4 Dimenzió Online

Versek, novellák, képvilág


Kollázs az irodalomban:
A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.

Megtekintések: 1595

Válasz hozzáadása

Válasz erre a témára

Néhány nyelvi babona, avagy nem létező nyelvi szabályok:



„Kötőszóval nem kezdünk mondatot.” Ez a feltételezés egyszerűen helytelen! Ilyen szabály nincs a magyar nyelvben! Így az „és”-sel, sőt akár „hát”-tal is kezdhetünk mondatot. Ez a nem létező szabály, még az általános iskolában terjedhetett el, amikor minden gyerek úgy írja, meséli el mi történt vele, hogy: „És a hétvégén voltunk a nagymamámnál és ott finomat ettünk. És aztán elmentünk pecázni és fogtunk halat is. És…” Ez viszont a szóismétlés kategóriába tartozik, nem pedig egy nem létező szabályéba.

„A magyar nyelv jobban szereti az egyszerű mondatokat.” Nem igaz. Az összetett mondatok egyszerűen a fejlett gondolkodást jelentik. Persze a három soros, végeláthatatlan mondatok, valóban nagyon csúnyák és érthetetlenek.

„A –tatik, -tetik a magyarban nem használtatik.” Egyszerűen ki lett irtva a magyarból a szenvedő igeragozás. Ez komoly bonyodalmat okozott, mert megmaradt a nyelvünkben a szenvedő szerkezet. Ezzel akkor élünk, ha nem akarjuk, vagy nem tudjuk megnevezni az alanyt. Hogyan fejezzük ki? Általános alannyal: „Csengetnek” (Ki? Nem tudom.); „A színházban a Bánk bánt játsszák.” (A darab a fontos, nem a szereplők.); Visszaható igével: „Épül a ház.” (Tudjuk, hogy valaki építi a házat.); Állapothatározói igeraggal: „Az ebéd el van készítve. Azaz: elkészíttetett.)

„A „fog”-gal szerkesztett jövő idő kerülendő, magyartatlan.” Ez sem igaz. „Menni fogok.” vagy „Majd megyek.” Melyik a helyes? Persze, hogy mindegyik. Itt egy árnyalatnyi jelentés beli különbség van. A „majd” az bizonytalanabb, a „fog” pedig biztosabb. Íme egy egyszerű példa: „Írsz nekem levelet?” – „Fogok írni.”; illetve: „Majd írok.”

„A –va, -ve képzős határozói igenév+létige kapcsolata germanizmus.” A –va, -ve képzővel a legpontosabban lehet kifejezni az állapotot. „Be lett fejezve.”; „Be van csomagolva.”; „Meg lesz írva.”; Vagy: „Holnap az üzletek nyitva lesznek.”; „Vasárnap zárva voltak.” Használható múlt-, jelen- és jövő időben is egy állapot kifejezésére. Mindezekben az esetekben a személyragozott ige másra utalna, cselekvésre vagy történésre: „A kerítés be van festve. – állapot; „A kerítést befestették – múltbeli cselekvés kifejezése. Nem fogadható el viszont ez a szerkezet, ha nem állapotot, hanem cselekvést fejeznek ki vele: „Fel lett véve a szabályok közé.”; „El van utazva.” Helyesen így lenne: „Felvették a szabályok közé.”; „Elutazott.”

Forrás: Dr. Bencédy József – a nyelvtudományok kandidátusa

 

SZÓKÉPEK ÉS ALAKZATOK

 

Alapvető szóképek

 

Szókép a szó képes használata, egy fogalom vagy jelenség nevének az alkalmazása egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló kapcsolat alapján. Szerepe: szemléletessé, belső látással elképzelhetővé teszi a jelölt fogalmakat.

 

Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel. Az azonosító és az azonosított hasonlóság alapján létrejövo összekapcsolása. Teljes metafora, amikor a képben az azonosító és az azonosított is jelen van. Pl. rózsapiros a hajnal. Metaforával sokszor találkozhatunk a köznyelvben is, némelyik eredeti jelentése már feledésbe merült, pl. kiderül az igazság.

 

Megszemélyesítés: olyan metafora, amelyben az azonosított nem élőlény, mégis élők (elsősorban emberek) tulajdonságaival ruházzuk fel. Pl. „Mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.” (Petőfi).

 

Hasonlat: ugyancsak hasonlóságon alapuló névátvitel, de más a szerkezete, mint a metaforának. Rendszerint 3 tagból áll: azonosító, azonosított és a bennük lévő közös vonás (tehát ezt hangsúlyozza). Pl. „Mint befagyott tó, nyugodt volt az arca”. Segítségül szolgálhat a metaforától való megkülönböztetésben a benne lévő „olyan, mint”.

 

Metonímia: Szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, időbeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. ébred a város.

Vagy: „Csendes a ház, ah de nincs nyugalma,

            Fölveré azt szerelem hatalma”

 

Szinesztézia: Különböző érzékterületről származó érzetek eggyéolvadása, több érzéki hatás egyidejű kifejezése (fehér csönd, meleg szín). Különösen kedvelt a francia szimbolistáknál (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)

 

kiegészítés

 

Szinekdoché: A metonímia származéka: valamely nyelvi jelnek egy másik nyelvi jel helyett való használata (helyettesítés) azon az alapon, hogy az egyik jel része a másik jel jelentésének. Pl. nem-faj típusú: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak” (faj helyett nem); rész-egész típusú: „Nem a tenger lámpatornya, mely felé küzd száz vitorla” (egész helyett rész); többes szám helyett egyes szám: „Mentek-é tatárra, mentek-é törökre?”

 

Alakzatok

 

Az alakzat: a szavak, szócsoportok, mondatok különös elrendezése, jellegzetes kapcsolódási módja, stílushatást kiváltó kombinációja

 

Az alakzatok csoportosítása:

1.     ismétlésen alapuló

2.     kihagyás, elhagyás alakzatai

3.     felcserélés, helyettesítés alakzatai

Az ismétlésen alapuló alakzatok – a nyomatékosítás eszköze, az indulat kifejezője lehet

Fajtái:

• ismétlés

1       szóismétlés

2       tőismétlés

3       tartalmi ismétlés

4       variációs ismétlés

5       elhelyezkedés szerint:
anafora
epifora

• halmozás

• fokozás, csökkentés

• párhuzam

• gondolatritmus

• refrén

• ellentét


Részletesen:

 

Szóismétlés: a szó megismétlése az alaki erősítés legegyszerűbb formája

„Este van, este van, ki ki nyugalomba!” (Arany János: Családi kör)

 

„Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény és a hűség is” (Erik Knight: Lassie hazatér)

 

Az igekötők kettőzése is szóismétlés (meg-megáll)

 

Tőismétlés (figura etymologica): a szó toldalékos változatokban ismétlodik

„Halálnak halálával halsz” (

Példák még: élt, éldegélt a három fiú; várva várja a boldogságot stb.

Raggal: szóról szóra; lépésről lépésre stb.

 

Tartalmi ismétlés: szinonimák

tanuló … diák … nebuló

„Oh, Bem, vitéz vezérem,

Dicső tábornokom!”

 

Szavak ismétlése

            „Gondolatban már találkoztam vele

            Gondolatban már meg is szólítottam”

            Epifora: Az egység végén előforduló ismétlés

            „Tűzben fa parazsa volnék

            vízben puha moha volnék

            szélben jegenyefa volnék

            földön apám fia volnék.” (Weöres Sándor: Mi volnék?)

 

A halmozás: Az azonos vagy hasonló jelentésű szavak egymás után szerepeltetése. Egyik változata a felsorolás: összetevők, tulajdonságok (főnevek, melléknevek) egymásutánja. A halmozott szavak lehetnek egymásnak közelebbi-távolabbi szinonimái:

            „morajos, halk halotti” (Ady Endre: Magyar jakobinus dala)

Vagy máskor nem szinonimák:

            „pénzt, paripát, fegyvert” (Arany János: Toldi)

A halmozás egy fajtája a részletezés is: „Hozzál magaddal írószereket: tollat, ceruzát, festéket és ecseteket is!”

 

A fokozás: A halmozáshoz nagyon hasonló, gyakorlatilag egy fajtáj: amikor a szavak között fokozati sorrend jelenik meg.

„Hass, alkoss, gyarapíts!” (Kölcsey Ferenc: Huszt)

Ez ráadásul azért szép példa, mert a tartalmi fokozáson kívül a szavak szótagszáma is fokozatosan növekszik.

A csökkentés a fordított fokozás, pl. katasztrófa, szerencsétlenség, baleset, probléma

 

A párhuzam rokon tartalmú gondolatok, hasonló szerkesztésű mondatok, szövegrészek egymás mellé állítása.

A Weöres Sándor vers egyben párhuzam is. Más példa:

„Voltál kertben?

Láttál farkast?

Féltél tőle?”

 

A gondolatritmus a gondolatok vissza-visszatérése azonos vagy változtatott formájú mondatokban, szövegrészekben. A párhuzam és az ellentét is megjelenhet benne.

Példa: a Bibliában a Teremtés című könyv kezdete (a megteremtett dolgok felsorolása és leírása)

 

A refrén a versekre jellemző ismétléses alakzat. Sokféle szerepet tölthet be, ez mindig az adott verstől függ (nyomatékosít, kijózanít stb.)

