Február 2011 bejegyzések (24)

ALKOTÓ Úgy szeretnélek…

Úgy szeretnélek átölelni, akár a szél,

Lenge fátyollal körbevenni, mikor az éj mesél.

Úgy szeretném elmondani néked, mennyire szeretlek,

De nincsenek szavak, mivel utolérnélek.

Szeretnélek még egyszer csókolni hevesen,

Lágyan átkarolva ringani szerelmesen…

De már nem lehet, elfogytak a…

Folytatás

Hozzáadva Jezabel által Február 28, 2011-án 8:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások

ALKOTÓ estike

csillagot ringat az este
álmokat őriz a Hold
szél dúdolt békét a hegyre
égboltra pitypangot szórt

kis patak hűs vize álmos
halkul a kék-kacagás
mellette alszik egy táltos
áldott az erdei ház

kendőben pihen a néne
fáradt a kemence tűz
cipó sült késő ebédre
illata bút messze űz

csillagot ringat az este
álmokat őriz a Hold
szél dúdolt békét a hegyre
égboltra pitypangot szórt

Hozzáadva csabaiandy által Február 28, 2011-án 2:39pm-kor — 5 megjegyzés

ALKOTÓ Tenyérbe zárt vágyak

Ölelni jár az éjszaka,

megperzselnek puha csillagcsókok,

ezüstfény ragyog ajkadon,

hárfahúron zengnek lágy akkordok.

Párnánk alá bújik a hold,

szemérme csak ott lel menedékre,

virradatra gyűrött az ég,

szürke folttá kopik…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Február 27, 2011-án 9:30pm-kor — 12 megjegyzés

SZERKESZTŐ Ott délen

Ott délen egymásnak dőlve

szerelemről álmodnak a házak,

lábuknál a canalino

régi szép meséket locsog,

Júliákról, kik Rómeókra várnak,

s Casanovákról kikért

szépasszonyok szíve dobog.

Ott délen a sós tengeri szél

vakolatot…

Folytatás

Hozzáadva Poroszlay Gabriella - gabiga által Február 26, 2011-án 11:30pm-kor — 5 megjegyzés

ALKOTÓ A kör bezárul

Kellene egy hang,

ami áttöri a Csendet!

Kellene egy fény,

ami megmutatna Téged!

Gonoszság kellene,

mi kiűzi a Szépet!

Hazugság kellene,

hogy nem Szeretlek Téged!

Egy új élet kellene,

leváltani ez összegyűrtet!

Egy nagy Álom kellene,

halk, ünnepélyes zene,

És nagy Csönd…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által Február 26, 2011-án 5:00pm-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Dezső Ilona Anna: Ki rontotta el?

Ha emlékekből lehetne táplálkozni, és ez a táplálék fenn tudna tartani, a világmindenség végezetéig élni tudnék, hiszen olyan világba születtem bele, ahol nem dívott az individualitás, és ahol egymásnak tudtak örülni az emberek. Az aprócska örömök hatalmas boldogsággal, a kudarcok mély gyásszal tudták olykor-olykor eltölteni azt a maroknyi közösséget, melynek gyermekként tagja lehettem. A mindég szerény alsóbbrendűség hite és helyenként megléte tartott bennünket össze, valamerre a…

Folytatás

Hozzáadva Jezabel által Február 24, 2011-án 8:20pm-kor — 1 megjegyzés

ALKOTÓ ébredés

finom lírába hajlik az éj
hegyek sétálnak át
a horizonton
bújócskázó csillagok között
a Holdban tükröződik a táj

közeledik felém az ég
szalad a szél
rím nélkül
verset írnak a fák

bólogatnak az álmok
bokrok zizzenésében
neszez a föld
lágy mollban bújik meg
minden érintés

és ahogy lassan
szirmokat bont a hajnal

úgy feledkezem bele
egy új nap ébredésébe

Hozzáadva csabaiandy által Február 23, 2011-án 3:22pm-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Milyen kár!

Milyen rég volt már, hogy kislányként nekiment annak a kőfalnak. Bal térde alatt nézi a forradást – szépen begyógyult. Dorgálta az anyja, hogy jobban vigyázzon. Apja nem sokat szólt, inkább csak az anyjának vetette oda: "Hagyd már azt a gyereket! Ebcsont beforr!".

Úgy is lett. Pár nap múlva már tovább tekerte a biciklit sebesen, mindig ő volt a leggyorsabb. De ennek már nagyon sok éve...

Most vetkőzik. Körültekintően hajtogatja össze ruháit. Sóhajt, kedvenc pólóját magához… Folytatás

Hozzáadva Horváth Géza által Február 23, 2011-án 11:30am-kor — 3 megjegyzés

ALAPÍTÓ Mindvégig

Hívlak, mint hűl a félhomály,

csak szunnyadj még a padon,

szólok, ha dűl a kertre már

a pilledt pára vakon.

Húzódj az ablakok mögé,

keverd gőzölgő teád,

s érezd az illatok közé:

mindig gondolok terád.

Billegő bárkánk – hintaszék,

hajónk most…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Február 23, 2011-án 5:00am-kor — 7 megjegyzés

ALKOTÓ A hékédi juhász sípja

Egy hékédi kamaszfiú, míg a nyájat őrizte, nádsípokat faragott. Ahogy teltek az évek, nagy gyakorlata lett benne, egy síp azonban különösen jól sikerült. Faragott másikat is, nem egyet, de játszani már csak azon volt hajlandó, annyira szép volt a hangja. A falubeli lányok, asszonyok ki-kijártak a pusztára, és epekedve hallgatták. Hamar híre ment, és a báró szolgája is elújságolta a bárónak, hogy a hékédi juhász sípja milyen angyali hangon szól. A báró, mikor vendégségben volt az ispánnál,… Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Február 22, 2011-án 10:18am-kor — 4 megjegyzés

ALKOTÓ Csak egy történet

- Van egy történetem - nézett rám, kezével intett, üljek mellé.

Nem akartam észrevenni. Inkább elmostam az ebédről ott maradt tányérját és a kis fazekát, amiben a levest főzte.

Nem terveztem, hogy felmegyek hozzá, csak azért ugrottam be hazafelé menet, mert a piacon ott mosolygott rám pirosan, zamatosan több kiló őszibarack. Vettem belőle hazára, s, mert tudom, hogy ő is szereti, vittem neki. Nem akartam időzni nála. Fáradt voltam, elviselhetetlenül fáradt. Úgy éreztem, hogy a hátam… Folytatás

Hozzáadva Joó Andrea által Február 21, 2011-án 12:27pm-kor — 4 megjegyzés

ALKOTÓ Válaszfal

Csak a meztelen éjszaka
ölelkezik velem, csak
a semmibe táguló
érintés lehet enyém.

Láncra vert helyzet
vonszol az idő körmenetén.

Én megmaradni akarok,
s ha faladra faragom a betűket
színeimben megtisztul a mocsok.

Csak a semmi kegyelme lehet
enyém, magamat égetve zuhanok.

Úgy szeretsz, mondod, s te vagy
önmagad bizonyosságának zsarnoka.

Talpig feketében szülöm
újjá a Napot.

Hozzáadva csontos márta által Február 17, 2011-án 9:35am-kor — 2 megjegyzés

ALAPÍTÓ Roppant kicsi a világ

Általában akkor lepődünk meg alaposan, amikor olyan dolgok történnek, amelyekre egyáltalán nem számítunk.

A logikus ember azonban – korosodva – körülhatárolja a lehetőségeket, felméri az esélyeket, mérlegeli a körülményeket, s ezáltal nagyrészt elébe megy a dolgoknak, másrészt biztonságosan elsáncolja magát. A legfelkészültebb, ún. „tutistákat” állítólag már…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Február 17, 2011-án 2:00am-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Neked üzen...

Kiveszem a holló szárnyából a feketét,

szél duruzsol a fülembe, szárnyra kél az ég,

elmozdítom a felhőket, öltöztetem az erdőket,

virágot bont - virágot bont majd az összes rét.

Virágot bont - virágot bont majd az összes rét,

patak dalol, reád hajol színéből a kék,

messzi távol hegedű szól, harang kondul a magasból,

neked üzen - neked üzen majd a mindenség.

Neked üzen - neked üzen majd a mindenség,

tiéd lesz az…

Folytatás

Hozzáadva csabaiandy által Február 16, 2011-án 4:29pm-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Reggeli rianás

Ködbe feszült tél, húrja mint zokog:

gyöngén mereng fent a Nap nyűtt husán;

zene sem szól, csak kedvem andalog:

míg ásít kint a tél-ősz langy bután.

A harmatcseppek füvön rezegnek

ahogy beléjük kap a kósza szél,

múlt képei: titeket feledlek,

s lassan zümmög ereimben a vér.

Homály takarta, fény nyelte csillagok:

látatlan képetek ring fel nekem,

bennem az ősz sajog s csak…

Folytatás

Hozzáadva Sánta Zsolt által Február 14, 2011-án 6:30pm-kor — 4 megjegyzés

ALKOTÓ emlékfátylam

http://www.youtube.com/watch?v=D1-Dl8qxP4E

…

Folytatás

Hozzáadva Zsefy Zsanett által Február 14, 2011-án 11:30am-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Egy porcelántál szerelmi vallomása

..a málnás piskótához...

Rendhagyó szerelmi vallomás...így..Valentin nap táján.....a "születéstől" az "elmúlásig"....:))

Olykor bennem rejtezel, amíg testem átölel,

s kéjes mámorban szívom be illatod.…

Folytatás

Hozzáadva Zsefy Zsanett által Február 12, 2011-án 1:21pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Áprilisi agónia

Mint napsütötte sík vidék,

oly lázas most a lelkem.

Miért e gyorsabb szívverés:

mi lüktet még eremben?

Suhannak álmok, szellemek

és bűnös varázs-árnyak,

még betűk, szavak kellenek,

még sóhajtások szállnak.

Így zárom majd le életem,

mint szivárványhíd íve,

nem érhet földi… Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Február 6, 2011-án 7:00pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Meditáció 10 ( Ön-gyilkos?)

Újsághír:

Egy ember kiugrott a lakótelepi kilencedik emeleti lakásának ablakából. A rendőrség nem talált okot az öngyilkosságra az ember egyedül volt.

Általában Magyarország az öngyilkosságok számát tekintve élen jár a világ

országainak sorában.

Még megült az ablakpárkányon csendesen

mint riadt, fázósan didergő kis…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által Február 4, 2011-án 8:00pm-kor — 2 megjegyzés

ALKOTÓ Az idegen

A teherautó kínlódva felbőgött, gomolygó porfelhőt hagyva maga után komótosan kipöfögött a falucska főteréről. Hatalmas néma tömeg várta ezt a járművet. Két kisfiú mindenkit kicselezve, szinte az emberek lába között átsurranva próbált meg mind közelebb jutni az utasokhoz. Édesanyjuk halálra vált arccal, fedetlen fővel igyekezett őket követni.

Éppen kenyérdagasztáshoz készült mikor a nénje értesítette, most érkezett a kiszabadult hadifoglyokat szállító teherkocsi.…

Folytatás

Hozzáadva Márffyné Horváth Henrietta által Február 4, 2011-án 4:28pm-kor — 2 megjegyzés