző sem. A vessző
    és előtti léte vagy nem léte a lét nagy dilemmái közé tartozik, az viszont, hogy a
    mint elé vesszőt kell tenni, vastörvény (a Föld meg lapos).

     

    Kezdjük az éssel. Az a feneség, hogy vessző ésvagy és – legalább – kétféle helyen lehet egy mondatban: mondatrészek között és tagmondatok között. Előbbi esetben nem kell, utóbbiban kell vessző. Hogy miért, annak misztikus, okkult vagy kabbalisztikus okai lehetnek, feltehetően jobb nem bolygatni őket.

    Talán így akarja az ortográfia számkivetett – ezért mizantróp és kegyetlen – istene élethossziglani nyelvtangyakorlásra kényszeríteni a szöveggyártásra vetemedőket. Az ortografikus pribék eszköztára valahogy így néz ki: hüvelykszorító, spanyolcsizma, csiga meg a kérdés: mondatrész vagy tagmondat? Néha nagyon kínos tud lenni.

    Egyesek úgy próbálják megúszni fogalmazványaik nyelvtani elemzését (egyáltalán, a gondolkodást), hogy nem létező ökölszabályokat alkalmaznak. Van, aki az és elé sose tesz vesszőt, a vagy elé ellenben mindig, van, aki fordítva. Mások vesszőhasználat-randomizáló szoftvert működtetnek a fejükben. Rosszul teszik.

    A könnyebbik eset a tagmondathatár. Egyszerű szabál van rá: tagmondatok közé mindig valamilyen írásjelet kell tenni, akár van az írásjeltől jobbra kötőszó, akár nincs. Az írásjel többnyire vessző, de lehet más is (pontosvessző, kettőspont, gondolatjel). Ez a mondat például két tagmondatból álló összetett mondat, [vessző] és [kötőszó] vesszőt kell az és elé tenni.

    Vesszőt – vagy más írásjelet – teszünk az egynemű, mellérendelt viszonyban levő mondatrészek közé is (a tan'tó néni úgy mondta: „a felsorolásba”). Az ilyen „felsorolások” elemei között is lehetnek kötőszavak, és azok elé is vesszőt kell tenni – négy kötőszó kivételével.

    Ezek a kivételek az és, a s, a meg és a vagy. Fessük a falat pirosra, kékre vagy zöldre. Pista, Józsi meg Pál veszekedtek. A pina és a lázadás jellemezte a bulit. Ezért nincs – többnyire – a stb. előtt vessző, hiszen az a s a többi rövidítése. De vigyázat: a többi kötőszó előtt (de, valamint, illetve, illetőleg, sőt stb.) ilyenkor is van vessző. Vagyis:

    Példamondatunk két mondatrészből álló hiányos mondat: A pina és a lázadás. Két db egynemű, egymásnak nem alárendelt mondatrész, slussz-passz. Köztük vagy vessző van, vagy és. Ezen semmit se változtat (semmit se?), hogy a két főnévhez mellesleg állapothatározó is társul (mint irodalom, mint piaci termék).

    A helyzet persze nem ilyen egyszerű! Nem szóltunk például arról, mi van, ha értelmezés kérdése, tagmondat vagy mondatrész (be fogom bizonyítani, hogy példamondatunkban mégis kell az és elé vessző!); arról se, ha a kötőszó nem mindjárt a vessző után jön; vagy hogy miért nincs a pina mint irodalom-ban vessző, úgyhogy
    folyt. köv.

    Elátkozott vesszők 2.


    Aki az előző sóderből azt a következtetést vonta le, hogy a kötőszavak elé az és, a
    s, a
    meg és a
    vagy kivételével mindig vesszőt kell tenni, az persze súlyosan téved. Például egy tagmondat elején lehet több kötőszó is, akkor csak az első előtt van vessző.
    Hívták, de mert
    beteg volt, otthon maradt.

    Aztán egy kötőszó lehet az általa kötött cuccnak nemcsak az elején, a végén [itt ni] is, ilyenkor utána van a vessző, nem előtte. Ha nehezen is, de csak leírtuk. Na tessék: két kötőszó, mégis a második előtt a vessző. És lehet a kötőszó nemcsak elöl vagy hátul, bévül is. Péter balra ment, Viktor meg jobbra. Ez rendben van, az pedig egy marhaság.

    Anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy – ezek is gyönyörűek. Elment, anélkül hogy köszönt volna. Ennyit arról, hogy a hogy előtt mindig vessző van. Hogy a dágvány még cuppogósabb legyen, a helyesírási szabályzat (AkH.) azért hozzáteszi (243.d): „Ha azonban az anélkül, aszerint, ahelyett stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a hogy elé) azonban igen.” Elment anélkül, hogy köszönt volna. Az AkH. meg itt hagyott minket(,?) anélkül(,?) hogy ezt a tapadást kifejtette volna.

    Mellesleg az se igaz, hogy mellérendelt, egynemű mondatrészek között az és, s, meg, vagy előtt sosincs vessző! 248.e: „Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk.” Elvesztette a tárcáját, meg a fejét. Vegyél jegyet, vagy bérletet!

    Kurtán intézi el az AkH. a mondatrész vagy tagmondat kérdést (243.b): „Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.” Meglehetősen nehéz. Ingadozhat. Kössz.

    Vannak persze esetek, amiken nem érdemes lovagolni. Ha egy totalcaros azt írja: 1,6-os 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy százlovas motor, aminek 1600 köbci a lökettérfogata. Ha azt írja: 1,6-os, 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy motor, ami 1600 köbcis és százlovas. Végeredményképpen tökmindegy. Nekem a vesszős változat jobban tetszik. Pont.

     

    Elátkozott vesszők 3.


    Naszóval. Van az a közkeletű téveszme, hogy „a mint elé mindig vesszőt teszünk”. Túrót.

    Először is a mint nemcsak kötőszó lehet, hanem határozószó is. Hogy s mint vagy? Ki mint vet, úgy arat.

    A mint kötőszó jelentéstartományán a szótárak hosszan tudnak szőrözni. A „mint ksz” kifejezhet:
    – hasonlóságot: Fut, mint a nyúl. Olyan, mint a többi.
    – fokozati különbséget: Jobban fáj, mint tegnap. Kettő több, mint egy.
    – szembeállítást: Inkább ma, mint holnap. Nem olyan hülye, mint látszik.
    – azonosítást: Ugyanazt a nőt szereti, mint én. Nincs más hátra, mint előre.
    – beletartozást: Berúgott, mint mindenki más.
    – kifejtést: A szimbolisták, mint pl. a kőfaragók és balett-táncosok.
    – aminthogyot: Megint hülye volt, mint mindig.
    – márpediget: Ha hülye volt, mint ahogy hülye volt, vigye is el a balhét.

    Eddig tiszta? Na, akkor kezdhetjük kavarni. Először is a helyesírás a fokozati különbséget jelző mint kötőszónak megkülönbözteti egy alfaját, különös tekintettel a több(,) mint szópárra (243.c): „Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé, ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön. Stb. (Ilyenkor a több nem ragozható.)” Tíz több, mint öt. Van vessző. Több mint öten voltak ott. Nincs vessző. A kevesebb(,) mint akármennyiről nem esik szó...

    Most ha vagyunk annyira eszementek, hogy elkezdjünk töprengeni, miféle kötősző a több mint szemtelenség-ben a mint, és tovább piszkáljuk a különféle minteket, lassan el is érkezhetünk a pina mint irodalom kérdésköréhez. Itt van például a nap mint nap szófordulat (vessző nélkül!). Mi ebben a mint? Határozószó? Akkor miért van a szótárban a „mint ksz” szócikknél? (Nagyon zárójelben: az ÉKSz. régebbi kiadásai vulg-nak, vulgárisnak minősítik a nap mint nap kifejezést, amibe belegondolni felér egy szívszélhűdéssel.)

    Aztán vannak ilyen alakulatok: A filozófia mint olyan. Adrienne mint üzletkötő nem engedheti meg magának a szájszagot. Vagy a Magyar grammatika példamondata: Fülig Jimmy mint San Antónió főhercege kormányozta a Boldogság-szigetet.

    Az AkH. mismásol, [figyelem: vessző!] mint rendesen (249.b): „Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. [...] Stb.” Mi az, hogy „állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll”?

    Úgy tűnik, a mint itt kötőszóból – kapcsoló szerepű viszonyszóból – valami mássá válik. Olyanféle viszonyszóvá, mint a segédigék vagy a névutók. Nem kapcsol (nem elsősorban kapcsol), hanem az utána álló szóval csinál valamit. Azt, amit a -ként vagy az -ul, -ül határozórag. Állapothatározót csinál belőle. Essivusba teszi. Lehet, hogy nem is kötőszó, hanem prepozíció? Elöljáró? Ami, ugye, a magyarban nincs.

    A lényeg, hogy leszögezhetjük: A pina mint irodalom és a lázadás mint piaci termék mondatban a mintek előtt nincs vessző.

    (Megígértem viszont, hogy bebizonyítom, az és elé mégis kell vessző. Megállapítottuk, példamondatunk hiányos mondat. Hiányzik belőle legalább egy állítmány (mondjuk: jellemezte a bulit, vagy bármi). Namost, ha úri kedvünk úgy kívánja, ez egyetlen hiányos mondat, két alannyal, két állapothatározóval és egy hiányzó állítmánnyal. Ha meg úgy, akkor két hiányos tagmondat, két alannyal, két határozóval és két hiányzó állítmánnyal. Utóbbi (oppardon: ez utóbbi) esetben természetesen kell vessző az és elé.)

    Elátkozott vesszők 4.


    A kedves olvasók és különösen tudós szaktanácsadóm magvas megjegyzéseitől ihletve megeresztenék vesszőügyben egy utánlövést. Munkacím:

    Hogyan relativizáljuk a sárga földig a fejünkbe nagy nehezen belegyömöszölt konstrukciót (avagy rohamléptekkel a dekonstrukció meredek lejtőjén)

    Mottó is van:
    Azt nem bírom a prédikátorokban, misszonáriusokban, evangelizátorokban, hogy mindig csak az igét hirdetik, a főnevek meg a határozószók le vannak szarva. A melléknevek pláne. Szabadítsátok föl a partikulát!

    Többen kiszúrták, hogy a Hívták, de mert beteg volt, otthon maradt példamondat, amivel azt a szabályt illusztráltam (a 261-est), hogy két kötőszó közé nem teszünk vesszőt, valójában három tagmondatból áll: 1.hívták, 2. de otthon maradt, 3. mert beteg volt. Csak a 3. beékelődött a 2.-ba. Ezt a beékelődést egyébként többféleképpen is jelezhetjük, ha akarjuk: Hívták, de – mert beteg volt – otthon maradt. Hívták, de, mert beteg volt, otthon maradt. A szabály éppen azt mondja, hogy ez nem kötelező.

    Hasonló ügy egyébként, hogy az Elment anélkül, hogy köszönt volna és az Elment, anélkül hogy köszönt volna mellett bizony hibáztathatatlan az Elment, anélkül, hogy köszönt volna is. Még akkor is, ha a helyesírási szabályzatból kimaradt.

    Még akkor is, ha... – volt egy ilyen is-re végződő tagmondat is, annak példájául (hehe: mint annak példája), hogy két kötőszó között is lehet vessző. Ebben meg az a vicc, hogy manapság az is nem is számít kötőszónak. Inkább a partikula szófajba tartozik. Sőt, az a vesszőtlen több mint, az is, így együtt, partikula. Sokra persze nem megyünk az egésszel, a helyesírási szabályzat meg a szótárak nem ismerik – még a most kiadott új értelmező szótár se! – ezt a szófajt.

    Hogy a dekonstrukció teljes legyen: Azt már említettem, hogy A pina mint... kezdetű példamondatunkban, ha akarjuk, igenis lehet vessző az és előtt, de azt nem, hogy bizony lehet vessző a mint előtt is! Mert hát miért ne lehetne az a mint irodalom (akár a mert beteg volt meg az anélkül) hátra- vagy közbevetett minősítője annak a női nemi szervnek?

    Pétert mint tanút hívták be a tárgyalásra. Pétert, mint tanút, később hívták be a tárgyalásra. Ez két helyesen leírt mondat, kis jelentéskülönbséggel. Isten bizony, ezen az alapon meg tudnám magyarázni, hogy hosszan csócsált és szapult példamondatunk úgy jó, ahogy van. Vigyázat!, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megint meglátok egy vesszőt egy ilyen mint előtt, nem húzom ki azonnal (és nem töröm le az elkövető kezét)...

    Mellesleg két b-vel írtam a kabalisztikus-t, pedig az eggyel van[,] akkor is, ha a Bakos kettővel írja. Pedig kettővel olyan jó, ódon fazonja van.

  • ALAPÍTÓ

    3. Helyesírás

     

    3.1. -val, -vel

    Népbetegség a -val, -vel rag és a teljes hasonulás hibás használata. Pedig nincsen szó másról, mint arról, hogy egy meg egy az kettő, illetve kettőből egy az egy. Ha egyszer azt mondjuk, hogy egy és hogy eggyel, akkor a kettő különbsége az, hogy gyel, tehát a leírt alak 1-gyel. Ha azt mondjuk, hogy necckép és neccképpel, akkor a kettő különbsége pel, tehát a helyes leírt alak Netscape-pel lesz. Ha azt mondjuk, hogy százalék és százalékkal (és egyszer sem mondjuk sem azt, hogy százalékk, sem azt, hogy százalékal), akkor a kettő különbsége kal, vagyis a leírt alak %-kal lesz. A lényeg az, hogy a ragot mindig a szó kiejtett alakjához, és nem a leírthoz kell igazítani, figyelve a szimpla és dupla mássalhangzók kiejtésében is érezhető különbségre.

    A -val, -vel, valamint a -vá, -vé rag v betűje, amennyiben a szótő kiejtése mássalhangzóra végződik, a kiejtett (és nem a leírt) záró mássalhangzóhoz hasonul. Lássunk példákat a helyes használatra:

     

    • 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 10-zel, 20-szal, 30-cal, 100-zal, 1000-rel, ...

       

    • Linuxszal, Windowszal, YaST-tal, Netscape-pel, Internet Explorerrel, Oracle-lel, Macintoshsal, X-szel, GNOME-mal, StarOffice-szal, ...

       

    • %-kal (százalékkal), @-cal (kukaccal), ...

       

    • $n$-nel, $2^n$-nel (kettő az $n$-edikennel), $n^3$-nal ($n$ a harmadikonnal) vagy $n^3$-nel ($n$ a köbönnel) vagy $n^3$-bel ($n$ köbbel), esetleg $n^3$-mal ($n$ ad hárommal), de mindenképpen az egyik lehetséges kiejtéshez kell a ragot igazítanunk, ...

       

    Sok esetben nem egyértelmű, hogy milyen hangzóra is végződik az angol szó kiejtése. Az írásban s-re végződ angol szavak kiejtése általában z hanggal végződik (pl. windows), de vannak szavak, melyek kiejtése sz-szel zárul (pl. case). Nem egyértelmű az sem, hogy például az Apple kiejtése l vagy ö hangra, a delay kiejtése é vagy j hangra végződik stb. Ilyenkor törekedjünk a kerülő megfogalmazásra, hogy a kérdéses szó ne kapjon ragot (például delay-jel helyett delay kapcsolóval, Apple-lel helyett Apple számítógéppel, use case-szel helyett use case diagrammal).

    Nem minden rag -val, -vel rag attól, hogy al vagy el a szó vége.

     

    sível = síléccel, síbottal (valamivel); síel = sízik (valamit csinál).

     

    internettel = [ismerkedik a] világhálóval (valamivel); internetel = internetezik, szörfözik, szörföl (valamit csinál).

     

    Quake-kel = Quake játékkal [játszik] (valamivel); Quake-el = Quake-ezik (valamit csinál).

     

    selecttel = select() rendszerhívással; selectel = select() rendszerhívást hajt végre.

     

    greppel = a grep program használatával; grepel = fájlban keres

     

    licenccel = feltétellel, szerződéssel; licencel = használatot bizonyos feltételek/szerződés szerint engedélyez

     

    4-gyel = megszorzom néggyel; 4-el = felnégyelni!

     

    X-szel = X betűvel, X Window-val; X-el = kitölti a szelvényt.

     

    X-eljük (ikszeljük) be a helyes választ egy megfelelő helyre tett X-szel (iksszel).” Remélhetőleg mindenki érzi, hogy ebben a mondatban a két helyen különböző hosszúságú sz hangot ejtünk. Ha ezt érzed, akkor innen kezdve a -val, -vel rag problémája nem más, mint hogy írd le azt, amit kiejtesz, és hogy kettőből egy az nem 0, hanem 1.

    Attól, hogy a -val, -vel, -vá, -vé rag megduplázza a szó végi mássalhangzót, még nem fog a többi rag is így viselkedni. Szokásunkkal ellentétben most kénytelenek leszünk leírni a förtelmesen undorító, hibás alakkot (elnézést a dupla k-ért, direkt volt, a hibát hangsúlyozandó), mert másként nem tudunk rávilágítani a hibára: Linuxszot vagy Linux-szot, valamint image-dzset. Ugye hogy szörnyű? Maradjunk inkább annál, hogy Linuxot, image-et.

     

    3.2. Egybeírás, különírás

    Az alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban lévő szókapcsolatokat (tehát azokat, amelyekben az összetétel tagjai között alanyi, illetve mennyiség- vagy minőségjelzői kapcsolat van) általában külön írjuk: gondatlanság okozta kár (alanyos), jobb oldal (minőségjelzős), száz forint (mennyiségjelzős).

     

    • Mindhárom típusú szerkezetet egybeírjuk azonban, ha az összetétel jelentése eltér a tagok jelentésének összegétől: nyakatekert <> kitekert nyakú (alanyos), gyorsvonat <> gyors vonat (minőségjelzős), háromszög <> három szög (mennyiségjelzős).

       

    • A hagyomány szerint számos ilyen szerkezetet egybe írunk jelentésváltozás nélkül is: napsütötte (táj), szúette (bútor) (alanyos), nagyfokú (udvariatlanság), útitárs (minőségjelzős).

       

    • A jelzőként szolgáló mennyiségjelzős kapcsolatokat abban az esetben írjuk egybe, ha az összetétel mindkét tagja egyszerű (azaz nem összetett) szó: százéves ember, nyolcbites egység, ötnapos csecsemő.

       

    • Ha azonban akár az egyik, akár a másik tag összetett szó, a szerkezet külön írandó: százöt éves ember, nyolc megabites egység, öt hónapos gyermek.

       

    • Nagyjából ugyanez a szabály alkalmazható az anyagnévi jelzős kapcsolatoknál is: bőrtárca, betongerenda, de: bőr pénztárca, vasbeton gerenda.

       

    A tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatokat, amennyiben ezt a kapcsolatot külön rag nem jelzi, általában egybeírjuk: munkavállaló (tárgyas, ti. munkát vállaló), munkatárs (határozós, ti. társ a munkában), disznóhús (birtokos, ti. a disznó húsa). Bizonyos esetekben nem is egyértelmű a szókapcsolat típusa, pl. mindentudó, titokőrző (lehet tárgyas, ti. mindent tudó, titkot őrző, vagy birtokos, ti. mindennek a tudója, a titoknak az őrzője).

     

    • Ha ugyanezt a fogalmat jelölt kapcsolat fejezi ki, akkor ez külön írandó: munkát vállaló, munkába lép, a disznó húsa.

       

    • A raggal jelölt szerkezeteket is egybeírjuk azonban, ha az összetétel révén a szerkezet jelentése megváltozik: jótáll, ágrólszakadt, barátfüle.

       

    Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek igen hosszú szerkezetek. Ezek írásmódjára a következő szabály vonatkozik:

     

    • A két egyszerű szóból keletkezett összetételeket egybeírjuk: paradicsomsaláta, teljesítménynövekedés.

       

    • A többszörösen összetett, vagyis kettőnél több szóból létrejött szavakat is általában egybeírjuk: cseppkőbarlang, úttörővasút.

       

    • A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-nyilvántartás, csapatzászló-avatás.

       

    • Ez utóbbi esetben az igekötő csak akkor számít külön összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból áll: befogadóképesség, előadó-művészet.

       

    Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az egyik úgynevezett mozgószabályt érdemes megemlíteni. E szerint ha egy külön vagy kötőjellel írt szókapcsolathoz olyan utótag járul, amely az egészhez tartozik hozzá, akkor az új szerkezetben ezt az előbbi szókapcsolatot egybeírjuk, és ehhez kötőjellel kapcsoljuk az utótagot. Például: hideg víz, de: hidegvíz-csap; hálózati kábel, de: hálózatikábel-csere.

    Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az angol (és sok más) nyelv szerkezetéből és szóalkotási módszereiből következően az eredeti szöveg tükörfordítása esetén igen könnyen keletkeznek sokszorosan összetett és rendkívül hosszú szörnyetegek. A fényképezőgépállványtoktartóanyacsavarfejalátétgumilapocska-készlet típusú szavak helyesírási szempontból nem számítanak hibásnak, de ha egy mód van rá, tanácsoljuk és kérjük az összes bonyolult, kicsit is döcögő szerkezetet átfogalmazni.

    A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: IP-cím, DHCP-kiszolgáló, X-szerver, Mozilla-ablak stb.

    Nem kötőjelesek a következők: XFree86 kiszolgáló, TCP/IP protokoll stb., hiszen itt bizonyos dolgok (kiszolgáló, protokoll) egy adott névvel ellátott típusáról van szó.

     

    3.3. Írásjelek

    Az írásjelekkel kapcsolatos szabályok közül is csupán azokat említjük meg, amelyek az eddigiekben viszonylag gyakran okoztak gondot.

     

    3.3.1. A vessző

    Az egyik leggyakoribb hibaforrás az és, vagy, s és meg kötőszó előtti vessző. A helyesírási szabályzat szerint ha egy ilyen kötőszó két azonos szerepű mondatrész között áll, akkor előtte nem található vessző. Például: A vacsorán levest, húst és desszertet szolgáltak fel. (Ugyanezen ok miatt a felsorolásban lévő stb. elé sem teszünk vesszőt, hiszen ez a s a többi kifejezés rövidítése.)

    Kötelező azonban a vessző kitétele, ha a kötőszó két tagmondat határán található. Például: A pincér az asztalra helyezte a tálat, és szó nélkül eltűnt.

    Bizonyos esetekben nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy a kötőszó azonos mondatrészeket vagy külön tagmondatokat határol. A tapasztalat szerint azonban a legtöbb ilyen problémát a mondat pontatlan szerkesztése okozza, és egy másik kötőszó gyakran megoldja a gondot.

    Például:

     

    A cím kerül a számlálóba és az ehhez tartozó utasítás a regiszterbe.

    Ehelyett sokkal tisztább és gördülékenyebb megoldás a következő:

     

    A cím kerül a számlálóba, az ehhez tartozó utasítás pedig [/meg] a regiszterbe.

    Az illetve szó előtt mindig van vessző.

     

    3.3.2. Írásjel felszólító mondat végén

    Az általános iskolában megtanították, hogy felszólító mondat végére felkiáltójelet teszünk. Ez nem mindig van így. Felkiáltó és óhajtó mondat végén valóban általában felkiáltójel található. Felszólító mondat végére is felkiáltójelet teszünk, ha például párbeszédben hangzik el a felszólítás. Dokumentáció jellegű könyvben azonban sohasem. Ahelyett, hogy „Nyissuk meg a fájlt!”, azt kell írni, hogy „Nyissuk meg a fájlt.”. Szakácskönyvben sem írják azt, hogy „Végy két tojást!”, csak azt, hogy „Végy két tojást.”. Természetesen felkiáltó mondat végén a könyvekben is a felkiáltójelet használunk. „Figyelem! Ezzel tönkreteheti monitorát!

     

    3.3.3. Írásjel összetett mondat végén

    Összetett mondat végén mindig a főmondathoz igazítjuk az írásjelet.

     

    Nézzük meg, hogy az xblast csomag telepítve van-e.

    Ez nem kérdő mondat. Nem kérdezzük meg a felhasználót, hogy telepítve van-e az xblast. Megkérjük őt, hogy ezt derítse ki. Ez tehát egy felszólító mondat, és ennek megfelelően pontot vagy felkiáltójelet teszünk a végére.

    A fenti mondat kérdőjellel is értelmes lehet, de nem könyvben vagy program fordításában. Ha ketten arról tanakodnak, hogy vajon egyáltalán megnézzék-e, hogy telepítve van-e a csomag, akkor hangozhat el egyikőjük szájából ez a mondat kérdő hangsúllyal (értsd: a „nézzük meg” tagmondat is kérdő hangsúlyú). Ilyenkor nem megkéri a másikat, hogy adják ki az „rpm -q xblast” vagy „dpkg -s xblast” parancsot, hanem megkérdezi tőle, hogy szerinte egyáltalán van-e értelme bepötyögni ezt a parancsot. (És igen, az előző mondat is egy kijelentő mondat volt.)

     

    3.3.4. Felsorolások helyesírása

    Ha a felsorolás egyes elemei önálló mondatot alkotnak, minden tagot nagybetűvel kezdünk, és minden tag végére pont kerül.

     

    Ha be szeretnénk zárni az ablakot, hajtsuk végre a következő műveleteket:
    • Fogjuk meg az egeret.
    • Vigyük a mutatót az OK gomb fölé.
    • Nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

    Ha a felsorolást bevezető mondat és a felsorolás elemei együtt alkotnak egy mondatot, akkor a felsorolás elemeit kisbetűvel kezdjük, a tagok végére pontosvessző kerül, a felsorolás utolsó tagját pedig pont zárja.

     

    Az ablak bezárásához:
    • fogjuk meg az egeret;
    • vigyük a mutatót az OK gomb fölé;
    • nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

    Ha az elemek egyáltalán nem alkotnak mondatot, akkor a felsorolás tagjai nagybetűvel kezdődnek, de a végükre nem kerül írásjel.

     

    Az ablak bezárásának kellékei:
    • Egér
    • Mutató
    • Bal oldali gomb

     

    3.3.5. Pont a szám után

    A számmal írt sorszámnevek után minden esetben pont áll: 3. osztály, XI. kerület. Különösen ügyelni kell erre a szabályra a lépéssorozatok számozásánál, itt ugyanis az angol általában nem teszi ki a pontot.

    Ugyanez érvényes a számmal írt dátum minden elemére is: 1997. XI. 12. A szabály alól az egyetlen kivétel, ha az évszám egy birtokos szerkezet egyik eleme, ilyenkor ugyanis nincs utána pont: 1969 nyara.

     

    <3.4. Idegen szavak helyesírása

    A programokban előforduló idegen szavak leírásával kapcsolatban, lévén vagy lefordítjuk, vagy eredeti alakjukban vesszük át őket, általában csak a toldalékolás jelent gondot. Erre nézve egy szabályt és egy ajánlást említenénk meg:

    Ha az idegen írásmód szerint írt szó végén néma betű áll, illetve az utolsó kiejtett hangot a magyarban szokatlan betűcsoport jelöli, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz:

     

    Netscape-et, Netscape-pel, Office-t, joe-ban stb.

    Egyéb esetekben a toldalék általában közvetlenül kötődik a szóhoz:

     

    Linuxot, Linuxszal, Windowst, Windowszal, Windowsban, Macintoshsal, promptot, prompttal, Explorert, Midnight Commanderben, Emacsben, Emacsszel, floppyt stb.

    Az idegen szavak ragozása időnként kényelmetlen, például mert nem ismert, illetve nem egyértelmű a kiejtésük. Nyugodtan használhatjuk a következő szerkezeteket: Emacs szövegszerkesztőben, Windows operációs rendszerben stb.

    A számítástechnikai szövegekben igen sok angol betűszó (pl. TCP/IP) szerepel, és a tapasztalat szerint ezek ragozása sem mindig mentes a kétségektől. Két általános tanács adható:

     

    • Lehetőleg próbáljuk elkerülni a betűszavak ragozását – ez a mondat megfelelő szerkesztésével sokszor megoldható.

       

    • Ha mégis elkerülhetetlen ragozni, lehetőleg a szó magyar kiejtési szabálya szerinti toldalékot válasszuk: WAN-nal, nem pedig WAN-nel. Ettől csak akkor térjünk el, ha az illető szó angol hangalakja már teljesen meggyökeresedett – legalább a szaknyelvben: DOS-szal (nem DOS-sal).

       

     

    3.5. A cím

    A címekkel kapcsolatban is megemlítenénk két alapszabályt:

     

    • Legyen szó akár egy teljes mondat értékével bíró címről, végére semmi esetre sem kerül pont. Ha a cím esetleg több mondatos, akkor az utolsót megelőző mondatokat ponttal zárjuk.

       

    • Az angoltól eltérően a magyar címben csak az első szó kezdődik nagybetűvel, a többi, ha nincs rá különleges ok, marad kisbetűs.

       

     

    3.6. Számjegyek tagolása, mértékegységek

    A programok dokumentációjában helyenként nagyon sok szám van, és sajnos sokan még csak nem is gondolnak arra, hogy ezek helyesírása is eltérhet az angol normáktól. Két lényeges különbség van:

    A négyjegyű számokat (az angollal ellentétben) nem kell megtörni:

     

    9,600b/s (angol) – 9600 b/s (magyar)

    Az öt és annál többjegyű számokat nem vesszővel, hanem szóközzel (mégpedig – ahol van rá lehetőség – kötött szóközzel [&nbsp;]) kell tagolni:

     

    14,000b/s (angol) – 14 000 b/s (magyar)

    A mértékegységek legalább ilyen gyakoriak. Az angollal szembeni legfontosabb különbség, hogy a szám és a mértékegységet jelölő rövidítés közé szóközt kell tenni: 100 Mb/s (nem 100Mb/s).

     

    3.7. Tulajdonnévből képzett melléknév>

    A mellékneveket kisbetűvel írjuk, ily módon az egyszavas tulajdonnévből származó mellékneveket is: linuxos, windowsos, ...

    Ha a tulajdonnév két vagy több szóból áll, akkor viszont minden szavát nagybetűvel írjuk, és kötőjelet teszünk a képző elé: UHU Linux-os, Windows NT-s, ...

    Az imént látott kötőjel csak képzőkre vonatkozik (melyek a szófajt melléknévre változtatják), egyszerű ragokra nem. Tehát UHU Linuxot, UHU Linux-os.

     

    3.8. Hangzóhosszabbodás

    Ha rövid magánhangzóra végződik a szó, és rag illesztésekor ez a hangzó hosszúvá válik vagy ékezetet kap, akkor ezt írásban is tükrözni kell. Goethével, Coca-Colát, Oslóban, ...

    Ez nem vonatkozik a csupa nagybetűvel írt betűszókra. BME-n, ELTE-n, MTA-val, ...

     

    3.9. Balról jobbra

    Balról jobbra. Hétfőtől péntekig. Egytől egyig. Makótól Jeruzsálemig. Lépésről lépésre. Időről időre. Várva várt. Szebbnél szebb. Szemtől szembe. Fej fej mellett. ...

    Nincsen kötőjel! Semmi nem indokolná, hogy legyen.

     

    3.10. Anélkül, a nélkül

    Különírjuk, ha az a vagy e egy (alanyra mutató) mutatószó, például:

     

    Elvesztette a füzetét, ezért a nélkül ment el az iskolába.

     

    A nélkül a füzet nélkül...

     

    E helyett a darab helyett egy másikat játszanak.

    Egybeírjuk, ha határozószó, vagyis ha az a vagy e nem értelmezhető mutatószóként, legfeljebb a másik tagmondat teljes egészére (azaz állítmányára) mutató mutatószóként (de ez már nyakatekert értelmezés). Ilyenkor hogy szokta követni a szót.

     

    Hazament anélkül, hogy elköszönt volna.

     

    Már megint játszol, ehelyett igazán csinálhatnál valami értelmesebbet.

     

    3.11. A leggyakrabban rosszul írt szavak szótára

     

    0-s, 2.4.0-s kernel, 4.2.0-s X-kiszolgáló, 1.0-s UHU Linux
    Nincsen benne á betű.

     

    0-t, 1-et, 2-t ...

     

    8 bites, 16 bites
    Külön írandó.

     

    addig
    Rövid i.

     

    amíg
    Hosszú í.

     

    aposztróf
    Hosszú ó.

     

    attribútum
    Hosszú ú.

     

    audio-
    Rövid o. Lásd video. Például: audio-CD.

     

    bal oldal, bal oldali, bal oldalon
    két szó. (A politikai értelemben vett baloldal van egybe írva.) De:

     

    baloldalt
    „Bal oldalon” értelemben egy szó.

     

    bocsát
    Nincsen benne j betű.

     

    címke
    Hosszú í.

     

    egyelőre
    nincs benne n betű, a szónak semmi köze az egyenlő szóhoz. (Ha a tortát szeletelem, akkor azt tíz részre osztom, méghozzá tíz egyenlőre. De én biztos vagyok benne, hogy te nem ezt a szót akarod használni.)

     

    elöl
    Valami nem hátul van, hanem elöl. Kezdjük elölről. Elöl ül a masiniszta...De:

     

    elől
    Menekül valaki elől.

     

    e-mail, e-mailen, e-mailezés
    Az e-mail szótő kötőjelet tartalmaz, a ragokat kötőjel nélkül kapcsoljuk.

     

    e-mail cím, e-mail kapcsolat
    Külön.

     

    ezenfelül, ezenkívül (és még, továbbá értelemben)
    Egy szó.

     

    hajlékonylemez
    Egy szó.

     

    internetelérés
    Csak hat szótag, ezért egyben van.

     

    internet-hozzáférés
    Kötőjellel.

     

    irt (jelen idejű ige)
    rövid i. Vírusirtó

     

    jobb oldal és társai
    Lásd bal oldal.

     

    jobboldalt
    Lásd baloldalt.

     

    kiváló
    Rövid i.

     

    kíván, kíváncsi
    Hosszú í.

     

    kisbetű
    Ha azt akarod kifejezni, hogy abcde és nem ABCDE, akkor egy szó. Ha esetleg nagyítóval alig olvasható szövegre gondolsz, Mint Ez Itt (ami persze tartalmazhat kis- és és nagybetűket is), akkor ez a szöveg kis betűkkel van írva.

     

    kompatibilis, kompatibilitás
    Rövid i. (Régebben az előbbi hosszú í-vel volt, de most már nem.)

     

    l.
    = lásd. Nem ld. és nem is lsd.. Ne használjuk, írjuk ki, hogy lásd.

     

    licenc, licence, licencet, licenccel, licencel
    Nem licensz és nem is liszensz! (Az angol alak license, tehát például GPL = General Public License, ezt nem fordítjuk le magyarra.)

     

    merevlemez
    Egy szó.

     

    minél
    Egy n. Minél több, annál jobb.

     

    mindig, mindaddig
    Rövid i.

     

    muszáj
    Pontos j, de egyébként se használjuk ezt a szót írott nyelvben.

     

    nagybetű
    Lásd kisbetű.

     

    partíció
    Hosszú í
  • ALAPÍTÓ

    A Vitéz költő

    Küldte: Koczeth László tövis

    Költőnek lenni csodálatos, nyomorúságos, felemelő, porba hullajtó nehezen megfogalmazható érzés. Az voltál. A legnagyobbak közül való. Szerettem volna Veled csavarogni az országban Debrecentől Komáromig, Csurgótól Keszthelyig. Vígan együtt borozgatni a barátokkal, verselni, rímeket faragni, örülni tavasznak, ősznek, udvarolni a korzózó kisasszonyoknak, átélni együtt a diákélet, az ifjúság ezernyi csínját, örömét.
    Kedveltek a lányok, nem szépségedért, hanem szellemedért, finoman bókoló verseidért mely eltakarta arcod rútságát, s az ebből fakadó benső kételyeid.
    Szerettem volna hallani, mikor felolvasod Lilládnak írt, lelkedben százszor széttépett és összerakott, reménytelenül vágyakozó, boldogságot az ő szerelmében kereső verseidet.
    Az apák azonban sohasem döntenek másként, és a szép lányok általában fejet hajtanak, ha egy gazdag, tömött pénztárcájú kereskedővel szemben egy szegény, üres zsebű, éhenkórász költőről van szó.
    Nem tudták, hogy sokkal gazdagabb vagy náluk, mert egy egész világot hordozol magaddal, bármerre is vessen a sors.
    Jó lett volna ott lenni Somogyban, tanártársadként, felfedezni a parasztgyerekek nyiladozó értelmét, bimbózó tehetségét, amit visszaszorított, hátraállított a német nyelvű bürokrácia, és az annak hízelgő, őt kiszolgáló, behódoló oktatás.
    Olyan korban voltál felvilágosult, forradalmi eszmékért lelkesedő költő, mikor idegen Habsburg érdekek fölé kellett emelned, öntudatára ébresztened szellemi értékeinket, formálódó polgárságunkat, anyanyelvünket.
    Mint saját tükrödként Tempefői, végigélted a lenézés, megnemértettség keserű kínjait, s bár azt hitted polgárként, költőként keresetedből meg tudsz élni, de mint oly sokan a költészet igazi papjai közül, ezt Te sem érhetted meg.
    A tüdőbaj erősebb volt a léleknél.
    Amit ránk hagyományoztál, az a versszeretőknek, írástudóknak örökre szívébe írta neved.

    - Csokonai Vitéz Mihály –

  • KRITIKUS
    egy-filantrop: Valóság, emlék, képzelet...

    Ady és Léda...Léda és Ady


    2011. január 27.

    Egy halhatatlan szerelem...az Ady évfordulóra

    Léda, azaz Brüll Adél, egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt.

    "E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket.

    Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő
    lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében.
    Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem.
    Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak."

    Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név hátulról olvasva, amúgy pedig és bizonyára nem is véletlen, a szépséges mitológiai királynő neve, akit Zeusz hattyú képében hódított meg. Jól illik ez az Ady által verseiben is használt becenév az asszonyhoz.

    Brüll Adél igazi dáma, nagyasszony volt, elegáns termettel, szép alakkal és az előnyös külsőhöz jó neveltetéssel, figyelemre méltó műveltséggel rendelkezett.

    Eredeti elképzelését és vágyát tekintve sikertelen, de lehetőségeit tekintve nem éppen előnytelen, talán boldogtalan házassága kényelmében megengedhette magának Párizst, a bohém, vidám életet és a lánglelkű ifjú titánt, azaz Ady szerelmét. Léda tapaszalt, izgalmas nőként megszerezte és talán kárpótlásul kapta az élettől a férfi odaadását és pluszként, csodaként, múzsájaként a költészetének egy szép részét.

    Nézz hát reánk, reánk, két kárhozóra.
    Nem énreám. Hisz én mi vagyok? Féreg.
    Pártütő isten, összetépett lélek,
    Elesett titán. De itt van a párom:
    Kegyetlen, nagy Baál, jóságodat várom.
    Bús asszony-ember, de lelke Nap üszke,
    Szomorú szemű, de nagyszomjú, büszke,
    Didó királynő, csókolva is vádló,
    Hajh, beteg csókú, de mindenre váró,
    Bíborra termett, egyetlenegy némber.

    Ady sem volt egyszerű eset, nem úgy képzelem, hogy Góg és Magóg fia csak úgy észrevétlenül esett Léda csapdájába. Tetszett neki az izgalmas asszony, a nő, aki ellenállhatatlanul képes felkorbácsolni a vágyat, aki meghódítható és méltó egy bohém, vadóc költő szerelmére.

    MEG AKARLAK TARTANI


    Őrjít ez a csókos valóság,
    Ez a nagy beteljesülés,
    Ez a megadás, ez a jóság.

    Öledbe hullva, sírva, vágyva
    Könyörgök hozzád, asszonyom:
    Űzz, kergess ki az éjszakába.

    Mikor legtüzesebb az ajkam,
    Akkor fagyjon meg a tied,
    Taposs és rúgj kacagva rajtam.

    Hóhérok az eleven vágyak,
    Átok a legszebb jelen is:
    Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

    Testedet, a kéjekre gyultat,
    Hadd lássam mindig hóditón,
    Illatos vánkosán a multnak.

    Meg akarlak tartani téged,
    Ezért választom őrödül
    A megszépítő messzeséget.

    Maradjon meg az én nagy álmom
    Egy asszonyról, aki szeret
    S akire én örökre vágyom.

    Megkapták és megérdemelték egymást. Két erős egyéniség titkos, szakadatlan dúló párbaja és mindent elsöprő ölelése volt a szerelmük. Tépték, marcangolták egymást a szenvedélyben.

    TÜZES SEB VAGYOK

    Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,
    Kínoz a fény és kínoz a harmat,
    Téged akarlak, eljöttem érted,
    Több kínra vágyom: téged akarlak.

    Lángod lobogjon izzva, fehéren,
    Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,
    Te vagy a kínom, gyehennám nékem,
    Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak.

    Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,
    Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,
    Adj kínt nekem, a megéhezettnek:
    Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.

    Kezdetben sokat utaztak, sokat szórakoztak, szinte egy percet sem töltöttek el egymás nélkül. Csak néha kellett valamelyiküknek egyedül elutazni a dolgára. Sőt együtt is laktak, mi több együtt Léda férjével is.

    LÉDA A HAJÓN


    Hurráh, jön az Öröm hajója
    És hozza Lédát már felém.
    Virágos, pompás szőnyegén,
    Én asszonyom, már látlak, látlak:
    Hajadban a vérvörös rózsa.
    Ugye kivánsz? Én is kivánlak.
    Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.

    Óh, jaj, szédülök itt a parton,
    Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
    Kérdezlek majd és kérdezel
    És összecsap két szomju-lélek
    És fejemet kebledre hajtom.
    Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
    Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.

    Az egész érzelemkavalkád hátteréül pedig ott volt ezer szépségével, csodájával, varázsával Párizs, ott kezdődött és teljesedett ki szerelmük.

    Íme mit is jelentett Adynak Párizs, Lédával

    A SZAJNA PARTJÁN


    A Szajna partján él a Másik,
    Az is én vagyok, én vagyok,
    Két életet él két alakban
    Egy halott.

    A Duna partján
    Démonok űznek csúfot velem,
    A Szajna partján álmokba von be
    Százféle, szűz szerelem.

    Rákacag Páris
    S a boldog Másik visszakacag,
    Itt röhejes mámorba kerget
    Vijjogó, éji csapat.

    Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb,
    Sejtelem-csók minden dalom,
    Szent Cecilia hajol lelkemre
    Álmatagon.

    A Duna partján
    Céda lányhoz hajt durva öröm,
    A bor ad álmot
    S a poharamat összetöröm.

    Ott: ring lelkem muzsikás alkony
    Szent zsivaján
    S úgy csókolom meg az életet,
    Mint orkideát a Léda haján.

    Nem tehetek ide minden verset, pedig legszívesebben mindet idetenném. Ady imádta Párizst, imádta Lédát, boldog volt, boldogok voltak.

    A vége felé ez a nagy, különös szerelem talán már se Veled, se Nélküled kapcsolattá vált... Ki tudja kiégett, avagy éppen túlfűtötté vált a szenvedély, folytathatatlan pontra jutott az együttélés. Ady menekült, a nő, Léda, a szerelmes, megtartani akaró asszony nehezen engedett, de vége lett...az egy külön történet, egy kis "dráma".

    Ady és Csinszka... Csinszka és Ady...


    Valóság, emlék, képzelet... 2011. február 05.

    Egy másik halhatatlan szerelem...Adyra emlékezve...

    Csinszka, polgári nevén Boncza Berta, Ady felesége és múzsája, Erdélyben, Csucsán született, (1894. június 7-én) apja Boncza Miklós földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő volt.
    Berta akinek édesanyja belehalt a szülésbe, a lehető legjobb nevelést kapta, egy svájci intézetbe járt. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban élt.
    A szeszélyes lány nagyra törő álmokkal bírt, Szendrey Júlia nyomán mindenáron híres költő felesége szeretett volna lenni. Adyt szemelte ki, már az intézetből rajongó leveleket és verseket is küldött neki. Ady éppen Lédától szabadulva féktelen élvhajhászásba menekült. Először érzéketlenül fogadta a lány leveleit, de Berta szívóssága, fokozódó bizalmassága végül csak hatottak.

    Ady akkor egyre aggasztóbbnak látta a politikai helyzetet, érezte a háború sokasodó előjeleit és a lumpolást, az alkalmi nőket megunva otthonra, feleségre vágyott. Az ifjú Boncza Berta szerelme talán pont kapóra jött neki. Így 1914-ben ellátogatott Csucsára, "egymásra találtak" és hamarosan meg is kérte Berta kezét. A szigorú apa hevesen ellenkezett. Nem csoda, hogy nem akarta egyetlen lányát a léha költőhöz adni. Ady magát ekkor tréfásan Csacsinszky lengyel grófnak nevezte, Berta pedig Csacsinszka, becézve Csinszka lett. Innen ered a híres becenév.

    Az apa ellenére, árvaszéki engedéllyel 1915. március 27-én Budapesten megtartották az esküvőt, majd Csucsára költöztek, a kastély mellett álló kis házba. Csinszka odaadással ápolta az ekkor már beteg Adyt, aki "cserébe" sorra írta a gyönyörű verseket, szerelmi lírájának legszebb gyöngyszemeit.(Őrizem a szemed, Ceruza-sorok Petrarca könyvén, Vallomás a szerelemről, Akkor sincsen vége, Egy háborús virágének).

    1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, a házaspár Pestre költözhetett a tőle örökölt lakásba. Adynak 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, akkor Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb verseinek válogatott gyűjteményét készíthette elő, A halottak élén címmel. 1918 augusztusában meg is jelent a kötet. Ady ekkor már nagyon súlyos beteg volt és 1919. január 27-én meg is halt.

    Nekem ez a legszebb Csinszka vers! De, nekem nagyon szomorú. Soha nem ilyen szereleme vágynék. Vajon erről álmodott Csinszka a svájci intézetben, mikor rajongó leveleit írta?

    Őrizem a szemed

    Már vénülő kezemmel
    Fogom meg a kezedet,
    Már vénülő szememmel
    Őrizem a szemedet.