 

Az ellentét olyan ismétlési mód, amelyben a második elemként a szavak, kifejezések jelentésének ellenkezője jelenik meg. Az ellentét a szembeállítás, a sarkítás eszköze, a végletek jelzése.

„Vár állott, most kőhalom”

Vagy a Szózatban: bölcsőd – sírod; ápol – eltakar

A paradoxon az ellentét egy fajtája. Olyan különleges helyzetet takar, amelyben két körülmény, jelenség látszólag kizárja egymást. Hatása az ellentmondás miatti meglepetésben rejlik.

„Nem mondhatom el senkinek

Elmondom hát mindenkinek”

                        (Karinthy Frigyes: Előszó)

Műfajelmélet

 

Epika

Líra

Dráma

Az ábrázolás középpontjában a külvilág, a külső valóság áll, nem az én belső világa. Fontos szerepe van a történetnek. Ezt az elbeszélő meséli el. A szövegben megjelenő párbeszédek függő beszéd formájában jelennek meg.

Az ábrázolás középpontjában az egyén belső világa, a külvilágra adott reakciója áll. Ezeket a költő legtöbbször verses monológban mondja el.

 

 

 

 

Az ábrázolás középpontjában itt is a külvilág áll, de a történet alakulását a szereplők közvetlen monológjaiból vagy dialógusaiból ismerjük meg. Kevés kivétellel színpadra szánt mű.

 

Nagyepikai műfajok:

Regény (Balzac: Goriot apó, Németh László: Iszony)

Eposz (Homérosz: Iliász, Arany János: Buda halála)

Elbeszélő költemény (Petőfi Sándor: János vitéz, Arany János: Toldi)

 

 

 

 

Kisepikai műfajok:

Novella (Örkény István egypercesei)

Elbeszélés (Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta)

Lírai műfajok:

Elégia: Arany János: Ősszel

Epigramma: Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem

Óda: Berzsenyi Dániel: Napóleonhoz

Himnusz: Kölcsey Ferenc: Himnusz

Dal: pl. bordalok, népdalok

Rapszódia: Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt

engemet

 

Drámai műfajok:

Tragédia  (Szophoklész: Antigoné)

Komédia (Moliére: Tartuffe)

 

 

Ez az írás majdnem elvegyült, és kukába került a temérdek spam-mel együtt. Budai Miklós barátom küldte, e-mail-ben. Biztosan nem bánja, ha átteszem ebbe a rovatba, hiszen az IRODALOM KLUB szinte kívánja az ilyen, és az ehhez hasonló témákat.


187 éves Nemzeti Himnuszunk



187 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.

Mindjárt válaszolok rá - három példával is:

A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a himnusza.

A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.

E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!

Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel-vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága), később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.

Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.

Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.

Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.

Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?

Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.

Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés - ott ezt az első számú nemzeti feladatot - elárulták!

OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.

OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.

OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy - állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.

OTT, ahol magát a kultúra és oktatás miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag ilyen-olyan elsajátítása - ott a szellemi rókák garázdálkodnak a nemzet udvarán.

OTT, ahol a kabaréban téma lehet az úgynevezett buta paraszt - nénikének öltözött férfiként - ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét, a parasztságot.

OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek, és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni támadást.

OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DVD-k - ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László vagy Kányádi Sándor.

OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni.

És cselédsorba a 21-ik században.

Wass Albert írja: "aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége - a Te veszteséged is."

Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.

A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy:

Magyarország bajban van!

S legelsőül azért, mert 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.

Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő magyar generációjának kell átadnunk.

Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.

Magyarországot tehát meg kell menteni!

Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

 

Hogyan írjunk szinopszist?


Lőrinczy Judit előadása a 2009-es írótáborból


Aki regényt ír, előbb utóbb meg akar jelenni, a kézirat eladásához azonban kénytelen szinopszist írni. Van-e értelme? Sajnos be kell látnunk, hogy a kiadók nem fogadnak kéziratot, vagy csak nagyon szűk körtől. Hiába jelent meg esetleg néhány novellánk, az elsőkönyveseknek minimális az esélye a megjelenésre.

Ezért aztán általában ismeretségi alapon próbálkoznak az emberek – ennél fogva attól függ, milyen lesz a szinopszis, hogy tudjuk, kinek küldjük. Esetleg már beszéltünk is a szerkesztővel, ismeri az alapkoncepciónkat, a stílusunkat, ha korábbi írásainkat is látta stb.. Nem szorítkozunk kínos másfél oldalra, hanem akár részletesebb vázlatot küldünk, mert tudjuk, úgyis elolvassa. Sőt, lehet, szintet lépünk, és egyenesen a kéziratot postázzuk…

Mégis, szinopszist írni több okból célszerű:

- sosem tudni, végül elküldjük-e a kéziratot próba szerencse alapon valahová,

- könnyebb a cselekményt/ötletünket véleményeztetni, mintha egyből a kész kéziratot adnánk oda az áldozatainknak,

- ráadásul a cselekmény felvázolásával kiütköznek a logikai és történetvezetési problémák.

Lehet, hogy most úgy fog tűnni, csupa ismert, triviális dolgot mondok, de az a tapasztalatom, hogyha egyértelműnek gondolunk valamit, annál inkább elfelejtjük, figyelmen kívül hagyjuk őket.

Nyilvánvalóan nem érdemes meg nem írt ötlettel, elképzeléssel kilincselni, szóval feltételezzük, hogy van egy kész kéziratunk, amit kipofoztunk.

Milyen a jó szinopszis?

Mindenek előtt nem vázlat. Sokan írnak úgy, hogy előbb megírnak egy vázlatot, mielőtt belefognának a regénybe. A vázlatot magának szánja az író, másoknak nem, kimerítő cselekményvezetés, karakterjellemzés, háttérvilág leírása egyaránt belefér. És nem szentírás. Segít az elindulásban, és remélhetőleg abban is, hogy rájöjjünk a végkifejletre. Segít belerázódni az írásba, a regény hangulatába, valahányszor gép elé ülünk.

A szinopszist ezzel szemben sokszor a regény megírása után készítik el; nem pontos térkép az útról, hiszen már megérkeztünk. A szinopszis a regény eladásához kell, a vázlat a megíráshoz.

A továbbiakban a szinopszisról lesz szó, nem pedig a vázlat megírásáról, amelyet ráadásul nem is mindenki használ, írói módszer, megszokás válogatja. Magyar nyelvű, szinopszisírással foglalkozó útmutató nem igen van a neten, inkább filmes vonatkozásban találunk tippeket:

„A szinopszis szó jelentése: ránézni az egészre. Tehát azért írjuk, hogy egyben láthassuk a teljes történetünket. Fizikailag ez nem jelent mást, mint egyetlen oldal terjedelmet. A szinopszis a legszűkebb értelemben vett cselekményvázlat, amiben egyelőre kerüljük a részleteket. Kiről szól, miről szól, honnan indul, hová jut el és milyen úton? – ezekre a kérdésekre kell választ adnunk, egy-egy jól eltalált mondattal leírva az út akadályait, de még egyszer hangsúlyozom: a részletek boncolgatása nélkül.”

A neten – angol nyelvű anyagokból – más találó megfogalmazásokat is olvashatunk:

„A szinopszis révén madártávlatból látunk rá az egész történetre”

„A szinopszis célja bemutatni, miről szól a regény, és nem az, miként történtek meg a dolgok.”

Borzasztó nehéz néhány ezer leütésben bemutatni egy akár 700 ezer karakteres történet lényegét. Pedig elvileg egy mondatban is össze kellene tudni foglalni, miről szól a regényünk. Ez az egy mondat pedig nem más, mint a premissza. Már csak azért is meg kell tudnunk fogalmazni, mert a szinopszis részben az írói ígéret, a regény központi kérdésének kibontása, ha úgy tetszik, de még nem valódi cselekményvázlat.

egy-filantrop: Valóság, emlék, képzelet...

Ady és Léda...Léda és Ady


2011. január 27.

Egy halhatatlan szerelem...az Ady évfordulóra

Léda, azaz Brüll Adél, egy jó házból való úrinő volt az ifjú Ady nagy szerelme. Kettőjük szerelme egy különös, hétköznapi mércével aligha mérhető héjanász volt.

"E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket.

Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő
lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében.
Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem.
Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak."

Léda, Léda, kóstolgatom a nevet, ami az Adél név hátulról olvasva, amúgy pedig és bizonyára nem is véletlen, a szépséges mitológiai királynő neve, akit Zeusz hattyú képében hódított meg. Jól illik ez az Ady által verseiben is használt becenév az asszonyhoz.

Brüll Adél igazi dáma, nagyasszony volt, elegáns termettel, szép alakkal és az előnyös külsőhöz jó neveltetéssel, figyelemre méltó műveltséggel rendelkezett.

Eredeti elképzelését és vágyát tekintve sikertelen, de lehetőségeit tekintve nem éppen előnytelen, talán boldogtalan házassága kényelmében megengedhette magának Párizst, a bohém, vidám életet és a lánglelkű ifjú titánt, azaz Ady szerelmét. Léda tapaszalt, izgalmas nőként megszerezte és talán kárpótlásul kapta az élettől a férfi odaadását és pluszként, csodaként, múzsájaként a költészetének egy szép részét.

Nézz hát reánk, reánk, két kárhozóra.
Nem énreám. Hisz én mi vagyok? Féreg.
Pártütő isten, összetépett lélek,
Elesett titán. De itt van a párom:
Kegyetlen, nagy Baál, jóságodat várom.
Bús asszony-ember, de lelke Nap üszke,
Szomorú szemű, de nagyszomjú, büszke,
Didó királynő, csókolva is vádló,
Hajh, beteg csókú, de mindenre váró,
Bíborra termett, egyetlenegy némber.

Ady sem volt egyszerű eset, nem úgy képzelem, hogy Góg és Magóg fia csak úgy észrevétlenül esett Léda csapdájába. Tetszett neki az izgalmas asszony, a nő, aki ellenállhatatlanul képes felkorbácsolni a vágyat, aki meghódítható és méltó egy bohém, vadóc költő szerelmére.

MEG AKARLAK TARTANI


Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megadás, ez a jóság.

Öledbe hullva, sírva, vágyva
Könyörgök hozzád, asszonyom:
Űzz, kergess ki az éjszakába.

Mikor legtüzesebb az ajkam,
Akkor fagyjon meg a tied,
Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Testedet, a kéjekre gyultat,
Hadd lássam mindig hóditón,
Illatos vánkosán a multnak.

Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom.

Megkapták és megérdemelték egymást. Két erős egyéniség titkos, szakadatlan dúló párbaja és mindent elsöprő ölelése volt a szerelmük. Tépték, marcangolták egymást a szenvedélyben.

TÜZES SEB VAGYOK

Tüzes, sajgó seb vagyok, égek,
Kínoz a fény és kínoz a harmat,
Téged akarlak, eljöttem érted,
Több kínra vágyom: téged akarlak.

Lángod lobogjon izzva, fehéren,
Fájnak a csókok, fájnak a vágyak,
Te vagy a kínom, gyehennám nékem,
Nagyon kivánlak, nagyon kivánlak.

Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,
Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,
Adj kínt nekem, a megéhezettnek:
Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.

Kezdetben sokat utaztak, sokat szórakoztak, szinte egy percet sem töltöttek el egymás nélkül. Csak néha kellett valamelyiküknek egyedül elutazni a dolgára. Sőt együtt is laktak, mi több együtt Léda férjével is.

LÉDA A HAJÓN


Hurráh, jön az Öröm hajója
És hozza Lédát már felém.
Virágos, pompás szőnyegén,
Én asszonyom, már látlak, látlak:
Hajadban a vérvörös rózsa.
Ugye kivánsz? Én is kivánlak.
Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.

Óh, jaj, szédülök itt a parton,
Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
Kérdezlek majd és kérdezel
És összecsap két szomju-lélek
És fejemet kebledre hajtom.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.

Az egész érzelemkavalkád hátteréül pedig ott volt ezer szépségével, csodájával, varázsával Párizs, ott kezdődött és teljesedett ki szerelmük.

Íme mit is jelentett Adynak Párizs, Lédával

A SZAJNA PARTJÁN


A Szajna partján él a Másik,
Az is én vagyok, én vagyok,
Két életet él két alakban
Egy halott.

A Duna partján
Démonok űznek csúfot velem,
A Szajna partján álmokba von be
Százféle, szűz szerelem.

Rákacag Páris
S a boldog Másik visszakacag,
Itt röhejes mámorba kerget
Vijjogó, éji csapat.

Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb,
Sejtelem-csók minden dalom,
Szent Cecilia hajol lelkemre
Álmatagon.

A Duna partján
Céda lányhoz hajt durva öröm,
A bor ad álmot
S a poharamat összetöröm.

Ott: ring lelkem muzsikás alkony
Szent zsivaján
S úgy csókolom meg az életet,
Mint orkideát a Léda haján.

Nem tehetek ide minden verset, pedig legszívesebben mindet idetenném. Ady imádta Párizst, imádta Lédát, boldog volt, boldogok voltak.

A vége felé ez a nagy, különös szerelem talán már se Veled, se Nélküled kapcsolattá vált... Ki tudja kiégett, avagy éppen túlfűtötté vált a szenvedély, folytathatatlan pontra jutott az együttélés. Ady menekült, a nő, Léda, a szerelmes, megtartani akaró asszony nehezen engedett, de vége lett...az egy külön történet, egy kis "dráma".

Ady és Csinszka... Csinszka és Ady...


Valóság, emlék, képzelet... 2011. február 05.

Egy másik halhatatlan szerelem...Adyra emlékezve...

Csinszka, polgári nevén Boncza Berta, Ady felesége és múzsája, Erdélyben, Csucsán született, (1894. június 7-én) apja Boncza Miklós földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő volt.
Berta akinek édesanyja belehalt a szülésbe, a lehető legjobb nevelést kapta, egy svájci intézetbe járt. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban élt.
A szeszélyes lány nagyra törő álmokkal bírt, Szendrey Júlia nyomán mindenáron híres költő felesége szeretett volna lenni. Adyt szemelte ki, már az intézetből rajongó leveleket és verseket is küldött neki. Ady éppen Lédától szabadulva féktelen élvhajhászásba menekült. Először érzéketlenül fogadta a lány leveleit, de Berta szívóssága, fokozódó bizalmassága végül csak hatottak.

Ady akkor egyre aggasztóbbnak látta a politikai helyzetet, érezte a háború sokasodó előjeleit és a lumpolást, az alkalmi nőket megunva otthonra, feleségre vágyott. Az ifjú Boncza Berta szerelme talán pont kapóra jött neki. Így 1914-ben ellátogatott Csucsára, "egymásra találtak" és hamarosan meg is kérte Berta kezét. A szigorú apa hevesen ellenkezett. Nem csoda, hogy nem akarta egyetlen lányát a léha költőhöz adni. Ady magát ekkor tréfásan Csacsinszky lengyel grófnak nevezte, Berta pedig Csacsinszka, becézve Csinszka lett. Innen ered a híres becenév.

Az apa ellenére, árvaszéki engedéllyel 1915. március 27-én Budapesten megtartották az esküvőt, majd Csucsára költöztek, a kastély mellett álló kis házba. Csinszka odaadással ápolta az ekkor már beteg Adyt, aki "cserébe" sorra írta a gyönyörű verseket, szerelmi lírájának legszebb gyöngyszemeit.(Őrizem a szemed, Ceruza-sorok Petrarca könyvén, Vallomás a szerelemről, Akkor sincsen vége, Egy háborús virágének).

1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, a házaspár Pestre költözhetett a tőle örökölt lakásba. Adynak 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, akkor Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb verseinek válogatott gyűjteményét készíthette elő, A halottak élén címmel. 1918 augusztusában meg is jelent a kötet. Ady ekkor már nagyon súlyos beteg volt és 1919. január 27-én meg is halt.

Nekem ez a legszebb Csinszka vers! De, nekem nagyon szomorú. Soha nem ilyen szereleme vágynék. Vajon erről álmodott Csinszka a svájci intézetben, mikor rajongó leveleit írta?

Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Ebben a szép szerelmes versben már nem az a gyötrő féltékenységgel párosuló szenvedély lobog, mint a Léda iránt táplált ifjonti érzésben.

Már vénülő kezemmel, már vénülő szememmel írja magáról Ady, hiszen egy 40 körüli ember még nem vén. Ebben a versben benne van a Csinszka fiatalságába való kapaszkodás, az új szerelem édes menedék mivolta. Belebújni a kedves karjaiba, a szerelembe a háború réme, a betegség réme, a saját belső nyugtalansága elől. Szerelmi vallomás a meddig még fájdalmával.


Vallomás a szerelemről

Hetedfél országban
Nem találtam mását,
Szeretem beteg, szép,
Csengő kacagását,
De nagyon szeretem.

Szeretem, hogy elbujt
Erős, nagy voltomban,
Szeretem hibáit
Jóságánál jobban,
De nagyon szeretem.

Szeretem fölséges
Voltomat e nászban
S fényes biztonságom
Valakiben, másban
De nagyon szeretem.


Ezek a sorok az ifjú hitves szerelemre, szeretetreméltóságát idézik, de a szomorkás és mégis önző lényeg, a menekülés az utolsó versszakban világosan megtalálható. Szerelmi vallomás és önzés egy gondolatba sűrítve.


Ady Endre: Akkor sincsen vége

(Kicsi Csinszkámnak küldöm.)

Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag ez a ma,
Hogy, ha egy életet akarsz,
Ma nézz jól a szemembe.

Végig-nézhetsz a vágyak boltján,
Láthatsz ezer kirakatot,
Neked én vagyok egyedül
Gazdagon és mogorván.

Neked én vagyok neked-szántan
És hogyha nincsen örömöd
És hogyha nem érted a mát,
Mindegy: én meg nem bántam.

Az adhatás gyönyörüsége
És a ma öröme telít
És hogyha véget mondanál,
Hát - akkor sincsen vége.

Ez a kis üzenet egy nyugalmas, békés, olyan elmélázó hangulatban születhetett. Ady elmondja szerelmének, kicsi Csinszkájának kedvesen, gyengéden, hogy mit jelent neki az odaadó ifjú asszony szerelme, aki cserébe egy beteg, mogorva embert láthat, aki meg nem bánta. Talán kicsit játékos, mindenképpen más hangulatú ez a vers, mint a többi.


De ha mégis?

Gondoltam: drága, kicsi társam,
Próbáljunk mégis megmaradni
Ebben a gyilkos, vad dúlásban.

Mikor mindenek vesznek, tűnnek,
Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
Tarts meg csodának avagy bűnnek.

Mikor mindenek futnak, hullnak,
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Tarts meg engem igérő Multnak.

Tarts meg engem, míg szögek vernek,
Véres szivemmel, megbénultan,
Mégiscsak tegnapi embernek.

Karolsz még, drága, kicsi társam?
Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj,
Ebben a véres ájulásban.

De ha megyek, sorsom te vedd el,
Kinek az orkán odaadta,
A te tűrő, igaz kezeddel.

Ez a kérdésekkel teli könyörgés nagyon szomorú, reményvesztettség, kétségbeesés, a betegség gyötrelmei jönnek elő sorról sorra. Panasz, esdeklés az ápoló, védő kedveshez, jaj nekem, ezerszer is jaj, drága kicsi társam.


Ceruza-sorok Petrarca könyvén

Itt az irás: nem legényes sorok,
Régi epedések, régi torok
Búgása bőgött így ezelőtt,
Így írtak a hajdani nem szeretettek,
Így írtak a régi, bús szeretők.

Nem azért írok, hogy fordítsd felém
Fehér orcád. Óh, már beérem én,
Ha torkomon buknak a szavak.
S szám kérdeni, kérni se, mást sohse merne,
Mint a sírást és sírni talán szabad.


Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek,

Boldog vagyok: érted vagyok beteg.

Halálra szánt, mint rég ezelőtt,
Mint régen a hajdani nem szeretettek,
Mint régen a régi, bús szeretők.


Ehhez a vershez én nem sokat tudok szólni, önmagáért beszél, benne van az egész élete, régi bús szeretők, eltékozolt szerelmek, a betegség gyötrelme, a legvégső kapaszkodás a szeretetbe.


És végül a búcsú, a búcsú mindentől, a múlttól, a jelentől, a világtól, a szerelemtől, Csinszkától, önmagától és az élettől. Ez a búcsú annyira mély, átfogó, annyira Ady maga, hogy bár szomorú, mégsem szomorúnak inkább nagyszerűnek, nagyon nagy formátumú, nagyon szép versnek érzem.


Ady Endre: Egy háborús virágének

Im, hogy sűrűbb az átok,
Szárazabb szemmel látok:
Ni-ni, ez itt menyegző,
Födele régi násznak
S világ-násznép közt néz szét
A Halál és a Szépség.

Halál és Szépség násza
Soha ily óriásra,
Ily szörnyűre nem nőtt még:
Valami katedrálist
Keres a nagy vér-szőnyeg
S ők átlejtik a Földet.

E nagy nász, ki volt semmi,
Most akar teljesedni:
Eddig csábított s csábult
S most bánattal társultan
Szárnnyal szárnyas szerelmen
Vágtat át minden lelken.

Tört szivek orgonálnak
S a csillagok megállnak
S emberek maguk vesztik.
Ünnepi reszketésben
S mégis kik megmaradnak,
Megint szivükhöz kapnak.

Kinunk ha marva váj is,
Ha még mindig kiált is,
De e rém-nász korában
Kezd magára gondolni,
Hogy sorsa: külön szándék
S az élete: ajándék.

Mert együtt-éltek: nóta,
Vágy, álom és csók óta
A két örök jegyes pár:
A Halál és a Szépség
S törvényt bont az az élő,
Aki másként beszélő.

Óh, mert szépek a szépek
S busult, együgyü ének
Száján vágyakozóknak
Ma is úgy szól, mint mindha:
"A csók meghal, ha fáradt
S én meghalok utánad."

"A csók meghal, ha fáradt
S én meghalok utánad":
Rettenetben is óvott
Örök dala a szivnek,
Embernek hitet adtál,
Be, jó, hogy megmaradtál.

Ady és Csinszka szerelmét, az életüket, kizárólag a versek tükrében, minden életrajzi adat és ismert történet figyelembe vétele nélkül néztem. Azt írtam le, amit én érzek és gondolok róluk, ha ezeket a verseket olvasom.

Sokat gondolkoztam azon, hogy mit jelentett Adynak Csinszka és Csinszkának Ady. Az biztos, hogy nem azt, amit általában két hétköznapi embernek a szerelem, a boldogság, a házasság jelent.

Szerelmes volt-e valóban Csinszka?, vagy csak abba az önámításba esett, hogy szerelmes akart lenni és csak akarta Adyt. Akarta Adyt a nagy költőt, az akkor legnagyobb magyar költőt, akiről nem hiszem, hogy nem tudta, hallotta milyen életet élt már.

Szerelmes volt-e Ady, úgy, amit szerelemnek nevezünk? Meddig volt számára igazán élmény, esetleg szenvedély és pozitív érzés a vidám, fiatal, szeszélyes, erős akaratú Csinszka szerelme.

Vajon az utolsó időkben, amikor már a költő nagyon beteg volt és felesége már csak az "ápolónő és őrangyal" szerepét töltött be, mennyire volt szerelem a szerelem és nem marták-e, gyötörték-e egymást, csak másképp, mint Lédával?

Ezek örök kérdések, bár az irodalomtudósok bizonyára sokat megfejtettek. Az biztos, hogy szerelmük nélkül szegényebb lenne a magyar költészet.

A Vitéz költő

Feladó: Koczeth László tövis

Költőnek lenni csodálatos, nyomorúságos, felemelő, porba hullajtó nehezen megfogalmazható érzés. Az voltál. A legnagyobbak közül való. Szerettem volna Veled csavarogni az országban Debrecentől Komáromig, Csurgótól Keszthelyig. Vígan együtt borozgatni a barátokkal, verselni, rímeket faragni, örülni tavasznak, ősznek, udvarolni a korzózó kisasszonyoknak, átélni együtt a diákélet, az ifjúság ezernyi csínját, örömét.
Kedveltek a lányok, nem szépségedért, hanem szellemedért, finoman bókoló verseidért mely eltakarta arcod rútságát, s az ebből fakadó benső kételyeid.
Szerettem volna hallani, mikor felolvasod Lilládnak írt, lelkedben százszor széttépett és összerakott, reménytelenül vágyakozó, boldogságot az ő szerelmében kereső verseidet.
Az apák azonban sohasem döntenek másként, és a szép lányok általában fejet hajtanak, ha egy gazdag, tömött pénztárcájú kereskedővel szemben egy szegény, üres zsebű, éhenkórász költőről van szó.
Nem tudták, hogy sokkal gazdagabb vagy náluk, mert egy egész világot hordozol magaddal, bármerre is vessen a sors.
Jó lett volna ott lenni Somogyban, tanártársadként, felfedezni a parasztgyerekek nyiladozó értelmét, bimbózó tehetségét, amit visszaszorított, hátraállított a német nyelvű bürokrácia, és az annak hízelgő, őt kiszolgáló, behódoló oktatás.
Olyan korban voltál felvilágosult, forradalmi eszmékért lelkesedő költő, mikor idegen Habsburg érdekek fölé kellett emelned, öntudatára ébresztened szellemi értékeinket, formálódó polgárságunkat, anyanyelvünket.
Mint saját tükrödként Tempefői, végigélted a lenézés, megnemértettség keserű kínjait, s bár azt hitted polgárként, költőként keresetedből meg tudsz élni, de mint oly sokan a költészet igazi papjai közül, ezt Te sem érhetted meg.
A tüdőbaj erősebb volt a léleknél.
Amit ránk hagyományoztál, az a versszeretőknek, írástudóknak örökre szívébe írta neved.
- Csokonai Vitéz Mihály –

3. Helyesírás


3.1. -val, -vel

Népbetegség a -val, -vel rag és a teljes hasonulás hibás használata. Pedig nincsen szó másról, mint arról, hogy egy meg egy az kettő, illetve kettőből egy az egy. Ha egyszer azt mondjuk, hogy egy és hogy eggyel, akkor a kettő különbsége az, hogy gyel, tehát a leírt alak 1-gyel. Ha azt mondjuk, hogy necckép és neccképpel, akkor a kettő különbsége pel, tehát a helyes leírt alak Netscape-pel lesz. Ha azt mondjuk, hogy százalék és százalékkal (és egyszer sem mondjuk sem azt, hogy százalékk, sem azt, hogy százalékal), akkor a kettő különbsége kal, vagyis a leírt alak %-kal lesz. A lényeg az, hogy a ragot mindig a szó kiejtett alakjához, és nem a leírthoz kell igazítani, figyelve a szimpla és dupla mássalhangzók kiejtésében is érezhető különbségre.

A -val, -vel, valamint a -vá, -vé rag v betűje, amennyiben a szótő kiejtése mássalhangzóra végződik, a kiejtett (és nem a leírt) záró mássalhangzóhoz hasonul. Lássunk példákat a helyes használatra:

 

  • 1-gyel, 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 10-zel, 20-szal, 30-cal, 100-zal, 1000-rel, ...

     

  • Linuxszal, Windowszal, YaST-tal, Netscape-pel, Internet Explorerrel, Oracle-lel, Macintoshsal, X-szel, GNOME-mal, StarOffice-szal, ...

     

  • %-kal (százalékkal), @-cal (kukaccal), ...

