Gyakran álmodtam szépeket,
de ködben elúszó fényre-ébredések
fakasztottak mindig újra keserű,
csalódottság-szürke könnyeket.
Kértem kegyelmet százezerszer
sírva, esdekelve, de vádló
miértjeimre nincs válasz
azóta sem.
Mégis, néha még
kapaszkodom semmibe hajló
álmaimba, és fojtott indulattal
kérdezem: miért hagyott
remények nélkül a hatalmasnak,
jóságosnak hitt Isten?
Hozzáadva Gősi által Február 28, 2014-án 6:40pm-kor — 1 megjegyzés
"Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."*
Csak a hiányt tudom versembe ölelni,
magamba rejteni becéző szavakkal,
szívem szegletébe örökre bezárni,
- betöltetlen űrt - ringatni dalomban.
Fény elől bujdosok fagyos-hófehéren,
átlényegülve rideg, zord Időben
kínná kövesedett, jeges fájdalommá.
Végeláthatatlan…
Hozzáadva Gősi által Február 25, 2014-án 3:30pm-kor — 3 megjegyzés
Ezt nem mondhatom el senkinek
Mert a magamban elsírt könnyeket
Nem oszthatom meg veled.
Én kerestem valakit, mikor szükség volt rá
De éppen senki nem volt mellettem
Valami nagyon fájt, amit nem értettem.
Rájöttem, hogy egyedül vagyok
Senkim nem volt, ezért mindenki itt hagyott
Lapozgattam az emlékeimben
És semmi bizonyosat nem találtam az életemben
Csak múlnak a napok, telnek az órák.
Semmit nem ér, hogy…
FolytatásHozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 1 megjegyzés
Eddig reméltem és vártalak
Már csak álmodozom
Mint fogyó Hold a Nappal
én a sóhajoddal
úgy változom
Nem tudhatja azt senki
Milyen reménytelenül szeretni
ha nem élte át
Lehet-e valakitől így elvenni
Élte hajnalát?
Te meg mered tenni, neked szabad
Még ha megölsz is vele
Gyűlöllek, mert tönkre teszel
De élned, s szeretned kell
ez szívem szégyene
Bennem az imádatot…
FolytatásHozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 2 megjegyzés
„Nem életrajzot írtam Bartókról.
Erre csak olyan író lenne méltó,
Aki vele egyenrangú művész.
De Bartókról írni kell.”
(Székely Júlia, Bp., 1963)
Gyermekkoromban, amikor esténként sokszor fáradtan bandukoltam hazafelé a zeneiskolából, nem foglalkoztattak olyan gondolatok, hogy mekkora kincs birtokosává válok a zongoratanulás…
FolytatásHozzáadva Szulimán Nóri által Február 19, 2014-án 10:00pm-kor — Nincsenek hozzászólások
tarkódon égtájak célkeresztje
gesztusok vetkőznek meztelenre
szívkamrák fagyálló vermek
forradalmaid leveretnek
felekoronáznak ha koronáznak
szél emelte torony a várad
birodalmad ím birtokba veszik
surranó léptektől hangosak termeid
történelem előtti távolléted
a…
Hozzáadva Bátai Tibor által Február 18, 2014-án 11:40am-kor — 2 megjegyzés
Álltam az ablakban, és a függönyön át, néztem az utcán járkáló embereket. A falon ketyegő régi órára pillantottam. Nagyapámtól örököltem, mindig becsben tartotta, szerinte még Ferenc József királyunké volt, amit büszkén hangoztatott. Ennek tudatában, vagy csak azért, mert nagyapám hagyta rám, és is nagyon vigyáztam rá. Hamarosan egy különleges érzés lett úrrá bennem. A szívem hevesen dobogott.
Két talpig feketébe öltözött öregasszony állt meg beszélgetni. Hát nem éppen…
FolytatásHozzáadva Lénárt Anna által Február 17, 2014-án 7:53am-kor — 2 megjegyzés
Emlékszel?
Tűzliliomok égtek a kertben
kezedért nyúltam lassan
a beszédes csendben meglapult
egy maroknyi vallomás
félszeg gondolat
feleslegessé váltak
akkor a szavak csak egyetlen
halk mozdulat volt
ami fontos maradt a szótlan estből:
egymásba font kezünk kerekre forrt
majd lomhán elnyúlt árnyéka
ami sokáig mozdulatlanul
megbújt a hintaszék alatt
aztán jött az a különös pillanat
a holdfényben megláttam újra…
Hozzáadva Gősi által Február 16, 2014-án 8:20pm-kor — 2 megjegyzés
1 óra, 5 év, mit számít...
Este tizenegy óra huszonnégy perc,
egyre ritkábban járnak a metrók.
Egy kisöreg igyekszik lefelé,
próbál időt nyerni azzal,
hogy sétál a mozgólépcsőn.
Végül az orra előtt megy el az utolsó.
"Újpest irányába már nem közlekedik
több járat" - szól a hangosbemondó,
"csak azok várakozzanak az állomáson,
akik Kőbánya felé szeretnének menni."
Leül a kisöreg egy székre pihenni,
most sajnálja igazán, hogy…
Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Február 16, 2014-án 7:01pm-kor — 2 megjegyzés
Van egy szekrény a lenti szobában,
ahova el szoktam bújni.
Én még pont beférek oda,
de öcsi nem tudja, hogy kell kinyitni.
Remélem,
anyu vesz majd egy nagyobbat,
mert ezt nemsokára ki fogom nőni.
Tegnap eljött hozzánk a tanító néni,
és árulkodott rólam.
Anyu utána le is szidott,
azt mondta, hogy…
Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Február 15, 2014-án 9:53pm-kor — Nincsenek hozzászólások
Talán az egyetlen, ami annyira
tied, hogy letagadhatatlan. Mégis,
szemrebbenés nélkül megpróbálkozol
vele, valahányszor beéred azzal:
csak vagy. Hagyod, hogy megessen, pedig épp
neked kellene megtörténned. Többször,
mint képes vagy rászánni magad (ha már
elpuskáztad az esélyét, hogy mindig.) …
Hozzáadva Bátai Tibor által Február 15, 2014-án 6:50pm-kor — 4 megjegyzés
A második lehetett volna – igaz,
egyben a legérdemesebb – egy remény-
teljesnek ígérkező kollekcióban.
Csak éppen már az elsőt sem sikerült
levadászni. Azóta sincs semmilyen
gyűjteményem. Van viszont egy eleven
lepkém. Vele…
Hozzáadva Bátai Tibor által Február 12, 2014-án 11:00am-kor — 4 megjegyzés
Léleknyi csönd, teremtett lélek, ne higgyétek, hogy
kegyelmet kérek. Télben, déröklű iszonyatban,
szívemig fölérő hamis fagyban kihullott
meséim tejfoga, elborul hű lovam homloka.
Varjúláb tapod szűz havon, farkas jár a hold-
udvaron. Belesápadnak a vének, elkékül
az ajkakon az ének. Hittem nagytüzű tavaszban,
sorsot érlelő nyarakban: …
Hozzáadva Bátai Tibor által Február 6, 2014-án 4:15pm-kor — Nincsenek hozzászólások
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
Üdvözöljük a
4 Dimenzió Online-ban
Gizi által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Czinege László (tokio170) által hozzáadva 0 Hozzászólások 0 Kedveli
Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.
© 2021 Created by Czinege László (tokio170).
Működteti: