Január 2010 bejegyzések (47)

ALKOTÓ A tavasz közelít

A tél dereka már pucér, a tavasz közelít.

A fehér táj, barna dohogó fáin még a jég az úr,

az éledő nedvek megfolyt melegétől, sötét peremek a hó széleken.

Ingújjra-gyűrt február az ajtóban áll, s már a márciust keltegeti,

oldalára fordul, s mordulva tovább szuszszanik.

Az ég, kékfehérje, nyugalmával elfedi tevékeny emberek zsivaját,

rövid időre kitörő örömű Nap, ezer fényhajszálat csünget alá.

A déli oldalak olvadékain, madarak szomjukat oltják,

a… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Január 31, 2010-án 10:30am-kor — 2 megjegyzés

SZERKESZTŐ cyberszerelem

NÉZLEK megérintenélek

de pixelek sorozata most képed

léted virtuális -

szedném magam atomokra

máris ROHANNÉK át az éteren HOZZÁD

ám csak a kamerába mutathatom

ujjaimból formált ikonon

SZERETLEK nagyon -

a vibráló monitort figyelem

feszül bennem a lázadó türelem

IGEN… Folytatás

Hozzáadva Poroszlay Gabriella - gabiga által Január 30, 2010-án 8:30pm-kor — 7 megjegyzés

ALKOTÓ Csapás

Csapás mit bejár a talány, amit egy elkezdett, folytatja a többi,

s a csapásból út lesz, az útból irány, s irányba merevül a világ.

A felelősség, ki a csapást tapossa, szenvedély, vagy tudat a társa,

önös és közös a pálca, s az utat vajon ki vigyázza?

A hős, ki ingertől vezetve démonokkal táncol,

igaz szív páncélja alatt a mámor, s dicsőséget hoz számára a jövő.

Egyszerű, szerény, ki gyermekének álmát vigyázza,

a napi betevőt két karjával áldja.

Szirmok… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Január 30, 2010-án 6:25pm-kor — 1 megjegyzés

ALAPÍTÓ Tanuló férgek

Tanuló férgek vagyunk

a világegyetemben.

Szétfúrt gyümölcsünkből

matató távcsöveinkkel

(ragacsos csápjainkkal)

tapogatjuk az áttetsző,

végtelen óriástestet, –

amiben élünk.

Ő dajkánk és tanítónk,

ő a temetőnk is.

Mivel türelme rengeteg,

elvisel bennünket,

bár rólunk nem álmodik, –…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Január 29, 2010-án 2:30pm-kor — 5 megjegyzés

ALKOTÓ Vacsora

Valamit ki kell találnom. Valami olyat, ami mindent elmond, ami nem szokványos. Veszek neki virágot, a tulipán a kedvence. Nem is tudom, lehet kapni tulipánt novemberben?

Az egész úgy kezdődött, hogy nem jött meg neki. Szerencsére nem történt baleset, csak késett, öt napot. Azt mondtam: Ami késik, nem múlik, hál istennek. Én azt hittem jópofa a beszólásom, azt hittem nevetni fogunk. Hát nem. Illetve én nevettem, ő meg becsapta az ajtót maga mögött. Lehet, hogy amikor utána mentem nem… Folytatás

Hozzáadva Joó Andrea által Január 29, 2010-án 11:34am-kor — 1 megjegyzés

ALKOTÓ Mélység

Tűz égette,
kormos tarlóvá
vált lelkem
mezején töri
a csendet
léptem,
fájdalom
hideg cseppjei
öntözik meztelen
magányban
ázó
létem,
bús
szívem ritkuló
dobbanása fojtó
zokogásba
fúlt
ének,
magány
ködbe veszett
szakadék szélén
imbolygó
kóbor
lélek.
Lágyan
ölel a sötétség
szótlan
hozzá
bújok,
néma,
hideg ajkammal
álom
titkokat
súgok.

Hozzáadva B.Bihari Rita által Január 28, 2010-án 10:08pm-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Lélek-láz

Rothadó almaként
hullik porba
az akarat,
lehorgasztott fejből
gyöngyként gurul
a gondolat,
újra szedi sarcát
elevenen felfaló
bánat,
rút vigyorral torzan
nyit kaput a haldokló
mának.

Hozzáadva B.Bihari Rita által Január 27, 2010-án 8:22pm-kor — 2 megjegyzés

Háziállat - versike

Háziállat-versike.

Üres zsebű bamba birka,

„big-bradert” néz az akolba.

Mit számít a kevés lóvé,

neki túl jó ez a bódé.

Mérsékelten béget ritkán,

ki látott már kardot birkán.

Mindegy neki mi lesz vele,

bőgőhúr lesz majd a bele.

Nagy testvére a nagy marha,

kérődzne, de kong a kamra.

Tejel nappal, tejel éjjel,

Le-le fejik, nem kis kéjjel.

Ha majd el jő az ideje,

tőkén végzi a… Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Január 27, 2010-án 3:45pm-kor — Nincsenek hozzászólások

ALKOTÓ Tájpamlag

Sistergő talpunk alatt felszakad a róna,

Ahogy süketfényű szántóinkat a próza

felaprózza-

Felmerevedik a Tiszaság.

Hol sápadtszőrű kévekocsma

a bikák mulatója,

Szétrostált bőgéssel köpül a csorda-

Felputtonyozott gím bazár.

Göndörcsiklójú gulyák,

Meg egy nyaláb rozsda-

Gargalizál a szétcsurgatott ugarocska:

Faggyúmézes birkanyáj.

De pirkad már a köldökzsinór tenyészet,

Szemükben szuszog a hajnali parizer… Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Január 26, 2010-án 9:57pm-kor — 1 megjegyzés

ALAPÍTÓ Álomátvitel

Lomhán csurran nyáréjpatak,

csobbanása csendbe ragad.

Hullámhangod ringató dal,

így alszom el - altatóval.

Örvény húz le, mélye - álom -

segít meddő éjszakákon,

mikor messzeséged mérem, -

nyúlok feléd a sötétben.

Idő dörren, villan emlék,

fellegből bukkannak esték,

csillognak a fényoldalak, -

téged vetít száz pillanat.

Arcod látom…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Január 25, 2010-án 9:47am-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ 7 Főbűn / 1: Restség

Csermelynyi időm puhán kérődzik ma reggel,

Kévényi fényrudait galvanizálja rám a nap-

Igázva elténfergett perceim kontyos falai mállanak:

Savanykásan pöffeszkedik a megvadult tejfel.

Olvaszd rám könnylugasod minden világok kínja,

Köpj a makadámos csárda falára, hogy magma párna

Legyen a kócsagos racka bálban

tenyésztett véglények ficánkolt tudással kisáncolt hídja.

Gomolygó gomolyák tépetten a sarokban

Egy marokban tartják felprüszkölt… Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Január 24, 2010-án 8:47pm-kor — Nincsenek hozzászólások

ALKOTÓ Igy élünk mi.

Új himnusz kell, s új szózat is

és mindez rögtön egy füst alatt

keressük gyorsan s vegyük meg

valami végkiárusításban, áruk alatt.

Nem kellenek a hitek,

a becsület mit se számit

bilincsben mosolygó álbróker kell

s egymást pocskondiázó szarházik.

A hajdanvolt országtemplom székeit

mily ocsmány népség lepi, lakja

kinek ruhája a köpönyege

s kedve szerint fordít rajta.

Nem szabad agyad gyötörni

veretes művekre nincs… Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által Január 24, 2010-án 11:44am-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Sirfelirat most

Ha mindenről mi itt tart

Végleg lemondtam már

Mert e kegyetlen világ

Riasztóan sivár

Hol kedvtelésből pusztít

A hazát szerető csürhe

Kinek még a szemeteskuka is

Kommunista ellenfele

Hol lélekgyilkosok játsszák

Számító játékaikat

Hatalomvágytól fűtött álmok

Családokat szétbomlasztanak

Ha tollam alól már elfogy a papír

És fáradt lelkem nyugalmát

Végre megadja egy sír

Mondd, idegen ki megállsz

S… Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által Január 21, 2010-án 12:08pm-kor — 2 megjegyzés

ALAPÍTÓ Disszonáns hangok

Döglött nappal nyűgjét sötétben virrasztom,

tüzes tű az elmém, menekül az álmom.

Utcán sétáltat egy száznapos gondolat,

hullajtok fejemből disszonáns hangokat.

Szikkadó vágyak felszálló páraködén

végül, sóhajok illannak el könnyedén?

...

Szememben bágyad a szép,

torkomban…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Január 20, 2010-án 11:30am-kor — 9 megjegyzés

ALKOTÓ Születésnapi köszöntő

Volt ----- Lesz ,

ennyi és nem több.

Ha megállunk egy pillanatra

számot vetni,

vissza és előre nézni,

nincs jelen,

két idő van :

Volt --- Lesz

ennyi és nem több.

A múlt szürke árnyait

az emlék homályából idézni

vajon érdemes-e

behegedett sebek,

felejtett harcok vereségei

keserű pillanatok könnyei

halott szerelmek kínjai

mind - mind múlt árnyai már

kár vele kedvet rontani.

Nézni s emlékként… Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által Január 20, 2010-án 11:11am-kor — 4 megjegyzés

ALKOTÓ Mélyinterjú magammal

Bevágódni a szobába, bezárni magam mögött az ajtót, aztán behúzni a függönyöket, és elnyújtózni a bőrfotelben. Ebben a hűvös szobában nem izzad rá a bőrre az ember, mint nyáron, amit ki nem állhatok. Töltök magamnak egy italt, mostanában rákaptam a Glenlivet-re, egy régi haverom ajánlotta pár hónapja, azóta beleestem. Na nem annyira, hogy mindig és rendszeresen, csak ilyen alkalmakkor, amikor magam vagyok, vagy egy nővel, amikor előttem a hétvége és semmi dolgom.

Akár nézhetnék egy filmet… Folytatás

Hozzáadva Horváth Géza által Január 19, 2010-án 10:41pm-kor — 3 megjegyzés

SZERKESZTŐ átestem

átestem az idő résén - végtelen sivatag - homokdombomon számolom ahogy percre perc pereg heggyé gyűlő kvarcpora belep felettem szűkül a tér üveg harang kong - delelőn jár a nap - időm fent fogy lent siet … valaki fordítsa meg!

Hozzáadva Poroszlay Gabriella - gabiga által Január 18, 2010-án 11:16pm-kor — 2 megjegyzés

ALAPÍTÓ Elszívás

Leszoktam a piáról,

leszoktam a bagóról.

Olvastam a szex is gáz, -

abbahagytam az olvasást.

Néha tematikusan elgondolkodom:

mégis, hová folyik el a jövedelmem?

A lemondásnak, a visszafogásnak

valahol meg kellene mutatkozni…

Talán, – ha le lehetne cserélni…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Január 17, 2010-án 12:30pm-kor — 6 megjegyzés

ALKOTÓ Legyintéssel...

Végignéznénk estig hogy egy vak vigasztal,
hisz' sokan vagyunk így, egy rögzült gondolattal.
A vágyunk is repedt és rosszabb mint mutatja,
mert pillantása halott, azt senki nem vitatja.
Nézem magát.
Még égeti a vágy,
hogy egy szakított virágot gödörbe temessek,
miközben sepri a porondot, sok porszemet lesve !

Hozzáadva vitorla által Január 15, 2010-án 9:21pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Az évforduló

Szuszogásféle.

Olyan kis halk periódusokban ismétlődő háromszori szusszanat, amit az ótvar levegőindikátor kifúj magából minden egyes alkalommal az altatókabin nyílásakor. A rendszer beindul, a dehibernáló panelek felizzanak, minden a helyén. Három perc múlva ébredés.

Csak ez a borzalmas hang ne lenne - már csak azért is zavar, mert gondolom ehhez társítom a magamhoz térésemnél szokásos bódultságomat - na igen, mindig is rossz kelő voltam, és ezen még ez a kémiailag… Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Január 15, 2010-án 8:00pm-kor — 8 megjegyzés