     

  • $n$-nel, $2^n$-nel (kettő az $n$-edikennel), $n^3$-nal ($n$ a harmadikonnal) vagy $n^3$-nel ($n$ a köbönnel) vagy $n^3$-bel ($n$ köbbel), esetleg $n^3$-mal ($n$ ad hárommal), de mindenképpen az egyik lehetséges kiejtéshez kell a ragot igazítanunk, ...

     

Sok esetben nem egyértelmű, hogy milyen hangzóra is végződik az angol szó kiejtése. Az írásban s-re végződ angol szavak kiejtése általában z hanggal végződik (pl. windows), de vannak szavak, melyek kiejtése sz-szel zárul (pl. case). Nem egyértelmű az sem, hogy például az Apple kiejtése l vagy ö hangra, a delay kiejtése é vagy j hangra végződik stb. Ilyenkor törekedjünk a kerülő megfogalmazásra, hogy a kérdéses szó ne kapjon ragot (például delay-jel helyett delay kapcsolóval, Apple-lel helyett Apple számítógéppel, use case-szel helyett use case diagrammal).

Nem minden rag -val, -vel rag attól, hogy al vagy el a szó vége.

 

sível = síléccel, síbottal (valamivel); síel = sízik (valamit csinál).

 

internettel = [ismerkedik a] világhálóval (valamivel); internetel = internetezik, szörfözik, szörföl (valamit csinál).

 

Quake-kel = Quake játékkal [játszik] (valamivel); Quake-el = Quake-ezik (valamit csinál).

 

selecttel = select() rendszerhívással; selectel = select() rendszerhívást hajt végre.

 

greppel = a grep program használatával; grepel = fájlban keres

 

licenccel = feltétellel, szerződéssel; licencel = használatot bizonyos feltételek/szerződés szerint engedélyez

 

4-gyel = megszorzom néggyel; 4-el = felnégyelni!

 

X-szel = X betűvel, X Window-val; X-el = kitölti a szelvényt.

 

X-eljük (ikszeljük) be a helyes választ egy megfelelő helyre tett X-szel (iksszel).” Remélhetőleg mindenki érzi, hogy ebben a mondatban a két helyen különböző hosszúságú sz hangot ejtünk. Ha ezt érzed, akkor innen kezdve a -val, -vel rag problémája nem más, mint hogy írd le azt, amit kiejtesz, és hogy kettőből egy az nem 0, hanem 1.

Attól, hogy a -val, -vel, -vá, -vé rag megduplázza a szó végi mássalhangzót, még nem fog a többi rag is így viselkedni. Szokásunkkal ellentétben most kénytelenek leszünk leírni a förtelmesen undorító, hibás alakkot (elnézést a dupla k-ért, direkt volt, a hibát hangsúlyozandó), mert másként nem tudunk rávilágítani a hibára: Linuxszot vagy Linux-szot, valamint image-dzset. Ugye hogy szörnyű? Maradjunk inkább annál, hogy Linuxot, image-et.

 

3.2. Egybeírás, különírás

Az alanyos, minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban lévő szókapcsolatokat (tehát azokat, amelyekben az összetétel tagjai között alanyi, illetve mennyiség- vagy minőségjelzői kapcsolat van) általában külön írjuk: gondatlanság okozta kár (alanyos), jobb oldal (minőségjelzős), száz forint (mennyiségjelzős).

 

  • Mindhárom típusú szerkezetet egybeírjuk azonban, ha az összetétel jelentése eltér a tagok jelentésének összegétől: nyakatekert <> kitekert nyakú (alanyos), gyorsvonat <> gyors vonat (minőségjelzős), háromszög <> három szög (mennyiségjelzős).

     

  • A hagyomány szerint számos ilyen szerkezetet egybe írunk jelentésváltozás nélkül is: napsütötte (táj), szúette (bútor) (alanyos), nagyfokú (udvariatlanság), útitárs (minőségjelzős).

     

  • A jelzőként szolgáló mennyiségjelzős kapcsolatokat abban az esetben írjuk egybe, ha az összetétel mindkét tagja egyszerű (azaz nem összetett) szó: százéves ember, nyolcbites egység, ötnapos csecsemő.

     

  • Ha azonban akár az egyik, akár a másik tag összetett szó, a szerkezet külön írandó: százöt éves ember, nyolc megabites egység, öt hónapos gyermek.

     

  • Nagyjából ugyanez a szabály alkalmazható az anyagnévi jelzős kapcsolatoknál is: bőrtárca, betongerenda, de: bőr pénztárca, vasbeton gerenda.

     

A tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatokat, amennyiben ezt a kapcsolatot külön rag nem jelzi, általában egybeírjuk: munkavállaló (tárgyas, ti. munkát vállaló), munkatárs (határozós, ti. társ a munkában), disznóhús (birtokos, ti. a disznó húsa). Bizonyos esetekben nem is egyértelmű a szókapcsolat típusa, pl. mindentudó, titokőrző (lehet tárgyas, ti. mindent tudó, titkot őrző, vagy birtokos, ti. mindennek a tudója, a titoknak az őrzője).

 

  • Ha ugyanezt a fogalmat jelölt kapcsolat fejezi ki, akkor ez külön írandó: munkát vállaló, munkába lép, a disznó húsa.

     

  • A raggal jelölt szerkezeteket is egybeírjuk azonban, ha az összetétel révén a szerkezet jelentése megváltozik: jótáll, ágrólszakadt, barátfüle.

     

Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek igen hosszú szerkezetek. Ezek írásmódjára a következő szabály vonatkozik:

 

  • A két egyszerű szóból keletkezett összetételeket egybeírjuk: paradicsomsaláta, teljesítménynövekedés.

     

  • A többszörösen összetett, vagyis kettőnél több szóból létrejött szavakat is általában egybeírjuk: cseppkőbarlang, úttörővasút.

     

  • A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban kötőjellel tagoljuk a fő összetétel határán: munkaerő-nyilvántartás, csapatzászló-avatás.

     

  • Ez utóbbi esetben az igekötő csak akkor számít külön összetételi tagnak, ha két vagy több szótagból áll: befogadóképesség, előadó-művészet.

     

Az egybeírás–különírás témakörében még egy szabályt, az egyik úgynevezett mozgószabályt érdemes megemlíteni. E szerint ha egy külön vagy kötőjellel írt szókapcsolathoz olyan utótag járul, amely az egészhez tartozik hozzá, akkor az új szerkezetben ezt az előbbi szókapcsolatot egybeírjuk, és ehhez kötőjellel kapcsoljuk az utótagot. Például: hideg víz, de: hidegvíz-csap; hálózati kábel, de: hálózatikábel-csere.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az angol (és sok más) nyelv szerkezetéből és szóalkotási módszereiből következően az eredeti szöveg tükörfordítása esetén igen könnyen keletkeznek sokszorosan összetett és rendkívül hosszú szörnyetegek. A fényképezőgépállványtoktartóanyacsavarfejalátétgumilapocska-készlet típusú szavak helyesírási szempontból nem számítanak hibásnak, de ha egy mód van rá, tanácsoljuk és kérjük az összes bonyolult, kicsit is döcögő szerkezetet átfogalmazni.

A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: IP-cím, DHCP-kiszolgáló, X-szerver, Mozilla-ablak stb.

Nem kötőjelesek a következők: XFree86 kiszolgáló, TCP/IP protokoll stb., hiszen itt bizonyos dolgok (kiszolgáló, protokoll) egy adott névvel ellátott típusáról van szó.

 

3.3. Írásjelek

Az írásjelekkel kapcsolatos szabályok közül is csupán azokat említjük meg, amelyek az eddigiekben viszonylag gyakran okoztak gondot.

 

3.3.1. A vessző

Az egyik leggyakoribb hibaforrás az és, vagy, s és meg kötőszó előtti vessző. A helyesírási szabályzat szerint ha egy ilyen kötőszó két azonos szerepű mondatrész között áll, akkor előtte nem található vessző. Például: A vacsorán levest, húst és desszertet szolgáltak fel. (Ugyanezen ok miatt a felsorolásban lévő stb. elé sem teszünk vesszőt, hiszen ez a s a többi kifejezés rövidítése.)

Kötelező azonban a vessző kitétele, ha a kötőszó két tagmondat határán található. Például: A pincér az asztalra helyezte a tálat, és szó nélkül eltűnt.

Bizonyos esetekben nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy a kötőszó azonos mondatrészeket vagy külön tagmondatokat határol. A tapasztalat szerint azonban a legtöbb ilyen problémát a mondat pontatlan szerkesztése okozza, és egy másik kötőszó gyakran megoldja a gondot.

Például:

 

A cím kerül a számlálóba és az ehhez tartozó utasítás a regiszterbe.

Ehelyett sokkal tisztább és gördülékenyebb megoldás a következő:

 

A cím kerül a számlálóba, az ehhez tartozó utasítás pedig [/meg] a regiszterbe.

Az illetve szó előtt mindig van vessző.