    Világok pusztulásán
    Ősi vad, kit rettenet
    Űz, érkeztem meg hozzád
    S várok riadtan veled.

    Már vénülő kezemmel
    Fogom meg a kezedet,
    Már vénülő szememmel
    Őrizem a szemedet.

    Nem tudom, miért, meddig
    Maradok meg még neked,
    De a kezedet fogom
    S őrizem a szemedet.

    Ebben a szép szerelmes versben már nem az a gyötrő féltékenységgel párosuló szenvedély lobog, mint a Léda iránt táplált ifjonti érzésben.

    Már vénülő kezemmel, már vénülő szememmel írja magáról Ady, hiszen egy 40 körüli ember még nem vén. Ebben a versben benne van a Csinszka fiatalságába való kapaszkodás, az új szerelem édes menedék mivolta. Belebújni a kedves karjaiba, a szerelembe a háború réme, a betegség réme, a saját belső nyugtalansága elől. Szerelmi vallomás a meddig még fájdalmával.


    Vallomás a szerelemről

    Hetedfél országban
    Nem találtam mását,
    Szeretem beteg, szép,
    Csengő kacagását,
    De nagyon szeretem.

    Szeretem, hogy elbujt
    Erős, nagy voltomban,
    Szeretem hibáit
    Jóságánál jobban,
    De nagyon szeretem.

    Szeretem fölséges
    Voltomat e nászban
    S fényes biztonságom
    Valakiben, másban
    De nagyon szeretem.


    Ezek a sorok az ifjú hitves szerelemre, szeretetreméltóságát idézik, de a szomorkás és mégis önző lényeg, a menekülés az utolsó versszakban világosan megtalálható. Szerelmi vallomás és önzés egy gondolatba sűrítve.


    Ady Endre: Akkor sincsen vége

    (Kicsi Csinszkámnak küldöm.)

    Te vagy ma mámnak legjobb kedve
    És olyan gazdag ez a ma,
    Hogy, ha egy életet akarsz,
    Ma nézz jól a szemembe.

    Végig-nézhetsz a vágyak boltján,
    Láthatsz ezer kirakatot,
    Neked én vagyok egyedül
    Gazdagon és mogorván.

    Neked én vagyok neked-szántan
    És hogyha nincsen örömöd
    És hogyha nem érted a mát,
    Mindegy: én meg nem bántam.

    Az adhatás gyönyörüsége
    És a ma öröme telít
    És hogyha véget mondanál,
    Hát - akkor sincsen vége.

    Ez a kis üzenet egy nyugalmas, békés, olyan elmélázó hangulatban születhetett. Ady elmondja szerelmének, kicsi Csinszkájának kedvesen, gyengéden, hogy mit jelent neki az odaadó ifjú asszony szerelme, aki cserébe egy beteg, mogorva embert láthat, aki meg nem bánta. Talán kicsit játékos, mindenképpen más hangulatú ez a vers, mint a többi.


    De ha mégis?

    Gondoltam: drága, kicsi társam,
    Próbáljunk mégis megmaradni
    Ebben a gyilkos, vad dúlásban.

    Mikor mindenek vesznek, tűnnek,
    Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
    Tarts meg csodának avagy bűnnek.

    Mikor mindenek futnak, hullnak,
    Gondoltam: drága, kicsi társam,
    Tarts meg engem igérő Multnak.

    Tarts meg engem, míg szögek vernek,
    Véres szivemmel, megbénultan,
    Mégiscsak tegnapi embernek.

    Karolsz még, drága, kicsi társam?
    Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj,
    Ebben a véres ájulásban.

    De ha megyek, sorsom te vedd el,
    Kinek az orkán odaadta,
    A te tűrő, igaz kezeddel.

    Ez a kérdésekkel teli könyörgés nagyon szomorú, reményvesztettség, kétségbeesés, a betegség gyötrelmei jönnek elő sorról sorra. Panasz, esdeklés az ápoló, védő kedveshez, jaj nekem, ezerszer is jaj, drága kicsi társam.


    Ceruza-sorok Petrarca könyvén

    Itt az irás: nem legényes sorok,
    Régi epedések, régi torok
    Búgása bőgött így ezelőtt,
    Így írtak a hajdani nem szeretettek,
    Így írtak a régi, bús szeretők.

    Nem azért írok, hogy fordítsd felém
    Fehér orcád. Óh, már beérem én,
    Ha torkomon buknak a szavak.
    S szám kérdeni, kérni se, mást sohse merne,
    Mint a sírást és sírni talán szabad.


    Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek,

    Boldog vagyok: érted vagyok beteg.

    Halálra szánt, mint rég ezelőtt,
    Mint régen a hajdani nem szeretettek,
    Mint régen a régi, bús szeretők.


    Ehhez a vershez én nem sokat tudok szólni, önmagáért beszél, benne van az egész élete, régi bús szeretők, eltékozolt szerelmek, a betegség gyötrelme, a legvégső kapaszkodás a szeretetbe.


    És végül a búcsú, a búcsú mindentől, a múlttól, a jelentől, a világtól, a szerelemtől, Csinszkától, önmagától és az élettől. Ez a búcsú annyira mély, átfogó, annyira Ady maga, hogy bár szomorú, mégsem szomorúnak inkább nagyszerűnek, nagyon nagy formátumú, nagyon szép versnek érzem.


    Ady Endre: Egy háborús virágének

    Im, hogy sűrűbb az átok,
    Szárazabb szemmel látok:
    Ni-ni, ez itt menyegző,
    Födele régi násznak
    S világ-násznép közt néz szét
    A Halál és a Szépség.

    Halál és Szépség násza
    Soha ily óriásra,
    Ily szörnyűre nem nőtt még:
    Valami katedrálist
    Keres a nagy vér-szőnyeg
    S ők átlejtik a Földet.

    E nagy nász, ki volt semmi,
    Most akar teljesedni:
    Eddig csábított s csábult
    S most bánattal társultan
    Szárnnyal szárnyas szerelmen
    Vágtat át minden lelken.

    Tört szivek orgonálnak
    S a csillagok megállnak
    S emberek maguk vesztik.
    Ünnepi reszketésben
    S mégis kik megmaradnak,
    Megint szivükhöz kapnak.

    Kinunk ha marva váj is,
    Ha még mindig kiált is,
    De e rém-nász korában
    Kezd magára gondolni,
    Hogy sorsa: külön szándék
    S az élete: ajándék.

    Mert együtt-éltek: nóta,
    Vágy, álom és csók óta
    A két örök jegyes pár:
    A Halál és a Szépség
    S törvényt bont az az élő,
    Aki másként beszélő.

    Óh, mert szépek a szépek
    S busult, együgyü ének
    Száján vágyakozóknak
    Ma is úgy szól, mint mindha:
    "A csók meghal, ha fáradt
    S én meghalok utánad."

    "A csók meghal, ha fáradt
    S én meghalok utánad":
    Rettenetben is óvott
    Örök dala a szivnek,
    Embernek hitet adtál,
    Be, jó, hogy megmaradtál.

    Ady és Csinszka szerelmét, az életüket, kizárólag a versek tükrében, minden életrajzi adat és ismert történet figyelembe vétele nélkül néztem. Azt írtam le, amit én érzek és gondolok róluk, ha ezeket a verseket olvasom.

    Sokat gondolkoztam azon, hogy mit jelentett Adynak Csinszka és Csinszkának Ady. Az biztos, hogy nem azt, amit általában két hétköznapi embernek a szerelem, a boldogság, a házasság jelent.

    Szerelmes volt-e valóban Csinszka?, vagy csak abba az önámításba esett, hogy szerelmes akart lenni és csak akarta Adyt. Akarta Adyt a nagy költőt, az akkor legnagyobb magyar költőt, akiről nem hiszem, hogy nem tudta, hallotta milyen életet élt már.

    Szerelmes volt-e Ady, úgy, amit szerelemnek nevezünk? Meddig volt számára igazán élmény, esetleg szenvedély és pozitív érzés a vidám, fiatal, szeszélyes, erős akaratú Csinszka szerelme.

    Vajon az utolsó időkben, amikor már a költő nagyon beteg volt és felesége már csak az "ápolónő és őrangyal" szerepét töltött be, mennyire volt szerelem a szerelem és nem marták-e, gyötörték-e egymást, csak másképp, mint Lédával?

    Ezek örök kérdések, bár az irodalomtudósok bizonyára sokat megfejtettek. Az biztos, hogy szerelmük nélkül szegényebb lenne a magyar költészet.
  • KRITIKUS

    Hogyan írjunk szinopszist?


    Lőrinczy Judit előadása a 2009-es írótáborból


    Aki regényt ír, előbb utóbb meg akar jelenni, a kézirat eladásához azonban kénytelen szinopszist írni. Van-e értelme? Sajnos be kell látnunk, hogy a kiadók nem fogadnak kéziratot, vagy csak nagyon szűk körtől. Hiába jelent meg esetleg néhány novellánk, az elsőkönyveseknek minimális az esélye a megjelenésre.

    Ezért aztán általában ismeretségi alapon próbálkoznak az emberek – ennél fogva attól függ, milyen lesz a szinopszis, hogy tudjuk, kinek küldjük. Esetleg már beszéltünk is a szerkesztővel, ismeri az alapkoncepciónkat, a stílusunkat, ha korábbi írásainkat is látta stb.. Nem szorítkozunk kínos másfél oldalra, hanem akár részletesebb vázlatot küldünk, mert tudjuk, úgyis elolvassa. Sőt, lehet, szintet lépünk, és egyenesen a kéziratot postázzuk…

    Mégis, szinopszist írni több okból célszerű:

    - sosem tudni, végül elküldjük-e a kéziratot próba szerencse alapon valahová,

    - könnyebb a cselekményt/ötletünket véleményeztetni, mintha egyből a kész kéziratot adnánk oda az áldozatainknak,

    - ráadásul a cselekmény felvázolásával kiütköznek a logikai és történetvezetési problémák.

    Lehet, hogy most úgy fog tűnni, csupa ismert, triviális dolgot mondok, de az a tapasztalatom, hogyha egyértelműnek gondolunk valamit, annál inkább elfelejtjük, figyelmen kívül hagyjuk őket.

    Nyilvánvalóan nem érdemes meg nem írt ötlettel, elképzeléssel kilincselni, szóval feltételezzük, hogy van egy kész kéziratunk, amit kipofoztunk.

    Milyen a jó szinopszis?

    Mindenek előtt nem vázlat. Sokan írnak úgy, hogy előbb megírnak egy vázlatot, mielőtt belefognának a regénybe. A vázlatot magának szánja az író, másoknak nem, kimerítő cselekményvezetés, karakterjellemzés, háttérvilág leírása egyaránt belefér. És nem szentírás. Segít az elindulásban, és remélhetőleg abban is, hogy rájöjjünk a végkifejletre. Segít belerázódni az írásba, a regény hangulatába, valahányszor gép elé ülünk.

    A szinopszist ezzel szemben sokszor a regény megírása után készítik el; nem pontos térkép az útról, hiszen már megérkeztünk. A szinopszis a regény eladásához kell, a vázlat a megíráshoz.

    A továbbiakban a szinopszisról lesz szó, nem pedig a vázlat megírásáról, amelyet ráadásul nem is mindenki használ, írói módszer, megszokás válogatja. Magyar nyelvű, szinopszisírással foglalkozó útmutató nem igen van a neten, inkább filmes vonatkozásban találunk tippeket:

    „A szinopszis szó jelentése: ránézni az egészre. Tehát azért írjuk, hogy egyben láthassuk a teljes történetünket. Fizikailag ez nem jelent mást, mint egyetlen oldal terjedelmet. A szinopszis a legszűkebb értelemben vett cselekményvázlat, amiben egyelőre kerüljük a részleteket. Kiről szól, miről szól, honnan indul, hová jut el és milyen úton? – ezekre a kérdésekre kell választ adnunk, egy-egy jól eltalált mondattal leírva az út akadályait, de még egyszer hangsúlyozom: a részletek boncolgatása nélkül.”

    A neten – angol nyelvű anyagokból – más találó megfogalmazásokat is olvashatunk:

    „A szinopszis révén madártávlatból látunk rá az egész történetre”

    „A szinopszis célja bemutatni, miről szól a regény, és nem az, miként történtek meg a dolgok.”

    Borzasztó nehéz néhány ezer leütésben bemutatni egy akár 700 ezer karakteres történet lényegét. Pedig elvileg egy mondatban is össze kellene tudni foglalni, miről szól a regényünk. Ez az egy mondat pedig nem más, mint a premissza. Már csak azért is meg kell tudnunk fogalmazni, mert a szinopszis részben az írói ígéret, a regény központi kérdésének kibontása, ha úgy tetszik, de még nem valódi cselekményvázlat.

  • ALAPÍTÓ
    Ez az írás majdnem elvegyült, és kukába került a temérdek spam-mel együtt. Budai Miklós barátom küldte, e-mail-ben. Biztosan nem bánja, ha átteszem ebbe a rovatba, hiszen az IRODALOM KLUB szinte kívánja az ilyen, és az ehhez hasonló témákat.


    187 éves Nemzeti Himnuszunk



    187 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

    Gyönyörű költői mű e 64 sor.

    A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.

    Mindjárt válaszolok rá - három példával is:

    A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

    A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a himnusza.

    A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

    E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!

    Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel-vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága), később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.

    Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.

    Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.

    Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.

    Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.

    Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?

    Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

    Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.

    Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés - ott ezt az első számú nemzeti feladatot - elárulták!

    OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.

    OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.

    OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy - állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.

    OTT, ahol magát a kultúra és oktatás miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag ilyen-olyan elsajátítása - ott a szellemi rókák garázdálkodnak a nemzet udvarán.

    OTT, ahol a kabaréban téma lehet az úgynevezett buta paraszt - nénikének öltözött férfiként - ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét, a parasztságot.

    OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek, és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.

    OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DVD-k - ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László vagy Kányádi Sándor.

    OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni.

    És cselédsorba a 21-ik században.

    Wass Albert írja: "aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége - a Te veszteséged is."

    Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.

    A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy:

    Magyarország bajban van!

    S legelsőül azért, mert 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.

    Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk.

    Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.

    Magyarországot tehát meg kell menteni!

    Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

    Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
    Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
    Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
    Megbűnhődte már e nép
    A múltat s jövendőt.

     

  • ALAPÍTÓ

    SZÓKÉPEK ÉS ALAKZATOK

     

    Alapvető szóképek

     

    Szókép a szó képes használata, egy fogalom vagy jelenség nevének az alkalmazása egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló kapcsolat alapján. Szerepe: szemléletessé, belső látással elképzelhetővé teszi a jelölt fogalmakat.

     

    Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel. Az azonosító és az azonosított hasonlóság alapján létrejövo összekapcsolása. Teljes metafora, amikor a képben az azonosító és az azonosított is jelen van. Pl. rózsapiros a hajnal. Metaforával sokszor találkozhatunk a köznyelvben is, némelyik eredeti jelentése már feledésbe merült, pl. kiderül az igazság.

     

    Megszemélyesítés: olyan metafora, amelyben az azonosított nem élőlény, mégis élők (elsősorban emberek) tulajdonságaival ruházzuk fel. Pl. „Mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.” (Petőfi).

     

    Hasonlat: ugyancsak hasonlóságon alapuló névátvitel, de más a szerkezete, mint a metaforának. Rendszerint 3 tagból áll: azonosító, azonosított és a bennük lévő közös vonás (tehát ezt hangsúlyozza). Pl. „Mint befagyott tó, nyugodt volt az arca”. Segítségül szolgálhat a metaforától való megkülönböztetésben a benne lévő „olyan, mint”.

     

    Metonímia: Szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. ébred a város.

    Vagy: „Csendes a ház, ah de nincs nyugalma,

                Fölveré azt szerelem hatalma”

     

    Szinesztézia: Különböző érzékterületről származó érzetek eggyéolvadása, több érzéki hatás egyidejű kifejezése (fehér csönd, meleg szín). Különösen kedvelt a francia szimbolistáknál (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)

     

    kiegészítés

     

    Szinekdoché: A metonímia származéka: valamely nyelvi jelnek egy másik nyelvi jel helyett való használata (helyettesítés) azon az alapon, hogy az egyik jel része a másik jel jelentésének. Pl. nem-faj típusú: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak” (faj helyett nem); rész-egész típusú: „Nem a tenger lámpatornya, mely felé küzd száz vitorla” (egész helyett rész); többes szám helyett egyes szám: „Mentek-é tatárra, mentek-é törökre?”

     

    Alakzatok

     

    Az alakzat: a szavak, szócsoportok, mondatok különös elrendezése, jellegzetes kapcsolódási módja, stílushatást kiváltó kombinációja

     

    Az alakzatok csoportosítása:

    1.     ismétlésen alapuló

    2.     kihagyás, elhagyás alakzatai

    3.     felcserélés, helyettesítés alakzatai

    Az ismétlésen alapuló alakzatok – a nyomatékosítás eszköze, az indulat kifejezője lehet

    Fajtái:

    • ismétlés

    1       szóismétlés

    2       tőismétlés

    3       tartalmi ismétlés

    4       variációs ismétlés

    5       elhelyezkedés szerint:
    anafora
    epifora

    • halmozás

    • fokozás, csökkentés

    • párhuzam

    • gondolatritmus

    • refrén

    • ellentét


    Részletesen:

     

    Szóismétlés: a szó megismétlése az alaki erősítés legegyszerűbb formája

    „Este van, este van, ki ki nyugalomba!” (Arany János: Családi kör)

     

    „Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény és a hűség is” (Erik Knight: Lassie hazatér)

     

    Az igekötők kettőzése is szóismétlés (meg-megáll)

     

    Tőismétlés (figura etymologica): a szó toldalékos változatokban ismétlodik

    „Halálnak halálával halsz” (

    Példák még: élt, éldegélt a három fiú; várva várja a boldogságot stb.

    Raggal: szóról szóra; lépésről lépésre stb.

     

    Tartalmi ismétlés: szinonimák

    tanuló … diák … nebuló

    „Oh, Bem, vitéz vezérem,

    Dicső tábornokom!”

     

    Szavak ismétlése

                „Gondolatban már találkoztam vele

                Gondolatban már meg is szólítottam”

                Epifora: Az egység végén előforduló ismétlés

                „Tűzben fa parazsa volnék

                vízben puha moha volnék

                szélben jegenyefa volnék

                földön apám fia volnék.” (Weöres Sándor: Mi volnék?)

     

    A halmozás: Az azonos vagy hasonló jelentésű szavak egymás után szerepeltetése. Egyik változata a felsorolás: összetevők, tulajdonságok (főnevek, melléknevek) egymásutánja. A halmozott szavak lehetnek egymásnak közelebbi-távolabbi szinonimái:

                „morajos, halk halotti” (Ady Endre: Magyar jakobinus dala)

    Vagy máskor nem szinonimák:

                „pénzt, paripát, fegyvert” (Arany János: Toldi)

    A halmozás egy fajtája a részletezés is: „Hozzál magaddal írószereket: tollat, ceruzát, festéket és ecseteket is!”

     

    A fokozás: A halmozáshoz nagyon hasonló, gyakorlatilag egy fajtáj: amikor a szavak között fokozati sorrend jelenik meg.

    „Hass, alkoss, gyarapíts!” (Kölcsey Ferenc: Huszt)

    Ez ráadásul azért szép példa, mert a tartalmi fokozáson kívül a szavak szótagszáma is fokozatosan növekszik.

    A csökkentés a fordított fokozás, pl. katasztrófa, szerencsétlenség, baleset, probléma

     

    A párhuzam rokon tartalmú gondolatok, hasonló szerkesztésű mondatok, szövegrészek egymás mellé állítása.

    A Weöres Sándor vers egyben párhuzam is. Más példa:

    „Voltál kertben?

    Láttál farkast?

    Féltél tőle?”

     

    A gondolatritmus a gondolatok vissza-visszatérése azonos vagy változtatott formájú mondatokban, szövegrészekben. A párhuzam és az ellentét is megjelenhet benne.

    Példa: a Bibliában a Teremtés című könyv kezdete (a megteremtett dolgok felsorolása és leírása)

     

    A refrén a versekre jellemző ismétléses alakzat. Sokféle szerepet tölthet be, ez mindig az adott verstől függ (nyomatékosít, kijózanít stb.)

     

    Az ellentét olyan ismétlési mód, amelyben a második elemként a szavak, kifejezések jelentésének ellenkezője jelenik meg. Az ellentét a szembeállítás, a sarkítás eszköze, a végletek jelzése.

    „Vár állott, most kőhalom”

    Vagy a Szózatban: bölcsőd – sírod; ápol – eltakar

    A paradoxon az ellentét egy fajtája. Olyan különleges helyzetet takar, amelyben két körülmény, jelenség látszólag kizárja egymást. Hatása az ellentmondás miatti meglepetésben rejlik.

    „Nem mondhatom el senkinek

    Elmondom hát mindenkinek”

                            (Karinthy Frigyes: Előszó)

    Műfajelmélet

     

    Epika

    Líra

    Dráma

    Az ábrázolás középpontjában a külvilág, a külső valóság áll, nem az én belső világa. Fontos szerepe van a történetnek. Ezt az elbeszélő meséli el. A szövegben megjelenő párbeszédek függő beszéd formájában jelennek meg.

    Az ábrázolás középpontjában az egyén belső világa, a külvilágra adott reakciója áll. Ezeket a költő legtöbbször verses monológban mondja el.

     

     

     

     

    Az ábrázolás középpontjában itt is a külvilág áll, de a történet alakulását a szereplők közvetlen monológjaiból vagy dialógusaiból ismerjük meg. Kevés kivétellel színpadra szánt mű.

     

    Nagyepikai műfajok:

    Regény (Balzac: Goriot apó, Németh László: Iszony)

    Eposz (Homérosz: Iliász, Arany János: Buda halála)

    Elbeszélő költemény (Petőfi Sándor: János vitéz, Arany János: Toldi)

     

     

     

     

    Kisepikai műfajok:

    Novella (Örkény István egypercesei)

    Elbeszélés (Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta)

    Lírai műfajok:

    Elégia: Arany János: Ősszel

    Epigramma: Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem

    Óda: Berzsenyi Dániel: Napóleonhoz

    Himnusz: Kölcsey Ferenc: Himnusz

    Dal: pl. bordalok, népdalok

    Rapszódia: Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt

    engemet

     

    Drámai műfajok:

    Tragédia  (Szophoklész: Antigoné)

    Komédia (Moliére: Tartuffe)

     

     

  • KRITIKUS

    Néhány nyelvi babona, avagy nem létező nyelvi szabályok:



    „Kötőszóval nem kezdünk mondatot.” Ez a feltételezés egyszerűen helytelen! Ilyen szabály nincs a magyar nyelvben! Így az „és”-sel, sőt akár „hát”-tal is kezdhetünk mondatot. Ez a nem létező szabály, még az általános iskolában terjedhetett el, amikor minden gyerek úgy írja, meséli el mi történt vele, hogy: „És a hétvégén voltunk a nagymamámnál és ott finomat ettünk. És aztán elmentünk pecázni és fogtunk halat is. És…” Ez viszont a szóismétlés kategóriába tartozik, nem pedig egy nem létező szabályéba.

    „A magyar nyelv jobban szereti az egyszerű mondatokat.” Nem igaz. Az összetett mondatok egyszerűen a fejlett gondolkodást jelentik. Persze a három soros, végeláthatatlan mondatok, valóban nagyon csúnyák és érthetetlenek.

    „A –tatik, -tetik a magyarban nem használtatik.” Egyszerűen ki lett irtva a magyarból a szenvedő igeragozás. Ez komoly bonyodalmat okozott, mert megmaradt a nyelvünkben a szenvedő szerkezet. Ezzel akkor élünk, ha nem akarjuk, vagy nem tudjuk megnevezni az alanyt. Hogyan fejezzük ki? Általános alannyal: „Csengetnek” (Ki? Nem tudom.); „A színházban a Bánk bánt játsszák.” (A darab a fontos, nem a szereplők.); Visszaható igével: „Épül a ház.” (Tudjuk, hogy valaki építi a házat.); Állapothatározói igeraggal: „Az ebéd el van készítve. Azaz: elkészíttetett.)

    „A „fog”-gal szerkesztett jövő idő kerülendő, magyartatlan.” Ez sem igaz. „Menni fogok.” vagy „Majd megyek.” Melyik a helyes? Persze, hogy mindegyik. Itt egy árnyalatnyi jelentés beli különbség van. A „majd” az bizonytalanabb, a „fog” pedig biztosabb. Íme egy egyszerű példa: „Írsz nekem levelet?” – „Fogok írni.”; illetve: „Majd írok.”

    „A –va, -ve képzős határozói igenév+létige kapcsolata germanizmus.” A –va, -ve képzővel a legpontosabban lehet kifejezni az állapotot. „Be lett fejezve.”; „Be van csomagolva.”; „Meg lesz írva.”; Vagy: „Holnap az üzletek nyitva lesznek.”; „Vasárnap zárva voltak.” Használható múlt-, jelen- és jövő időben is egy állapot kifejezésére. Mindezekben az esetekben a személyragozott ige másra utalna, cselekvésre vagy történésre: „A kerítés be van festve. – állapot; „A kerítést befestették – múltbeli cselekvés kifejezése. Nem fogadható el viszont ez a szerkezet, ha nem állapotot, hanem cselekvést fejeznek ki vele: „Fel lett véve a szabályok közé.”; „El van utazva.” Helyesen így lenne: „Felvették a szabályok közé.”; „Elutazott.”

    Forrás: Dr. Bencédy József – a nyelvtudományok kandidátusa

     

  • KRITIKUS

    Toldalékok, mozaikszavak, rövidítések


    A toldalék a szóhoz kapcsolt néhány betűs pontosító, amely megváltoztatja, pontosítja annak a szónak a jelentését, amelyikhez kapcsolódik. A toldalékoknak önálló jelentése van, de csak más szavakhoz kapcsolva használjuk őket. (Ezek közül a kötőhangoknak nincs önálló jelentése.) A toldalékokat nem lehet további részekre bontani anélkül, hogy jelentésüket el ne veszítenék. Igéhez, névhez és pontosító szóhoz is kapcsolódhatnak toldalékok. Toldalékok segítségével más szófajokból is képezhetünk igét, nevet és pontosító szót.

    Az ige végén a toldalék jelzi, hogy ki végzi a cselekvést. Több toldalékot is egymás után lehet kapcsolni - így alkotjuk a hosszabb szavakat.

    Toldalékok illeszkedése:

    A toldalékokat a hangmagasság szerint illeszteni szoktuk a szótőhöz.

    Magas hangnak tekintjük a következőket: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. A magas hangokat tartalmazó szótő után általában magas hangú toldalék kerül.

    például: jön-ne, vél-ekedik, kéz-hez, gyűrű-től


    Mély hangnak tekintjük következőket: a, á, o, ó, u, ú. A mély hangokat tartalmazó szótő után általában mély hangú toldalék kerül.

    például: jár-na, gondol-kodik, láb-hoz, fúró-tól


    Összetett szavak esetén általában a második szó magasságához illesztjük a toldalékokat.

    ekevas-sal, kútgyűrű-ről, kalapszegély-re


    Toldalék sorrend:

    A toldalékok leggyakoribb sorrendje ez:
    igekötő, szótő, képző, jel, rag.

    A képző, a jel és a rag előtt kötőhang is állhat. A rag után nem kapcsolódhat semmilyen toldalék.

    nyelv-

    -ész-

    -ked-

    -ő-

    -ink-

    -nek

    szótő

    képző

    képző

    képző

    jel

    rag

     

    A toldalékok illeszkedése a vegyes hangrendű szavakhoz néha ingadozó, pl. a férfi szóhoz is. A nyelvtörténet szerint a mély hangrendű változat a hagyományos, ezért sokkal gyakoribb, elfogadottabb is a nyelvhasználatban. A Magyar Nemzeti Szövegtár adatai alapján a ‘férfinek’ alak a 209-szer, a ‘férfinak’ mély hangrendű toldalékos változat pedig 1334-szer szerepel. Az újabb változat szerint magas hangrendű szóként toldalékoljuk.
    Vannak olyan beszélők, akik következetesen egyik vagy másik változatot használják, de előfordul az is, hogy ugyanaz az ember is váltogatja e két alakot. Felmerül az a lehetőség, hogy a szó környezete is befolyásolja a toldalék alakját.

    A vegyes hangrendű szavak illeszkedése sokszor attól függ, hogy milyen a toldalék előtti magánhangzó. Az október szóban ez -e, emiatt a toldalék is magas hangrendű: októberben. (Szórványosan, pl. nyelvbotlásként előfordulhat az októberban is.)
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    A mozaikszók több szó elemeiből épülnek fel. A tulajdonnevek, azokon belül is leginkább az intézménynevek körében gyakoriak. Lehetnek klubok, egyesületek, társaságok, pártok stb. nevének a rövidítései is. A többszavas kapcsolat elemeinek kezdőbetűiből alakulnak ki. A betűszókban soha nincs pont, sem az alkotóelemek között, sem a szó végén.
    A címek rövidített alakjai leginkább a szakmai írásgyakorlatban terjedtek el. Elsősorban az állandó címek rövidítése gyakori. A címek rövidítésformái nagyon változatosak, ezeket egy-egy szakma alakítja ki önmaga számára. Így az említett példák teljességgel ennek megfelelően értékelendők. Ha a szakma általában külön, valamint ponttal és közzel rövidít, akkor az az elfogadott és elterjedt (Helyesírás, Osiris Kiadó).

    A mozaikszók

    283. A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek (nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak, kétféleképpen írjuk.

    a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat), KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt), NDK (= Német Demokratikus Köztársaság), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség), TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza), UNESCO (= United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) stb.
    b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb.
    A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb.
    Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör) stb.
    A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, téesz, tévé stb.

    284. A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk.

    a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat), Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet), Javszer (= városi Javító-szerelő Vállalat), Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat), Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala italiana), Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb.
    Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV, ALITALIA stb.
    b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem), gyes (= gyermekgondozási segély), kisker (= kiskereskedelem), kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo), radar (= radio detection and ranging), szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor) stb.
    A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük.

    285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront), ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete), NATO (= North Atlantic Treaty Organization), LSD (= lizergsav-dietil-amid), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat), Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb.

    286. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.

    a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tmk-ban, a tsz-szel, tbc-s, tv-zik (v. tévézik), DNS-sel; stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli, KISZ-es, MAFC-os, TDK-s stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb. (Vö. 29.)
    b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél, a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója, kolhozban, telexszel, telexezünk; stb. De értelemszerűen: a Keravill-lal, az Elzett-től stb. (Vö. 94.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves, fényszövbeli, komszomolista stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák, a Hungexpónál stb.

    287. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk:

    a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír, OTP-kölcsön, SZOT-üdülő, UEFA-torna; szb-titkár, tsz-tag, tv-közvetítés; URH-adás, TDK-dolgozat; Áfor-kút, Fényszöv-laboratórium, Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda; stb.
    b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép, trafótekercselés stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos, téesztag, tévéközvetítés stb.

    A rövidítések

    Rövidítésnek nevezzük közszavak és tulajdonnevek rövidített formáit, melyek szinte kizárólag írott formában élnek, azaz amelyeket kiejtve teljes alakjukban használunk. Például u. (utca), km (kilométer), É (észak), Ft (forint), dec. (december), l. (lásd). – A rövidített formák másik nagy csoportja a mozaikszavak, amelyek rövid alakja beszédben is létezik és közkeletű.

    277. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.

    a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= általános), cm (= centiméter), gk. (= gépkocsi), pság. (= parancsnokság), rkp. (= rakpart); Szfv. (= Székesfehérvár); stb.
    A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. m. (= annyi mint), i. sz. ( időszámításunk szerint), s. k. (= saját kezével), B. ú. é. k. (= Boldog új évet kíván), N. Y. (= New York) stb. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= s a többi), vö. (= vesd össze!), NB. (= nota bene!) stb.
    b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= című), m. (= magyar), kb. (= körülbelül), mfszt. (= magasföldszint), m. v. (= mint vendég), r. k. (= római katolikus); D. (= Debrecen), Mo. (= Magyarország) stb.
    Sok rövidítés azonban a kis- és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint), ÉNy (= északnyugat), HTSz. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb.
    A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint, hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter), km (= kilométer); N (= newton), K (= kelvin); stb.
    Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén), Na (= nátrium) stb.
    Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül, első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. délben érkezünk. Kb. húszan leszünk. Stb. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft; ALAPTERÜLET: 100 m²; stb.

    278. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. (= alatt. alsó), dec. (= december), é. n. (= év nélkül), Salg. (= Salgótarján) tb. (Vö. 282.)

    Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér), Rbl (= rubel); az égtájak rövidítését: D (= dél), ÉK (= északkelet); a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország), NL (= Hollandia); az országnevek kódjait: HU (= Magyarország), CS (= Csehszlovákia); a vegyjeleket: S (= kén), Cl (= klór); a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás), v (= sebesség); a mértékegységek jelét: g (= gramm), hl (= hektoliter), MW (= megawatt); a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus), sin (= szinusz); stb. (Vö. 279., 282.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm., rég., ol. stb.) mellől is elhagyható a pont, ha szótárakban, lexikonokban stb. nagy tömegben fordulnak elő. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás), rég (= régies forma), ol (= olasz) stb. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem, amelyeknek a vége teljes szó: (= ugyanő), uaz (= ugyanaz) stb.

    279. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. (Vö. 278.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza.

    A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket, jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.

    280. A rövidítésekhez, jelekhez stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez, jelekhez stb., amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u.-ban (= utcában), Ft-ot, Ft-tal (= forintot, forinttal), ker.-nek (= kerületnek), ÉK-en (= északkeleten), K-ot, K-mal (= káliumot; káliummal), m2-enként, m2-es (= négyzetméterenként, négyzetméteres), °C-on, °C-kal, °C-os (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos) stb.

    281. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt, az elő- és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás, fszla.-kivonat stb.


    Magyar Napló (újság). Rövidítve: M. N.?
    Petőfi Sándor (költő). Rövidítve: P. S.?
    Oké! Rövidítve: O. K. vagy OK? (nagybetűkkel)

    Tulajdonképpen bármit rövidíthetünk, még ha nem szerepelnek is a szótárban. A felsoroltak ilyenek. A legfontosabb, hogy első alkalommal oldjuk fel a rövidítést a hallgató, illetve az olvasó számára. Az M. N., P. S. közzel, nagy kezdőbetűvel, az “oké” szót már mindkét formában láttam.
  • ALAPÍTÓ

    10. Helyesírási útmutató


    Helyesírási kérdésekben a magyar helyesírási kézikönyvek az irányadók, ebben a részben a Hivatalos
    Lapban előforduló kivételek és gyakran megjelenő problémák kerülnek bemutatásra.


    10.1. Írásjelek
    10.1.1. Pont
    10.1.2. Három pont
    10.1.3. Kérdőjel, felkiáltójel
    10.1.4. Vessző
    10.1.5. Pontosvessző
    10.1.6. Kettőspont
    10.1.7. Kötőjel
    10.1.8. Nagykötőjel
    10.1.9. Gondolatjel
    10.1.10. Zárójel
    10.1.11. Idézőjel
    10.1.12. A törtjel
    10.2. Nagy- és kisbetűk használata
    10.2.1. A nagybetűk használata
    10.2.2. A kisbetűk használata
    10.3. Rövidítések és mozaikszók
    10.4. Idegen nevek, szavak toldalékolása
    10.5. Egybeírás és különírás
    10.5.1. Szótagszámlálás, mozgószabályok
    10.5.2. Kémiai elnevezések és ásványnevek
    10.6. Számok és keltezés
    10.6.1. Számok
    10.6.2. Keltezés
    10.7. Egyéb
    10.7.1. Helyesbítések formája
    10.7.2. Halászati körzetek számozása
    10.7.3. Postacímek írásmódja
    10.7.4. Szabványokra történő hivatkozások
    10.7.5. Válogatás gyakran előforduló problémás kifejezésekből
    10.1. Írásjelek
    10.1.1. Pont
    A Hivatalos Lapra történő hivatkozáskor a dátumban a pontok után nincs szóköz,
    és a nullát sem tesszük ki az egy számjeggyel jelölt hónapok és napok elé:
    HL L 335., 2006.12.1., 1. o.
    A Hivatalos Lap C ... A és C ... E sorozatára történő hivatkozáskor a HL
    számában az E vagy A betű után nem szerepel pont:
    HL C 64. E, 2007.3.20., 1. o.
    A lábjegyzet mindig ponttal végződik, akkor is, ha csak pl. egy dokumentum
    száma szerepel benne.
    Vámtarifaszámokban a szám után nincs pont:
    9504 vámtarifaszám
    A halászati körzetet jelölő római/arab szám (vagy több szám esetén az utolsó
    szám) után nincs pont:
    ICES V körzet, 34.4.2 körzet
    10.1.2. Három pont
    Szó szerinti idézéskor a kihagyott szövegrészt szögletes zárójelbe foglalt három
    ponttal jelezzük. A zárójelen belül a három pont szóközök nélkül kapcsolódik a
    zárójelhez. Bizonyos jogszabályokban (pl. dömpingellenes szövegekben) egyes
    titkos szövegrészek nem jelennek meg, ezeket szintén szögletes zárójelben,
    három ponttal jelöljük.
    Szövegben a felsorolások végén a három pont helyett „stb.”-t használunk.
    10.1.3. Kérdőjel, felkiáltójel
    Ha egy felszólító formájú mondat kijelentő funkciójú, a mondatzáró írásjel
    gyakran pont:
    Lásd e Hivatalos Lap 23. oldalát.
    10.1.4. Vessző
    Felsorolásokban a francia bekezdések vesszővel végződnek, ha a felsorolás
    elemei kis kezdőbetűsek (ha nagy kezdőbetűsek, ponttal végződnek), a felsorolás
    utolsó eleme ponttal zárul. A Hivatalos Lapban a mellékletekben szereplő francia
    bekezdéseket nem követi vessző, a felsorolás végén nem szerepel pont.
    Az „illetve”, a „valamint” és az „avagy” kötőszók elé mindig ki kell tenni a
    vesszőt. Több kötőszó együttes használata esetén az írásjel legtöbbször az első
    kötőszó elé kerül:
    Beismeri, hogy tévedett, és hogy rosszindulatú volt.
    Az azonos mondatrészeket tartalmazó vesszős felsorolások végén szereplő „stb.”
    elé nem teszünk vesszőt.
    A jogi aktus címébe csak akkor teszünk vesszőt, ha a teljes címre hivatkozunk. A
    vessző a jogi aktus tárgya után, a dátum elé kerül:
    tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes
    szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK bizottsági rendeletre.
    Ügyeljünk a „mint” kötőszó helyesírására, lásd az Osiris helyesírási kézikönyv
    326. és 349. oldalát. A „több mint”, „kevesebb mint” kifejezésben nincs vessző,
    ha a szókapcsolat fokozó szerepű, tehát a mondanivaló tartalmának erősítésére
    szolgál, és nem összehasonlításra:
    Több mint 500 ember jött el a találkozóra.
    Kevesebb mint egy év áll rendelkezésére.
    A „valamilyen minőségben” értelmű kifejezésekben (tehát ha a szerkezet a
    mondatban állapothatározó szerepét tölti be) sem teszünk vesszőt a „mint” elé:
    A Parlament mint a költségvetési hatóság egyik ága a Tanáccsal közösen dönt a
    költségvetésről.
    10.1.5. Pontosvessző
    A számmal vagy betűvel jelölt felsorolásban, ha a felsorolás egyes elemei
    kisbetűvel kezdődnek, pontosvessző zárja őket (ha nagy kezdőbetűsek, ponttal
    végződnek). A pontosvesszővel tagolt felsorolás utolsó elemét megelőző „és”,
    illetve „vagy” elé is ki kell tenni a pontosvesszőt.
    10.1.6. Kettőspont
    Ha a kijelentő mondat egy felsorolás vagy táblázat bevezető mondata, a végére
    kettőspontot teszünk.
    Kettőspont után kisbetűt használunk, ha a mondat folytatódik, nagybetűt, ha
    idézet, cím vagy a bevezető mondat többmondatos kifejtése következik:
    A javaslat célkitűzéseit a tagállamok több okból nem tudják kielégítő mértékben
    megvalósítani: Az egyes repülőtereken a repülőtéri illetékrendszereket és a repülőtéri illetékek
    meghatározását nem egységes módon szabályozzák az EU-ban. Továbbra is eltérő díjszabási
    rendszerek vannak érvényben a tagállamokban. Ez a helyzet egyaránt gátolja mind a
    repülőterek, mind a légi fuvarozók tisztességes versenyének kialakulását.
    10.1.7. Kötőjel
    Ha két szám körülbelüli értéket, nem pedig valamettől valameddig viszonyt fejez
    ki, közéjük kötőjel (nem nagykötőjel) kerül:
    A Bizottság kimondta, hogy a kritériumokat egy-két éven belül teljesíteni kell.
    Épületneveknél nem használunk kötőjelet:
    Jacques Delors épület
    Berlaymont épület
    10.1.8. Nagykötőjel (CTRL + mínuszjel,
    illetve ALT + 0150)
    Hosszabb, mint a kötőjel, hosszúsága megegyezik a gondolatjel hosszúságával.
    A nagykötőjel tapad az előtte és az utána következő szóhoz vagy számjegyhez.
    (Bonyolult esetekben azonban kivételesen szóközökkel is illeszkedhet:
    Szojuz–27 – Szaljut–5 űrkomplexum)
    Használata:
    — két vagy több tulajdonnév alkalmi kapcsolatának jelölése:
    Unió a Nemzetek Európájáért – Európai Szövetség (UEN–EA)
    — két vagy több nép, nyelv nevének a kapcsolata:
    magyar–latin szótár
    — valamettől valameddig viszony:
    9–12. pont
    A Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék egyesített ügyei
    esetében (ahol több egymás után következő ügyszám alatti ügyet egyesítettek), az
    első és az utolsó ügyszám nagykötőjellel kapcsolódik. Pl. a Bíróság esetében:
    C-187/05–C-190/05. sz. egyesített ügyek
    10.1.9. Gondolatjel
    Az angol „em dash”-nek megfelelő hosszú gondolatjel (—, ALT + 0151
    bullentyűkombináció) nem használatos. Mind nagykötőjelként, mind
    gondolatjelként az „en dash”-nek megfelelő karaktert alkalmazzuk, amelyet
    CTRL + mínuszjel (illetve ALT + 0150) billentyűkombinációval hívhatunk elő.
    A gondolatjel és a nagykötőjel között az a különbség, hogy a gondolatjel mindig
    szóközzel kapcsolódik az előtte és az utána álló szóhoz.
    Francia bekezdések elején gondolatjel szerepel.
    10.1.10. Zárójel
    Kerek (...), szögletes [...], kapcsos {...}.
    Alapvetően a kerek zárójelet használjuk, a többi zárójelfajtát az azon belüli
    zárójelezésre szokás alkalmazni a fenti sorrend szerinti hierarchiában.
    […] (a Hivatalos Lap L 48. számának 77. oldalán található előírás [Az Egyesült Nemzetek
    Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának {ENSZ/EGB} 24. számú előírása] szerint) […]
    A zárójelen belüli zárójel is kerek, ha (preambulum)bekezdés száma vagy COM
    dokumentum száma szerepel a zárójelen belül, illetve bizottsági határozatok
    címében a zárójelben található értesítő dokumentum számában az évszám is
    kerek zárójelben szerepel:
    (lásd az (1) bekezdést)
    (COM(2004) 39 végleges)
    (az értesítés a C(1999) 3604. számú dokumentummal történt)
    A bekezdések és preambulumbekezdések számát hivatkozáskor is kerek zárójelbe
    tesszük:
    a (3) preambulumbekezdésben
    1995–2005
    2007. március 30–2008. március 30.
    — géptípusok stb. betű- vagy számjelzései:
    Boeing–747
    A kerek berekesztő zárójel önállóan is állhat felsorolást jelölő betűk után:
    a) [...]; b) [...]; c) [...]
    10.1.11. Idézőjel
    „[...]”
    »[...]«
    ’[...]’
    Az elsődleges idézőjel kezdő jele alsó helyzetű, 99-es alakú, berekesztő párja
    ugyanilyen formájú, de felső helyzetben van. A másodlagos idézőjelet, az ún.
    lúdlábat idézeten belüli idézőjelként használjuk, a kezdő jel „nyílhegye” jobbra, a
    berekesztőé balra, vagyis a közrezárt részre mutat, ellentétben a francia
    elsődleges idézőjellel. A harmadlagos idézőjel (félidézőjel) a következő a
    hierarchiában, két jele egymással egyező irányú, a kezdő és a záró idézőjel
    egyaránt 9-es alakú.
    Fogalommeghatározásokban a meghatározandó kifejezés idézőjelben szerepel,
    nem dőlt betűvel.
    Helyesbítésekben a régi és az új szövegrész idézőjelben van, kivéve, ha az egész
    jogi aktust helyesbítjük (lásd 10.7.1. pont):
    a következő szövegrész: „[...]”
    helyesen: „[...]”.
    Folyó szövegben szöveget idézőjelben idézünk, újság vagy kiadvány címét pedig
    dőlt betűvel. Dőlt betűvel írjuk a latin kifejezéseket is. Kurzívan idézett szavak
    előtt és után az idézőjelek (és más írásjelek) is kurzívak, félkövér kiemelés esetén
    viszont az idézőjel (és más írásjel) nem lesz félkövér (de nem használjuk
    egyszerre mindkét kiemeléstípust).
    A toldalékot is kurziváljuk, kivéve, ha kötőjellel kapcsolódik a címhez:
    Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
    [...] a Le Monde-ban [...]
    Idézőjelbe tett, határozott névelővel kezdődő dokumentumcímek esetében a
    következők szerint járunk el. Ha a cím „Az EU jövője”, akkor a címet idéző
    mondatban a névelő a cím része marad, tehát az idézőjelen belül szerepel:
    „Az EU jövője” című dokumentum szerzője
    10.1.12. A törtjel
    A vagylagosság jele két szó vagy szórész között szóközök nélkül kapcsolódik:
    formális/informális
    Több szóból álló kifejezések esetén inkább nagykötőjelet használunk.
    Évszámoknál megkülönböztetjük a törtjellel és a nagykötőjellel írást. Az előbbi
    akkor használatos, ha az évek töredék részéről van szó:
    2001/2002-es tanév
    2003/2004-es pénzügyi év
    teljes éveknél azonban az utóbbit alkalmazzuk:
    1998–1999 során
    a 2004–2006-os években
    Az évszámok törtjeles írásmódja során a törtjel előtti évszám után sohasem
    teszünk pontot. A törtjel után nem szükséges feltétlenül kiírni az évezredet és
    évszázadot jelölő számjegyeket, ha azok megegyeznének a törtjel előtti évszám
    megfelelő számjegyeivel:
    1996/1997
    1996/97. évi
    10.2. Nagy- és kisbetűk használata
    10.2.1. A nagybetűk használata
    Intézménynevek
    Az intézménynevek írásának alapszabálya az, hogy azok minden elemét (a
    kötőszavak kivételével) nagy kezdőbetűvel kell írni.
    Egy intézményhez alárendelt intézmény nevét ugyanúgy kell írnunk, mint a
    főintézményét, vagyis a kötőszó és a névelő kivételével minden egyes különírt
    egység nagy kezdőbetűs:
    Állam- és Jogtudományi Kar
    Az intézményen belüli nagyobb szervezeti egységek, testületek nevét akkor írjuk
    nagy kezdőbetűkkel, ha szükség van az egyediség érzékeltetésére:
    Uniós Belpolitikák Főigazgatósága
    a Bíróság Hivatala
    Az intézmények azonos rendeltetésű, kisebb egységeinek típusmegnevezései kis
    kezdőbetűsek:
    műszaki osztály
    Ugyancsak kisbetűvel írjuk a nem állandó jelleggel működő testületek,
    szervezetek, bizottságok stb. nevét:
    az Equitable Life Assurance Society biztosítótársaság válságával foglalkozó vizsgálóbizottság
    A szerződések alapján létrehozott és az egyéb állandó jelleggel működő
    bizottságok nevét általában nagy kezdőbetűkkel írjuk:
    Állandó Képviselők Bizottsága, Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság
    de: állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság, ritka betegségek gyógyszereivel
    foglalkozó bizottság
    Ha egy szövegben többször szerepel egy adott intézmény neve, a későbbi
    hivatkozásokban gyakran már csak az intézménytípust (bizottság, hivatal,
    ügynökség stb.) jelölő szó szerepel. Az intézménytípust jelölő szót ilyenkor kis
    kezdőbetűvel írjuk:
    Európai Gyógyszerügynökség
    de: [...] az ügynökség tevékenységei közé tartozik [...]
    Ha az intézmény nevét zárójelben követi a rövidítése, az intézménytípust jelölő
    szó későbbi előfordulásakor is nagy kezdőbetűs:
    az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) [...] Feladatainak
    ellátása során az Ügynökség [...]
    A főigazgatóságokat csupa nagy kezdőbetűvel írjuk:
    A Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága
    Rövid nevüket nem fordítjuk le:
    DG AGRI, DG RELEX
    de: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Külkapcsolati Főigazgatóság
    Címek
    Általános szabály szerint az állandó címek minden elemét nagy kezdőbetűvel
    írjuk, kivéve a kötőszavakat és a cím belsejében lévő névelőket:
    Ítéletek és Határozatok Tára
    Az Európai Unió Hivatalos Lapja
    Szövegben történő hivatkozáskor az Európai Unió Hivatalos Lapjának és az
    Európai Bírósági Határozatok Tárának elnevezésében a névelő kicsire változik
    és nem kurzív. Egyedi címeknél csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel:
    Szerkesztők és szerzők kézikönyve
    Jogi aktusok címében csak az első szót (illetve a tulajdonnévi elemeket) írjuk
    nagybetűvel, folyó szövegben való hivatkozáskor viszont kis kezdőbetűt
    használunk.
    Az alapszerződések pontos címeiben az első szót (illetve a tulajdonnévi elemeket)
    írjuk nagybetűvel:
    Az Európai Közösséget létrehozó szerződés
    Hivatkozáskor a névelő kicsire változik:
    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre
    A rövid elnevezésekben és a rövidítésekben azonban minden szó nagy
    kezdőbetűs:
    Maastrichti Szerződés
    Római Szerződés
    EGK-Szerződés
    EUSz.
    Más fontosabb jogforrások esetében is minden szó nagy kezdőbetűs:
    Berni Egyezmény
    Közös Vámtarifa
    Cotonoui Megállapodás
    Kiotói Jegyzőkönyv
    Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
    Programnevek
    Ha a programnév betűszó, csupa nagybetűvel írjuk. Ha szóösszevonás, csak a
    kezdőbetű nagy. Ha a programnevet követi a „program” szó, az kötőjel nélkül
    kapcsolódik.
    A következő programneveket nem fordítjuk le:
    Aeneas, Agis, Argo, CARDS, Comenius, Daphne, eContent plus, EQUAL, Erasmus, Falcone,
    Fiscalis, Grotius, Grundtvig, Hercule, Interreg, IAP, IPA, ISPA, LEADER, Leonardo da
    Vinci, LIFE, Marco Polo, Meda, MEDIA, Modinis, Natura, OISIN, PEACE, PERD, Pericles,
    POSEI, Prince, Progress, Socrates, Stop, Urban
    Az alábbi programok nevét lefordítjuk:
    Az európai éveket csupa kisbetűvel írjuk:
    2006 a munkavállalói mobilitás európai éve volt.
    A rendezvénynevek alapvetően kisbetűsek:
    európai versenyképességi nap
    azonban az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy
    nemzetközi rendezvényeket csupa nagy kezdőbetűvel írjuk
    A Nyelvek Európai Napja
    Az akadémiai helyesírás jóval ritkábban érzi szükségesnek a nagybetűs
    írásmódot, mint a köznyelv.
    Culture Kultúra
    Des citoyens actifs pour l’Europe Aktív polgárokat Európának
    Éducation et formation tout au long de la
    vie
    (az) egész életen át tartó tanulás
    Énergie intelligente — Europe Intelligens energia — Európa
    Innovation et compétitivité versenyképességi és innovációs
    keretprogram
    Jeunesse Ifjúság
    Jeunesse en action Cselekvő ifjúság
    L’Europe pour les citoyens Európa a polgárokért
    Programme Douane 2007 Vám 2007 program
    Safer Internet plus Biztonságosabb internet plusz
    Tous ensemble pour l’Europe Együtt Európáért
    Une société civile active en Europe Aktív civil társadalmat Európában
    10.2.2. A kisbetűk használata
    A személyek közjogi funkciójára utaló megjelölések:
    Jogi aktusok végén az aláírás alatti megjelölés:
    — a Tanács elnöke,
    — a külügyminiszterek,
    — az állandó képviselők,
    — az európai adatvédelmi biztos,
    — az európai ombudsman.
    a Tanács részéről
    az elnök
    [...]
    a Bizottság részéről
    [...]
    a Bizottság tagja
    10.3. Rövidítések és mozaikszók
    Ha egy szövegben egy rövidítés többször szerepel, célszerű a legelső
    előfordulásakor kiírni a teljes kifejezést magyarul, és mögötte zárójelben megadni
    a rövidítést. Későbbi hivatkozásnál általában elegendő csak a rövidítés
    használata.
    Bizonyos betűszók és mozaikszók már a magyar nyelvben is idegen nyelvi
    változatban rögzültek, ilyen esetben ezt az idegen nyelvi változatot kell használni:
    EFTA, NATO, Coreper
    Ha viszont létezik magyar megfelelőjük, akkor válasszuk azt:
    ESZAK, KKBP, EMOGA
    A mozaikszókat (a programneveket is beleértve) a magyar helyesírás
    szabályainak megfelelően írjuk végig nagybetűvel vagy nagy kezdőbetűvel, attól
    függően, hogy betűszóról vagy szóösszevonásról van-e szó:
    UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation), UNICEF
    (United Nations International Children’s Emergency Fund)
    de: Kfor (Kosovo Force)
    Ha nem tudjuk eldönteni, hogy a mozaikszó betűszó vagy szóösszevonás, a
    forrásnyelvet követjük.
    A köznévi betűszók alapvetően csupa kisbetűből állnak, hiszen kisbetűs szavakat
    helyettesítenek. Sem az alkotóelemeik között, sem a szó végén nincs pont:
    áfa, taj, szja, tb, vb
    Az idegen eredetű, többelemű közszói alakulatokat helyettesítő betűszókat csupa
    nagybetűvel szokás írni, összetételekben az utótagot kötőjellel kapcsoljuk
    hozzájuk:
    CD, DVD, CIF
    CD-másolás, CIF-ár
    Ha betűszóhoz toldalékot kapcsolunk, akkor a toldalékot nem a teljes kifejezés
    hangalakja alapján kapcsoljuk, hanem a betűszó hangalakja alapján:
    ENSZ-szel
    Az, hogy a betűszók elé milyen névelőt kell tenni, mindig a kiejtés függvénye:
    az SZDSZ
    Ha egy tulajdonnévi betűszó rövid a-ra, e-re, o-ra vagy ö-re végződik, a
    toldalékoláskor a kiejtésben bekövetkező nyúlást nem kell jelölni:
    ELTE-re
    Az áfa betűszóhoz az összetételi tagok kötőjel nélkül járulnak:
    áfával
    áfabefizetés
    A kisbetűvel írt, rövidítés- vagy mozaikszószerű cégformák (kft., rt., bt.)
    kezdőbetűje intézménynévbe kerülve nagy lesz:
    Országos Takarékpénztár Rt.
    Az idegen nyelvű cégnevekben előforduló Ltd, SA és GmbH pont nélkül, a Co.
    pedig ponttal írandó.
    A „vesd össze” kifejezést általában rövidítjük (vö.), a „lásd” szót azonban nem.
    Mértékegységek
    A mértékegységek jelölésekor a nemzetközi szabványhoz kell igazodni, s ennek
    megfelelően használunk kis- vagy nagybetűs írásmódot:
    N = newton, K = kelvin, Pa = pascal, MW = megawatt, kV = kilovolt
    A mértékegység jelét a csupa nagybetűs szövegben nem szabad megváltoztatni:
    AZ ALAPTERÜLET 102 m
    A mértékegység jele után nem teszünk pontot.
    2
    10.4. Idegen nevek, szavak
    toldalékolása
    Általában a magyar nevekhez, szavakhoz hasonló módon toldalékoljuk az idegen
    szavakat, tehát kötőjel nélkül.
    Az i-re végződő helységnevek -i képzős alakja egyetlen i-re végződik, de a szó
    kis kezdőbetűsre változik:
    helsinki
    Az egyelemű, y-ra végződő idegen helységnevekhez kötőjel nélkül kapcsolódik
    az -i képző:
    calgaryi
    A néma betűre vagy bonyolultabb betűcsoportra végződő, egyelemű vagy
    kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnevek melléknévképzős alakjaiban a
    nagy kezdőbetű kicsire változik, és a képző a szótőhöz kötőjellel kapcsolódik:
    bordeaux-i, chalons-sur-marne-i
    Többelemű idegen tulajdonnevekhez kötőjellel kapcsoljuk a képzőt, a név elemei
    nagy kezdőbetűsek maradnak:
    New York-i, Los Angeles-i
    Toldalékoláskor a szóvégi rövid a, e, o, ö megnyúlik:
    Srí Lankán, San Franciscó-i
    A -val/-vel, -vá/-vé ragok v-je az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
    byte-tal
    Ha az idegenes írásmódú név, szó végén néma betű áll vagy az utolsó kiejtett
    hangot a magyarban szokatlan, bonyolult betűcsoport jelöli, akkor kötőjellel
    kapcsoljuk a toldalékot a szóhoz:
    Jean-Claude Trichet-vel, Glasgow-ban, Watteau-nak
    Bizonyos többjegyű idegen betűkhöz a toldalék közvetlenül kapcsolódik:
    — ae:
    curriculum vitaeje
    — ee:
    Tennesseeben
    — ii:
    Hawaiin
    15
    Az idegenes írásmódú szavakhoz, amennyiben a szónak nem alakult ki magyaros
    ejtése, a névelő mindig az eredeti nyelv kiejtése szerint igazodik, amennyiben
    egyértelmű, hogy melyik az a nyelv, és hogyan kell a szót kiejteni:
    a Euronews, az Haute Autorité
    — oo:
    Waterlooban
    — ou:
    Cotonouban
    — th:
    Perthben
    — sch, sh, ch, ck, tz:
    Boschsal, Greenwichben
    10.5. Egybeírás és különírás
    10.5.1. Szótagszámlálás, mozgószabályok
    A különírás és egybeírás kérdésköréről lásd A magyar helyesírás szabályai
    (tizenegyedik kiadás) 95–142. pontját, illetve az Osiris helyesírási kézikönyv 91–
    138. oldalát.
    A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket
    bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Ennek legfontosabb szabályai az
    alábbiak:
    — Kéttagú összetett szavak: szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:
    teljesítménynövekedés, munkaerő, irányelv
    Kivéve: ha három azonos mássalhangzó vagy betű torlódna fel egymás
    után:
    balett-táncos, hossz-számítás
    — Többszörös összetételeknél a szótagszámlálási szabály érvényesül, azaz
    három vagy több tagból álló összetett szavaknál hat szótagig egybeírjuk az
    összetételt:
    cseppkőbarlang, ivóvízellátás
    hat szótag felett kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz
    értelmileg szorosabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a
    fő összetételi határon helyezzük el:
    anyagcsere-vizsgálat, munkaerő-nyilvántartás, vészhelyzet-elhárítás, üzemanyagfogyasztás
    — Kéttagú összetett szóalaknak számítanak ezek is:
    rendőr, élelmiszer, rendszer
    tehát: rendszer-szolgáltatási, rendőr-konferencia, élelmiszer-biztonság
    — Az intézménynevekben általában nem érvényesül a szótagszámlálási
    szabály:
    Külügyminisztérium, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara
    — Előfordul olyan képzett földrajzi név is, amelyikben a hét szótag ellenére
    nincs kötőjel:
    fehéroroszország
    — Az igekötők közül csak a két vagy több szótagból állók számítanak a
    szótagszámlálási szabály szempontjából önálló összetételi tagnak:
    befogadóképesség, fogalommeghatározás, információfeldolgozás
    de: előfizetés-gyűjtés, adó-visszatérítés
    i
    Hosszabb, bonyolultabb összetételek esetén lépnek életbe a mozgószabályok:
    — A képzők is szótagnak számítanak, azaz míg az élelmiszeripar (hat szótag,
    főnév) egybeírandó, az -i képzővel ellátott élelmiszer-ipari (hét szótag,
    melléknév) már nem.
    — A többszörös összetétel szempontjából külön tagnak számít a -szerű és a -
    féle utótag, ezért:
    vezetőféle, javaslatszerű
    de: tanszékvezető-féle, programjavaslat-szerű
    1. az eredetileg kötőjellel tagolt többszörös összetételhez újabb tag
    kapcsolódik, ekkor az új utótagot kapcsoljuk kötőjellel:
    békeszerződés-tervezet, típus-jóváhagyási
    de: békeszerződéstervezet-konferencia, alkatrész-típusjóváhagyási
    2. eredetileg különírt szókapcsolat egészéhez kapcsolódik egy utótag, ilyenkor
    a szókapcsolatot egybeírjuk és az utótagot a szótagszámtól függetlenül
    kötőjellel kapcsoljuk hozzá:
    élő állat, meleg víz, személyi jövedelemadó, eljárási szabályzat
    de: élőállat-export, melegvíz-csap, személyijövedelemadó-törvény, eljárásiszabályzattervezet
    3. két azonos utótagú összetétel kapcsolódásakor az előtagokat kötőjellel, a
    közös utótagot pedig külön írjuk:
    kajakverseny, kenuverseny, szövőipar, fonóipar
    de: kajak-kenu verseny, szövő-fonó ipar
    10.5.2. Kémiai elnevezések és ásványnevek
    A kémiai elnevezések helyesírásának tekintetében a Közös Vámtarifa mindenkor
    hatályos változata (lásd annak I. mellékletét, a Kombinált Nómenklatúrát) az
    irányadó, jelenleg a következő: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint
    a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének
    módosításáról szóló, 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelet
    (HL L 301., 2006.10.31., 204. o.).
    A kötőjeles vegyületek nevéhez kapcsolódó szavakat további kötőjellel írjuk:
    szén-dioxid-kibocsátás
    Megjegyzés: A túl bonyolult, helyesírási szempontból is nehézkes összetételek helyett, ha lehet,
    alkalmazzunk körülírást:
    festett tapéták boltja
    nem pedig: festett-tapéta-bolt
    Képletjelölésben a számok alsó indexben szerepelnek, tehát nem CO2-kibocsátás,
    hanem:
    CO2-kibocsátás
    10.6. Számok és keltezés
    10.6.1. Számok
    A számokat jelölhetjük betűkkel, számjegyekkel vagy vegyes írásmóddal.
    Folyamatos szövegekben inkább betűírást szokás használni akkor, ha a szám
    kiejtett alakja rövid:
    egy, három, ezer
    illetve ha a szám toldalékos vagy névutós alakban áll, valamint ha összetételi
    előtag:
    ötöt, hatvanféle, tizedmagával
    A vegyes, számjeggyel és betűvel történő írásmódot ezerre, millióra és milliárdra
    végződő kerek számok esetén alkalmazzuk:
    100 ezer, 21 millió
    A számjegyírás gyakoribb akkor, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú:
    89 adat, 745 fő
    illetve ha időpontot, pénzösszeget, mértéket, statisztikai adatot vagy ezekhez
    hasonlót jelöl a szám.
    A számjegyírás esetében az öt- vagy ennél több jegyű számokat a hátulról
    számított hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és az egyes csoportokat közzel
    választjuk el egymástól:
    12 365, 5 634 784, 845 632
    Ha ezekkel a számokkal egy oszlopban, táblázatban négyjegyűek is szerepelnek,
    azok esetében is alkalmazzuk a közzel való tagolást. A Hivatalos Lapban
    azonban, valamennyi nyelvre egységesen vonatkozó előírás szerint, már a
    négyjegyű számokat is tagoljuk a folyó szövegben (kivéve az évszámokat és más
    különleges eseteket):
    9 092 juh, 1 548 gépjármű
    Betűírás esetében a tő-, sor- és törtszámneveket kétezerig folyamatosan egybe
    kell írni, függetlenül attól, hogy hány szótagból, illetve összetételi tagból állnak.
    Kétezer felett is hasonlóképpen egybeírjuk a számokat, ha kerek ezresek,
    milliósok. Egyéb esetben kétezren felül a számot a hátulról számolt hármas
    számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk:
    kétezer-kettő, huszonhárommillió-nyolcszázezer-kilencszázötven
    A sorszámnevek után mindig pontot teszünk, toldalékolt formájukban is:
    3. emelet, 2006. évi, az 5.-en, a 10–12. oldalon, a 2006/2007. évi
    A tizedes törtek leírásakor az egész és a tört érték közé tizedesvesszőt teszünk a
    magyarban (szemben az angolban használatos ponttal):
    254,36
    A Hivatalos Lapban, eltérően a magyar helyesírás előírásától, a számjegy és a
    százalékjel (%) között van szóköz:
    12 %-os
    Nincs szóköz a szám és a fokjel között:
    3°-kal
    A fokjel előtt azonban szóközt kell hagyni, ha a Celsius-fok jele előtt áll:
    35 °C
    A plusz-, mínuszjel szóköz nélkül kapcsolódik a számokhoz:
    +5, –12
    A mínuszjel a nagykötőjelnek felel meg (ALT+0150), felső indexben is:
    5
    Azonban az összeadás, kivonás és egyenlőség jele szóközökkel kapcsolódik a
    számokhoz:
    5 + 3 = 8
    Számjegyek azonosítják a folyamatos szövegben lévő ábrákat, táblázatokat,
    grafikonokat:
    2. ábra, 15. grafikon, 21. táblázat
    A mellékleteket római számmal, a mellékleteken belüli függelékeket pedig arab
    számmal jelöljük. A számot követő szó kis kezdőbetűs, bármilyen egységről van
    szó:
    1. cikk, II. melléklet, 1. függelék
    A cikken belüli bekezdések száma zárójelben van (az angolban zárójel nélkül,
    ponttal). Ha a cikk címe után bevezető mondat szerepel, majd ezt követik a
    számozott részek, felsorolásról van szó, ahol az egyes pontok elején a szám
    zárójel nélkül, ponttal szerepel. (Módosító jogszabályok esetén a felsorolás egyes
    pontjai elején a szám szintén ponttal szerepel, nem kettős zárójelben, mint az
    angolban.)
    Szövegekben a számokkal való tagolás kombinálódhat betűjelekkel. A római
    számok a nagybetűkkel, az arab számok általában a kisbetűkkel társulnak:
    IA. melléklet, 1a. cikk, (5a) bekezdés
    –1
    Szövegtömbök kisebb egységeinek jelölése arab számokkal történik az alábbi
    módon:
    Ha több szerkezeti egységre hivatkozunk egyszerre, a szerkezeti egység
    megnevezése mindig egyes számban áll (ellentétben az angollal):
    az (1) és a (2) bekezdésben
    A KN-kódok kiolvasása kétjegyű számonként történik. A 1006 22 31 KN-kód
    kezdete kiolvasáskor tehát tíz hat, nem pedig ezerhat, ezért „a”, nem pedig „az”
    névelő kell elé.
    Telefonszámok írásmódja: a Hivatalos Lapban az ország- és körzetszámot
    zárójelben kötőjellel írjuk, majd a többi számot hátulról kettesével, szóközzel
    tagoljuk:
    (32-2) 296 43 01
    10.6.2. Keltezés
    Az évszámot mindig arab számmal írjuk, a hónapot kiírhatjuk (szövegben
    lehetőleg kiírjuk), illetve jelölhetjük arab számmal (nem római számmal), a napot
    pedig arab számmal írjuk:
    2006. szeptember 14.
    2006. 9. 14.
    A számokkal leírt dátumokban a hónapokat és napokat jelöl egyjegy számok elé nullát, a pontok
    után pedig szóközt kell beszúrni. A Hivatalos Lapra történo hivatkozáskor, illetve minden,
    Jogi aktusok végén a keltezés formája a következő:
    Kelt Brüsszelben, 2007. január 8-án.
    Nemzetközi megállapodásokban az időpont betűvel írandó:
    Kelt Brüsszelben az ezerkilencszázkilencvenötödik év április havának huszonnyolcadik
    napján.
    Néhány gyakori szerkezet írásmódja:
    2006. évi
    2006. októberi
    2006 októberében (nincs pont az évszám után, mivel birtokviszonyban áll az utána következő
    — az első szövegtömb száma: 1.
    — első nagyobb alegysége: 1.1.
    — ezen belüli további alegységek: 1.1.1., 1.1.2.
    — az utolsó szám után is pontot teszünk. (Ne használjunk automatikus
    számozást Wordben.)
    ő ű
    a
    Hivatalos Lapban megjeleno szövegben azonban az ilyen dátumokban a pontok után nincs
    szóköz, és a núllat sem tesszük ki.
    szóval)
    2006 első felében
    2006. október végén
    2006 előtt (nincs pont az évszám után névutós szerkezetben)
    2006 óta
    1994–1997 vagy 1994 és 1997 között vagy 1994–1997 között
    január 8-tól 10-ig vagy január 8–10., helytelen forma: január 8–10-ig
    1994. június–júliusban
    2007. május 14–15-én
    2006. október 20–25.
    2006. október 20. és 25. között
    2006. október 20-a és 25-e között (a Hivatalos Lapban ezt a változatot kerüljük)
    2006. október 1-je/1-jén/1-jei
    2006. október 2-án
    2006. október 3-ig/3-áig (a Hivatalos Lapban egységesen az első változatot használjuk)
    2006. október 4-től/4-étől (a Hivatalos Lapban egységesen az első változatot használjuk)
    Az időpont megjelölése
    Időpontok esetében a 24 órás felosztást használjuk.
    Az óra és a perc szót folyamatos szövegben általában kiírjuk:
    10 óra 25 perckor
    Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül)
    pontot teszünk:
    10.25
    Ehhez a formához a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk:
    10.25-kor
    Helytelen formák Helyes formák
    10.25 órakor 10 óra 25 perckor
    9.00 órakor 9 órakor (vagy 9.00-kor)
    8.35 perckor 8.35-kor
    10.7. Egyéb
    10.7.1. Helyesbítések formája
    1. Szövegrész módosulása:
    Helyesbítés a monenzin-nátrium (Coxidin) takarmány-adalékanyagként
    való engedélyezéséről szóló, 2007. február 5-i 109/2007/EK bizottsági rendelethez
    (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 31., 2007. február 6.)
    A 8. oldalon, a mellékletben, a táblázat első oszlopában, az „Adalékanyag
    nyilvántartási száma” fejléc alatt:
    a következő szövegrész: „E 1701”
    helyesen: „5 1 701”.
    2. Egy jogszabály újramegjelentetése:
    Helyesbítés az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi
    hozzájárulásról (2007–2010) szóló, 2006. december 21-i 1968/2006/EK tanácsi rendelethez
    (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 409., 2006. december 30.)
    Az 1968/2006/EK rendelet helyesen:
    A TANÁCS 1968/2006/EK RENDELETE
    (2006. december 21.)
    az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról
    (2007–2010)
    [...]
    3. A Különkiadásban megjelent jogszabály helyesbítése:
    Helyesbítés az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i
    1435/2003/EK tanácsi rendelethez
    (Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 207., 2003. augusztus 18.)
    (Magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 01. kötet, 280. o.)
    A 6. oldalon (magyar nyelvű különkiadás 285. oldal) a 7. cikk (5)
    bekezdésének utolsó mondatában:
    a következő szövegrész: „[...]”
    helyesen: „[...]”.
    10.7.2. Halászati körzetek számozása
    A halászati körzetek számozása minden nyelvben egységes.
    Az alterületeket és körzeteket jelölő római/arab számok után nincs pont, a
    körzetet jelölő római/arab szám és a betű között nincs szóköz:
    ICES V körzet, I alterület, VII alterület
    IIa körzet, VIIk körzet, 1A körzet, 3Pn alkörzet
    Számokkal jelölt alterület vagy körzet esetén a számok között pont szerepel
    szóköz nélkül, és az utolsó szám után nincs pont:
    31.4 alterület, 34.4.2 körzet
    10.7.3. Postacímek írásmódja
    A címekben szereplő városok, intézmények, beosztások nevét nem kell
    lefordítani, a címzett országának megfelelő nyelven hagyjuk:
    Commission européenne
    Direction générale de la pêche
    Direction D – Unité juridique
    Rue de la Loi 200
    B-1049 Bruxelles
    10.7.4. Szabványokra történő hivatkozások
    A szabványokat az alábbi módon írjuk:
    4. Helyesbítés helyesbítéshez
    Helyesbítés a cukor következő gazdasági évre történő átvitelére vonatkozó részletes
    szabályok megállapításáról szóló 65/82/EGK rendelet módosításáról szóló 948/82/EGK
    bizottsági rendelethez kiadott helyesbítéshez
    (Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 113., 1982. április 27.)
    (Magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 254. o.)
    A helyesbítés Celex-száma a következőképpen módosul:
    „31982R0948R(01)”
    „31982R0948R(04)”
    a következő szövegrész:
    helyesen:
    — A szabványszám és a kiadás évét jelölő szám között kettőspont van, a
    betűjel és a szabványszám közé szóközt írunk:
    ISO 10002:2004 szabvány
    EN 12345:2000 európai szabvány
    EN 1177:1997 „Ütéscsillapító játszótéri talajok. Biztonságtechnikai követelmények és
    10.7.5. Válogatás gyakran előforduló
    problémás kifejezésekből
    vizsgálati módszerek” szabvány
    — A szabványszámban a szabványsorozat számát és a rész számát
    („lapszámot”) kötőjel választja el egymástól. Átvett szabvány esetén az
    egyes betűjelek közé szóközt írunk:
    MSZ EN ISO 1999-1:2000
    — A jelzet után a „szabvány”, „nemzetközi szabvány” stb. megjelölés
    kitehető, de ez nem kötelező. Egyformán alkalmazhatók az alábbi
    irásmódok:
    EN 1990:2002-ben
    EN 1990:2002 szabványban
    EN 1990:2002 európai szabványban
    — A jelzet után a „szabvány”, „nemzetközi szabvány” stb. megjelölés
    kitehető, de ez nem kötelező. Egyformán alkalmazhatók az alábbi
    írásmódok:
    EN 1990:2002-ben
    EN 1990:2002 szabványban
    EN 1990:2002 európai szabványban
    — Az ilyen formájú hivatkozásokat:
    ISO code 639
    ISO code 3166 alpha-2
    magyarul ebben a formában célszerű használni:
    az ISO 639 szerinti kód
    az ISO 3166 szerinti alpha-2-es kód
    5/2007. sz. költségvetés-módosítás
    %-kal
    AD 14 besorolás
    akvakultúra-ágazat
    akvakultúra-termék
    alkatrész-típusjóváhagyás
    alkatrész-típusjóváhagyási
    A-vitamin-tartalom
    az OLAF felügyelőbizottsága
    Bosznia és Hercegovina-i
    Cotonouban, cotonoui
    EGT Vegyes Bizottság
    EGT-vonatkozású szöveg
    forgalomba hozatal
    forgalombahozatali
    Frissgyümölcs- és Frisszöldség-piaci Irányítóbizottság
    hatálybalépés
    hivatalba lépés
    hozzáadottérték-adó
    humánerőforrás
    kézhez vesz
    kézhezvétel
    kkv-k
    kodifikált változat
    különjelentés
    letétbe helyezés
    EK-típusjóváhagyás
    EK-típus-jóváhagyási
    EK-alkatrész-típusjóváhagyási
    Élelmiszersegély-egyezmény
    Élelmiszer-segélyezési Bizottság
    életbelépés
    EPSO/AD/26/05 nyílt versenyvizsga
    érvénybelépés
    euromediterrán
    Európai Csalás Elleni Hivatal
    Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság
    EUR-val
    feldolgozóhajó
    feldolgozólétesítmény
    feldolgozóüzem
    figyelembevétel
    Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
    Macedónia volt jugoszláv köztársaság(bel)i
    munkaerő-felvétel
    nemnemesfém
    nemvasfém
    Nómenklatúra-bizottság
    nyilvántartásba vétel
    piacra lépés
    referencia-módszer
    szolgálatba lépés
    típusjóváhagyás
    típus-jóváhagyási
    Trinidad és Tobagó-i
    Vámkódexbizottság
    víziállat
Ezt a választ törölték.