 

3.3.2. Írásjel felszólító mondat végén

Az általános iskolában megtanították, hogy felszólító mondat végére felkiáltójelet teszünk. Ez nem mindig van így. Felkiáltó és óhajtó mondat végén valóban általában felkiáltójel található. Felszólító mondat végére is felkiáltójelet teszünk, ha például párbeszédben hangzik el a felszólítás. Dokumentáció jellegű könyvben azonban sohasem. Ahelyett, hogy „Nyissuk meg a fájlt!”, azt kell írni, hogy „Nyissuk meg a fájlt.”. Szakácskönyvben sem írják azt, hogy „Végy két tojást!”, csak azt, hogy „Végy két tojást.”. Természetesen felkiáltó mondat végén a könyvekben is a felkiáltójelet használunk. „Figyelem! Ezzel tönkreteheti monitorát!

 

3.3.3. Írásjel összetett mondat végén

Összetett mondat végén mindig a főmondathoz igazítjuk az írásjelet.

 

Nézzük meg, hogy az xblast csomag telepítve van-e.

Ez nem kérdő mondat. Nem kérdezzük meg a felhasználót, hogy telepítve van-e az xblast. Megkérjük őt, hogy ezt derítse ki. Ez tehát egy felszólító mondat, és ennek megfelelően pontot vagy felkiáltójelet teszünk a végére.

A fenti mondat kérdőjellel is értelmes lehet, de nem könyvben vagy program fordításában. Ha ketten arról tanakodnak, hogy vajon egyáltalán megnézzék-e, hogy telepítve van-e a csomag, akkor hangozhat el egyikőjük szájából ez a mondat kérdő hangsúllyal (értsd: a „nézzük meg” tagmondat is kérdő hangsúlyú). Ilyenkor nem megkéri a másikat, hogy adják ki az „rpm -q xblast” vagy „dpkg -s xblast” parancsot, hanem megkérdezi tőle, hogy szerinte egyáltalán van-e értelme bepötyögni ezt a parancsot. (És igen, az előző mondat is egy kijelentő mondat volt.)

 

3.3.4. Felsorolások helyesírása

Ha a felsorolás egyes elemei önálló mondatot alkotnak, minden tagot nagybetűvel kezdünk, és minden tag végére pont kerül.

 

Ha be szeretnénk zárni az ablakot, hajtsuk végre a következő műveleteket:
  • Fogjuk meg az egeret.
  • Vigyük a mutatót az OK gomb fölé.
  • Nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

Ha a felsorolást bevezető mondat és a felsorolás elemei együtt alkotnak egy mondatot, akkor a felsorolás elemeit kisbetűvel kezdjük, a tagok végére pontosvessző kerül, a felsorolás utolsó tagját pedig pont zárja.

 

Az ablak bezárásához:
  • fogjuk meg az egeret;
  • vigyük a mutatót az OK gomb fölé;
  • nyomjuk le az egér bal oldali gombját.

Ha az elemek egyáltalán nem alkotnak mondatot, akkor a felsorolás tagjai nagybetűvel kezdődnek, de a végükre nem kerül írásjel.

 

Az ablak bezárásának kellékei:
  • Egér
  • Mutató
  • Bal oldali gomb

 

3.3.5. Pont a szám után

A számmal írt sorszámnevek után minden esetben pont áll: 3. osztály, XI. kerület. Különösen ügyelni kell erre a szabályra a lépéssorozatok számozásánál, itt ugyanis az angol általában nem teszi ki a pontot.

Ugyanez érvényes a számmal írt dátum minden elemére is: 1997. XI. 12. A szabály alól az egyetlen kivétel, ha az évszám egy birtokos szerkezet egyik eleme, ilyenkor ugyanis nincs utána pont: 1969 nyara.

 

<3.4. Idegen szavak helyesírása

A programokban előforduló idegen szavak leírásával kapcsolatban, lévén vagy lefordítjuk, vagy eredeti alakjukban vesszük át őket, általában csak a toldalékolás jelent gondot. Erre nézve egy szabályt és egy ajánlást említenénk meg:

Ha az idegen írásmód szerint írt szó végén néma betű áll, illetve az utolsó kiejtett hangot a magyarban szokatlan betűcsoport jelöli, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz:

 

Netscape-et, Netscape-pel, Office-t, joe-ban stb.

Egyéb esetekben a toldalék általában közvetlenül kötődik a szóhoz:

 

Linuxot, Linuxszal, Windowst, Windowszal, Windowsban, Macintoshsal, promptot, prompttal, Explorert, Midnight Commanderben, Emacsben, Emacsszel, floppyt stb.

Az idegen szavak ragozása időnként kényelmetlen, például mert nem ismert, illetve nem egyértelmű a kiejtésük. Nyugodtan használhatjuk a következő szerkezeteket: Emacs szövegszerkesztőben, Windows operációs rendszerben stb.

A számítástechnikai szövegekben igen sok angol betűszó (pl. TCP/IP) szerepel, és a tapasztalat szerint ezek ragozása sem mindig mentes a kétségektől. Két általános tanács adható:

 

  • Lehetőleg próbáljuk elkerülni a betűszavak ragozását – ez a mondat megfelelő szerkesztésével sokszor megoldható.

     

  • Ha mégis elkerülhetetlen ragozni, lehetőleg a szó magyar kiejtési szabálya szerinti toldalékot válasszuk: WAN-nal, nem pedig WAN-nel. Ettől csak akkor térjünk el, ha az illető szó angol hangalakja már teljesen meggyökeresedett – legalább a szaknyelvben: DOS-szal (nem DOS-sal).

     

 

3.5. A cím

A címekkel kapcsolatban is megemlítenénk két alapszabályt:

 

  • Legyen szó akár egy teljes mondat értékével bíró címről, végére semmi esetre sem kerül pont. Ha a cím esetleg több mondatos, akkor az utolsót megelőző mondatokat ponttal zárjuk.

     

  • Az angoltól eltérően a magyar címben csak az első szó kezdődik nagybetűvel, a többi, ha nincs rá különleges ok, marad kisbetűs.

     

 

3.6. Számjegyek tagolása, mértékegységek

A programok dokumentációjában helyenként nagyon sok szám van, és sajnos sokan még csak nem is gondolnak arra, hogy ezek helyesírása is eltérhet az angol normáktól. Két lényeges különbség van:

A négyjegyű számokat (az angollal ellentétben) nem kell megtörni:

 

9,600b/s (angol) – 9600 b/s (magyar)

Az öt és annál többjegyű számokat nem vesszővel, hanem szóközzel (mégpedig – ahol van rá lehetőség – kötött szóközzel [&nbsp;]) kell tagolni:

 

14,000b/s (angol) – 14 000 b/s (magyar)

A mértékegységek legalább ilyen gyakoriak. Az angollal szembeni legfontosabb különbség, hogy a szám és a mértékegységet jelölő rövidítés közé szóközt kell tenni: 100 Mb/s (nem 100Mb/s).

 

3.7. Tulajdonnévből képzett melléknév>

A mellékneveket kisbetűvel írjuk, ily módon az egyszavas tulajdonnévből származó mellékneveket is: linuxos, windowsos, ...

Ha a tulajdonnév két vagy több szóból áll, akkor viszont minden szavát nagybetűvel írjuk, és kötőjelet teszünk a képző elé: UHU Linux-os, Windows NT-s, ...

Az imént látott kötőjel csak képzőkre vonatkozik (melyek a szófajt melléknévre változtatják), egyszerű ragokra nem. Tehát UHU Linuxot, UHU Linux-os.

 

3.8. Hangzóhosszabbodás

Ha rövid magánhangzóra végződik a szó, és rag illesztésekor ez a hangzó hosszúvá válik vagy ékezetet kap, akkor ezt írásban is tükrözni kell. Goethével, Coca-Colát, Oslóban, ...

Ez nem vonatkozik a csupa nagybetűvel írt betűszókra. BME-n, ELTE-n, MTA-val, ...

 

3.9. Balról jobbra

Balról jobbra. Hétfőtől péntekig. Egytől egyig. Makótól Jeruzsálemig. Lépésről lépésre. Időről időre. Várva várt. Szebbnél szebb. Szemtől szembe. Fej fej mellett. ...

Nincsen kötőjel! Semmi nem indokolná, hogy legyen.

 

3.10. Anélkül, a nélkül

Különírjuk, ha az a vagy e egy (alanyra mutató) mutatószó, például:

 

Elvesztette a füzetét, ezért a nélkül ment el az iskolába.

 

A nélkül a füzet nélkül...

 

E helyett a darab helyett egy másikat játszanak.

Egybeírjuk, ha határozószó, vagyis ha az a vagy e nem értelmezhető mutatószóként, legfeljebb a másik tagmondat teljes egészére (azaz állítmányára) mutató mutatószóként (de ez már nyakatekert értelmezés). Ilyenkor hogy szokta követni a szót.

 

Hazament anélkül, hogy elköszönt volna.

 

Már megint játszol, ehelyett igazán csinálhatnál valami értelmesebbet.

 

3.11. A leggyakrabban rosszul írt szavak szótára

 

0-s, 2.4.0-s kernel, 4.2.0-s X-kiszolgáló, 1.0-s UHU Linux
Nincsen benne á betű.

 

0-t, 1-et, 2-t ...

 


8 bites, 16 bites
Külön írandó.

 

addig
Rövid i.

 

amíg
Hosszú í.

 

aposztróf
Hosszú ó.

 

attribútum
Hosszú ú.

 

audio-
Rövid o. Lásd video. Például: audio-CD.

 

bal oldal, bal oldali, bal oldalon
két szó. (A politikai értelemben vett baloldal van egybe írva.) De:

 

baloldalt
„Bal oldalon” értelemben egy szó.

 

bocsát
Nincsen benne j betű.

 

címke
Hosszú í.

 

egyelőre
nincs benne n betű, a szónak semmi köze az egyenlő szóhoz. (Ha a tortát szeletelem, akkor azt tíz részre osztom, méghozzá tíz egyenlőre. De én biztos vagyok benne, hogy te nem ezt a szót akarod használni.)

 

elöl
Valami nem hátul van, hanem elöl. Kezdjük elölről. Elöl ül a masiniszta...De:

 

elől
Menekül valaki elől.

 

e-mail, e-mailen, e-mailezés
Az e-mail szótő kötőjelet tartalmaz, a ragokat kötőjel nélkül kapcsoljuk.

 

e-mail cím, e-mail kapcsolat
Külön.

 

ezenfelül, ezenkívül (és még, továbbá értelemben)
Egy szó.

 

hajlékonylemez
Egy szó.

 

internetelérés
Csak hat szótag, ezért egyben van.

 

internet-hozzáférés
Kötőjellel.

 

irt (jelen idejű ige)
rövid i. Vírusirtó

 

jobb oldal és társai
Lásd bal oldal.

 

jobboldalt
Lásd baloldalt.

 

kiváló
Rövid i.

 

kíván, kíváncsi
Hosszú í.

 

kisbetű
Ha azt akarod kifejezni, hogy abcde és nem ABCDE, akkor egy szó. Ha esetleg nagyítóval alig olvasható szövegre gondolsz, Mint Ez Itt (ami persze tartalmazhat kis- és és nagybetűket is), akkor ez a szöveg kis betűkkel van írva.

 

kompatibilis, kompatibilitás
Rövid i. (Régebben az előbbi hosszú í-vel volt, de most már nem.)

 

l.
= lásd. Nem ld. és nem is lsd.. Ne használjuk, írjuk ki, hogy lásd.

 

licenc, licence, licencet, licenccel, licencel
Nem licensz és nem is liszensz! (Az angol alak license, tehát például GPL = General Public License, ezt nem fordítjuk le magyarra.)

 

merevlemez
Egy szó.

 

minél
Egy n. Minél több, annál jobb.

 

mindig, mindaddig
Rövid i.

 

muszáj
Pontos j, de egyébként se használjuk ezt a szót írott nyelvben.

 

nagybetű
Lásd kisbetű.

 

partíció
Hosszú í. De:

 

particionál, particionálás
Rövid i.

 

pl.
= például. A végén van pont, hamarabb nincs. Nem pld.. Lehetőleg inkább írd ki, hogy például.

 

projekt
j és k betűkkel.

 

protokoll
k, majd két l.

 

robusztus
Középen u betűvel.

 

s a többi
Három szóban, nem egybe.

 

semmilyen
Két m.

 

szimbolikus
Rövid o.

 

szintaxis
x betűvel.

 

típus
Hosszú í.

 

ún.
A végén van pont, de a közepén nincs. Hosszú ú.

 

utána
Egy n.

 

utolsó, utoljára
Rövid o.

 

video- (videokártya, videomód, videomagnó, videokamera, video-CD)
szóösszetételben, illetve jelzőként rövid o. Egyedül az önálló szóként, videomagnó értelemben elterjedt videó szó van hosszú ó-val.

 

vö.
A végén van pont, de a közepén nincs.

Elátkozott vesszők

Szerző: don B

Buzgó ifjú kollégánk cikkajánló mondata, mindjárt vagy három példányban. Csakhát ebbe a mondatba nem kéne egyetlen vessző sem. A vessző és előtti léte vagy nem léte a lét nagy dilemmái közé tartozik, az viszont, hogy a mint elé vesszőt kell tenni, vastörvény (a Föld meg lapos).

 

Kezdjük az éssel. Az a feneség, hogy vessző ésvagy és – legalább – kétféle helyen lehet egy mondatban: mondatrészek között és tagmondatok között. Előbbi esetben nem kell, utóbbiban kell vessző. Hogy miért, annak misztikus, okkult vagy kabbalisztikus okai lehetnek, feltehetően jobb nem bolygatni őket.

Talán így akarja az ortográfia számkivetett – ezért mizantróp és kegyetlen – istene élethossziglani nyelvtangyakorlásra kényszeríteni a szöveggyártásra vetemedőket. Az ortografikus pribék eszköztára valahogy így néz ki: hüvelykszorító, spanyolcsizma, csiga meg a kérdés: mondatrész vagy tagmondat? Néha nagyon kínos tud lenni.

Egyesek úgy próbálják megúszni fogalmazványaik nyelvtani elemzését (egyáltalán, a gondolkodást), hogy nem létező ökölszabályokat alkalmaznak. Van, aki az és elé sose tesz vesszőt, a vagy elé ellenben mindig, van, aki fordítva. Mások vesszőhasználat-randomizáló szoftvert működtetnek a fejükben. Rosszul teszik.

A könnyebbik eset a tagmondathatár. Egyszerű szabál van rá: tagmondatok közé mindig valamilyen írásjelet kell tenni, akár van az írásjeltől jobbra kötőszó, akár nincs. Az írásjel többnyire vessző, de lehet más is (pontosvessző, kettőspont, gondolatjel). Ez a mondat például két tagmondatból álló összetett mondat, [vessző] és [kötőszó] vesszőt kell az és elé tenni.

Vesszőt – vagy más írásjelet – teszünk az egynemű, mellérendelt viszonyban levő mondatrészek közé is (a tan'tó néni úgy mondta: „a felsorolásba”). Az ilyen „felsorolások” elemei között is lehetnek kötőszavak, és azok elé is vesszőt kell tenni – négy kötőszó kivételével.

Ezek a kivételek az és, a s, a meg és a vagy. Fessük a falat pirosra, kékre vagy zöldre. Pista, Józsi meg Pál veszekedtek. A pina és a lázadás jellemezte a bulit. Ezért nincs – többnyire – a stb. előtt vessző, hiszen az a s a többi rövidítése. De vigyázat: a többi kötőszó előtt (de, valamint, illetve, illetőleg, sőt stb.) ilyenkor is van vessző. Vagyis:

Példamondatunk két mondatrészből álló hiányos mondat: A pina és a lázadás. Két db egynemű, egymásnak nem alárendelt mondatrész, slussz-passz. Köztük vagy vessző van, vagy és. Ezen semmit se változtat (semmit se?), hogy a két főnévhez mellesleg állapothatározó is társul (mint irodalom, mint piaci termék).

A helyzet persze nem ilyen egyszerű! Nem szóltunk például arról, mi van, ha értelmezés kérdése, tagmondat vagy mondatrész (be fogom bizonyítani, hogy példamondatunkban mégis kell az és elé vessző!); arról se, ha a kötőszó nem mindjárt a vessző után jön; vagy hogy miért nincs a pina mint irodalom-ban vessző, úgyhogy folyt. köv.

Elátkozott vesszők 2.


Aki az előző sóderből azt a következtetést vonta le, hogy a kötőszavak elé az és, a s, a meg és a vagy kivételével mindig vesszőt kell tenni, az persze súlyosan téved. Például egy tagmondat elején lehet több kötőszó is, akkor csak az első előtt van vessző. Hívták, de mert beteg volt, otthon maradt.

Aztán egy kötőszó lehet az általa kötött cuccnak nemcsak az elején, a végén [itt ni] is, ilyenkor utána van a vessző, nem előtte. Ha nehezen is, de csak leírtuk. Na tessék: két kötőszó, mégis a második előtt a vessző. És lehet a kötőszó nemcsak elöl vagy hátul, bévül is. Péter balra ment, Viktor meg jobbra. Ez rendben van, az pedig egy marhaság.

Anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy – ezek is gyönyörűek. Elment, anélkül hogy köszönt volna. Ennyit arról, hogy a hogy előtt mindig vessző van. Hogy a dágvány még cuppogósabb legyen, a helyesírási szabályzat (AkH.) azért hozzáteszi (243.d): „Ha azonban az anélkül, aszerint, ahelyett stb. elemek az első tagmondathoz tapadnak, eléjük nem teszünk vesszőt, utánuk (a hogy elé) azonban igen.” Elment anélkül, hogy köszönt volna. Az AkH. meg itt hagyott minket(,?) anélkül(,?) hogy ezt a tapadást kifejtette volna.

Mellesleg az se igaz, hogy mellérendelt, egynemű mondatrészek között az és, s, meg, vagy előtt sosincs vessző! 248.e: „Ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott, hátravetett mondatrészeket vezet be, e kötőszók elé vesszőt teszünk.” Elvesztette a tárcáját, meg a fejét. Vegyél jegyet, vagy bérletet!

Kurtán intézi el az AkH. a mondatrész vagy tagmondat kérdést (243.b): „Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.” Meglehetősen nehéz. Ingadozhat. Kössz.

Vannak persze esetek, amiken nem érdemes lovagolni. Ha egy totalcaros azt írja: 1,6-os 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy százlovas motor, aminek 1600 köbci a lökettérfogata. Ha azt írja: 1,6-os, 100 LE-s benzinmotor, akkor az egy motor, ami 1600 köbcis és százlovas. Végeredményképpen tökmindegy. Nekem a vesszős változat jobban tetszik. Pont.


Elátkozott vesszők 3.


Naszóval. Van az a közkeletű téveszme, hogy „a mint elé mindig vesszőt teszünk”. Túrót.

Először is a mint nemcsak kötőszó lehet, hanem határozószó is. Hogy s mint vagy? Ki mint vet, úgy arat.

A mint kötőszó jelentéstartományán a szótárak hosszan tudnak szőrözni. A „mint ksz” kifejezhet:
– hasonlóságot: Fut, mint a nyúl. Olyan, mint a többi.
– fokozati különbséget: Jobban fáj, mint tegnap. Kettő több, mint egy.
– szembeállítást: Inkább ma, mint holnap. Nem olyan hülye, mint látszik.
– azonosítást: Ugyanazt a nőt szereti, mint én. Nincs más hátra, mint előre.
– beletartozást: Berúgott, mint mindenki más.
– kifejtést: A szimbolisták, mint pl. a kőfaragók és balett-táncosok.
– aminthogyot: Megint hülye volt, mint mindig.
– márpediget: Ha hülye volt, mint ahogy hülye volt, vigye is el a balhét.

Eddig tiszta? Na, akkor kezdhetjük kavarni. Először is a helyesírás a fokozati különbséget jelző mint kötőszónak megkülönbözteti egy alfaját, különös tekintettel a több(,) mint szópárra (243.c): „Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé, ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére, nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Több mint öt évig élt külföldön. Stb. (Ilyenkor a több nem ragozható.)” Tíz több, mint öt. Van vessző. Több mint öten voltak ott. Nincs vessző. A kevesebb(,) mint akármennyiről nem esik szó...

Most ha vagyunk annyira eszementek, hogy elkezdjünk töprengeni, miféle kötősző a több mint szemtelenség-ben a mint, és tovább piszkáljuk a különféle minteket, lassan el is érkezhetünk a pina mint irodalom kérdésköréhez. Itt van például a nap mint nap szófordulat (vessző nélkül!). Mi ebben a mint? Határozószó? Akkor miért van a szótárban a „mint ksz” szócikknél? (Nagyon zárójelben: az ÉKSz. régebbi kiadásai vulg-nak, vulgárisnak minősítik a nap mint nap kifejezést, amibe belegondolni felér egy szívszélhűdéssel.)

Aztán vannak ilyen alakulatok: A filozófia mint olyan. Adrienne mint üzletkötő nem engedheti meg magának a szájszagot. Vagy a Magyar grammatika példamondata: Fülig Jimmy mint San Antónió főhercege kormányozta a Boldogság-szigetet.

Az AkH. mismásol, [figyelem: vessző!] mint rendesen (249.b): „Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. [...] Stb.” Mi az, hogy „állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll”?

Úgy tűnik, a mint itt kötőszóból – kapcsoló szerepű viszonyszóból – valami mássá válik. Olyanféle viszonyszóvá, mint a segédigék vagy a névutók. Nem kapcsol (nem elsősorban kapcsol), hanem az utána álló szóval csinál valamit. Azt, amit a -ként vagy az -ul, -ül határozórag. Állapothatározót csinál belőle. Essivusba teszi. Lehet, hogy nem is kötőszó, hanem prepozíció? Elöljáró? Ami, ugye, a magyarban nincs.

A lényeg, hogy leszögezhetjük: A pina mint irodalom és a lázadás mint piaci termék mondatban a mintek előtt nincs vessző.

(Megígértem viszont, hogy bebizonyítom, az és elé mégis kell vessző. Megállapítottuk, példamondatunk hiányos mondat. Hiányzik belőle legalább egy állítmány (mondjuk: jellemezte a bulit, vagy bármi). Namost, ha úri kedvünk úgy kívánja, ez egyetlen hiányos mondat, két alannyal, két állapothatározóval és egy hiányzó állítmánnyal. Ha meg úgy, akkor két hiányos tagmondat, két alannyal, két határozóval és két hiányzó állítmánnyal. Utóbbi (oppardon: ez utóbbi) esetben természetesen kell vessző az és elé.)

Elátkozott vesszők 4.


A kedves olvasók és különösen tudós szaktanácsadóm magvas megjegyzéseitől ihletve megeresztenék vesszőügyben egy utánlövést. Munkacím:

Hogyan relativizáljuk a sárga földig a fejünkbe nagy nehezen belegyömöszölt konstrukciót (avagy rohamléptekkel a dekonstrukció meredek lejtőjén)

Mottó is van:
Azt nem bírom a prédikátorokban, misszonáriusokban, evangelizátorokban, hogy mindig csak az igét hirdetik, a főnevek meg a határozószók le vannak szarva. A melléknevek pláne. Szabadítsátok föl a partikulát!

Többen kiszúrták, hogy a Hívták, de mert beteg volt, otthon maradt példamondat, amivel azt a szabályt illusztráltam (a 261-est), hogy két kötőszó közé nem teszünk vesszőt, valójában három tagmondatból áll: 1.hívták, 2. de otthon maradt, 3. mert beteg volt. Csak a 3. beékelődött a 2.-ba. Ezt a beékelődést egyébként többféleképpen is jelezhetjük, ha akarjuk: Hívták, de – mert beteg volt – otthon maradt. Hívták, de, mert beteg volt, otthon maradt. A szabály éppen azt mondja, hogy ez nem kötelező.

Hasonló ügy egyébként, hogy az Elment anélkül, hogy köszönt volna és az Elment, anélkül hogy köszönt volna mellett bizony hibáztathatatlan az Elment, anélkül, hogy köszönt volna is. Még akkor is, ha a helyesírási szabályzatból kimaradt.

Még akkor is, ha... – volt egy ilyen is-re végződő tagmondat is, annak példájául (hehe: mint annak példája), hogy két kötőszó között is lehet vessző. Ebben meg az a vicc, hogy manapság az is nem is számít kötőszónak. Inkább a partikula szófajba tartozik. Sőt, az a vesszőtlen több mint, az is, így együtt, partikula. Sokra persze nem megyünk az egésszel, a helyesírási szabályzat meg a szótárak nem ismerik – még a most kiadott új értelmező szótár se! – ezt a szófajt.

Hogy a dekonstrukció teljes legyen: Azt már említettem, hogy A pina mint... kezdetű példamondatunkban, ha akarjuk, igenis lehet vessző az és előtt, de azt nem, hogy bizony lehet vessző a mint előtt is! Mert hát miért ne lehetne az a mint irodalom (akár a mert beteg volt meg az anélkül) hátra- vagy közbevetett minősítője annak a női nemi szervnek?

Pétert mint tanút hívták be a tárgyalásra. Pétert, mint tanút, később hívták be a tárgyalásra. Ez két helyesen leírt mondat, kis jelentéskülönbséggel. Isten bizony, ezen az alapon meg tudnám magyarázni, hogy hosszan csócsált és szapult példamondatunk úgy jó, ahogy van. Vigyázat!, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megint meglátok egy vesszőt egy ilyen mint előtt, nem húzom ki azonnal (és nem töröm le az elkövető kezét)...

Mellesleg két b-vel írtam a kabalisztikus-t, pedig az eggyel van[,] akkor is, ha a Bakos kettővel írja. Pedig kettővel olyan jó, ódon fazonja van.

"...írott szó nélkül pedig nincs fejlődés." Ez a nagy igazság bizony idehaza is helytálló, és ahogy belegondolok, a hozzánk hasonló, írással bíbelődő amatőrök itthon még sohasem kaptak támogatást, sőt egy jó szót sem - cserébe az írásaikért, pedig felénk is úgy hírlik: "Jó szóból ért az ember, vagy pedig a rendszeres támogatásból.".



Írószervezetek nyílt levele Orbán Viktorhoz Erdélyből

NYÍLT LEVÉL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚRHOZ



Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának X. Írótáborában, a Kovászna megyei Árkoson összegyűlt írószervezetek (Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, József Attila Kör, Magyar Írószövetség) fordulnak Önhöz.

A sikeres nemzetek felismerték, hogy a kultúra biztosítja hosszútávon a fennmaradásukat. Az írószervezetek kiszámítható működése nélkül a magyar irodalomnak nincs jövője, írott szó nélkül pedig nincs fejlődés.

A Kárpát-medencében működő magyar írószervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó műhelyek, kiadók, folyóiratok bizonytalan körülmények között, javarészt társadalmi munka formájában folytatják anyanyelvápoló, identitásőrző tevékenységüket.

Az irodalmunk utánpótlását biztosító szervezetek kiszolgáltatott helyzetben vannak. A támogatás, amelyet 2011-ben a mai napig nem kaptak meg a művészeti műhelyek, még a túlélésükhöz sem elég.

Az aláírók a Miniszterelnök Úr segítségét kérik.

Árkos, 2011. szeptember 17.


Erdélyi Magyar Írók Ligája (Király Zoltán, ügyvezető elnök)
Fiatal Írók Szövetsége (Kollár Árpád elnök)
József Attila Kör (Balogh Endre elnök)
Magyar Írószövetség (Szentmártoni János elnök)




 

RSS

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Online irodalom- és képzőművész klub. Íróterem: vers, próza, kritika. Képvilág: fotók, festmények, képes versek, videók. Publikálás - fórum.

© 2018   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek