4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Március 2010 bejegyzések (20)


ALKOTÓ
Zupás Kása





Foghíjas hiénáknak baldachinos zigótája

vagyok, most még csak képzelnek a bitófára-

van, aki kipróbálta az életet, aztán csak szipog,

hátha kevésvártatva összemennek a méretek.



Gyapjasan hördül a félretett harag - fabálnákba

ágyazott sarkantyús reménysugarak, meg madár látta

megváltás repít az érzelemkaszárnyákba

tudat alatt.



Fut a paraszt - sűrű kolompverése, mint sakál tánca

perdíti meg szűrömet…
Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Március 31, 2010-án 10:00pm-kor — 1 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Becsülj akkor…







Bársonyt tapogató szatócs éjjeleken,

amikor a lélek szemtükrödben pihen,

amikor a homály elfújja gyertyáit,

amikor az álom logikája csábít.

Táncolj, csókolj, remegj!



Óvatosan lépő riadt hajnalokon,

amikor fohászod harmatcseppnyi vagyon,

amikor az új…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 30, 2010-án 3:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Féreg

Miféle féreg rágja Szent Hazánk testét,

miféle vadállat ingatja keresztjét?

Vigyázzatok mert a bank,

ha már ismered tetteit,

szövetkezetbe tömörül,

hogy elfedje gaz mivoltát.

Az eszme benned él,

feladatod hogy felismerd magad,

Szkíta véred hevesen lobog,

igaz szíved sohasem hazug.

A féreg idegszáladra rátapad,

felfedni magát nem fogja soha,

ismerd meg, ki szívja véred,

ki rothasztja naponta munkád gyümölcsét.

Egy kirabolt… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Március 30, 2010-án 8:41am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Élet

A csengő erdő, arasznyi vállamon pihent,

a szellő íze arcomba lihegett.

Bársonyos édeskés ízei,

zamatos kérdéseivel orromat faggatja,

melengető napsugár kényeztet.

Egek tükrei csillannak földek zöldjein,

a barkák hamvai szeretetet lehelnek,

korai halál körbelihegi a tereket.

Erő szinte lüktetve utat tör magának,

kétségek helyett a tettek életet kínálnak.

Leheletszerű képek a tavasz jármába befogva,

húzza az élet szekerét.

Bozontos… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Március 29, 2010-án 8:44pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Ősök







Puszták, terek,



szabad valóság tükreit tartom eléd,



s a tükröződés szélein is magadat éled.



Ősapáink hittel teli tudása ránk köszön,…



Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Március 28, 2010-án 10:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
népből Nemzet

Nemzetünk ha ébred, lelkében picinyke reménnyel,

táguló mellkasán fehér gyolcs ing libben.

Száz meg száz, ezer és ezer, dobbanásba vész a gonosz hang,

mely altatná Nemzetünk.

Éled, kihajt a szabadság virága, zöldje már ránk kacsint,

hívja a Napot táncba.

Virul, éled itt már minden, megpihent világunk int,

Magyar a sötét szobából kitekint.

Itt az idő vetni kéne, megjött a tavasz hírvivője,

a változás melyet mindig tiszta szív vigyáz.

Hogy csörög… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Március 28, 2010-án 11:30am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Lajtorja, a gólyaherceg



 



Lajtorja, a gólyaherceg,

a leghosszabb lábbal henceg,

kényeskedve, büszkén lépked,

mohón lesi az ebédet.



Lapulevél zöld tenyerén

napozik egy békalegény,

meglátja őt gólyaherceg,

kelepeli - Majd'…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Március 27, 2010-án 3:30pm-kor — 4 megjegyzés


SZERKESZTŐ
lebegés





nem vagyok se itt se ott



lebegtetett állapot



két otthonnal hontalan



itt már nem ott még nincsen

kezem rajt a kilincsen



magam mögött előttem



átlépek a küszöbön

a múlt fogja könyököm



kezét nyújtja a…
Folytatás

Hozzáadva Poroszlay Gabriella - gabiga által Március 27, 2010-án 9:00am-kor — 4 megjegyzés


ALAPÍTÓ
depresszió







a nappal mérges füstködét

szűri az éj derengő szövetén

a lámpafények karcos udvarukban



sárgán imbolyognak mint van gogh

hamis napraforgói* a recézett levegőben
por ül rá a sötétre és földre nyomja

a benne éledő koldus…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 25, 2010-án 7:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
változatok egy témára



hátadon

kényszerórák rőzsehalma

ameddig látsz

muszáj-napok birodalma

mögötted

elparázsló fásult évek

kísértenek

hamuba tiport remények

*



hátadon

kényszerórák rőzsehalma

ameddig látsz

muszáj-napok birodalma

mögötted

elparázsló fásult…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 17, 2010-án 4:00pm-kor — 4 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Bénák és korruptak körzete







Az ember magányos-józanul

nem mer aljas lenni,

inkább szervezetten csal,

csorda-részegen veszteget,

munkahelyen lop, csúsztat;

kitervelten gyomrot émelyít.

Törvény, szabályzat, iránymutatás,

jelkép vagy pártlogó mögé bújva

éli ki pénzsóvár, megalkuvó,

korrupt vágyait –

a sok törtető tanácsadó

A bürokrata úgy terem,

mint üres, bezárt helyeken a…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 15, 2010-án 3:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Csend-szólam

...üres szemgödörből

tétován folyik

az idő,

ködgomolyban

sötéten bomlik

a jövő...



elmélázol,lábad

virágot tipor

hallod sírását,

arcodat torzzá

teszi a vigyor

mellyel gyenge

testét törted,

de éhes lábad

tovább csörtet

meg nem áll...



...arcodon egy

könnycsepp

csordul

létedre csend-börtön

romos fala

borul...



távolt…

Folytatás

Hozzáadva B.Bihari Rita által Március 14, 2010-án 9:32pm-kor — 4 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Időátvonulás





Tavaszt füleltem március csalóka csendjében,

már ellazult elmével csüngtem a lenge időn,

már nyíló figyelmem legelt a kikelet rendjén,

már sarjadni véltem megroppant régi erőm.



Most újra télbe nézek – bús, szürke szemekkel,

most csak a hó, a fagy, kábán kongó jajok,

most olyan az égbolt, akár a föld: koszlott –

dermedten-szürkén merednek rám a bajok. …



Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 12, 2010-án 7:30am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Futómadár





Hallom, ahogy halad



az idő. Felsebzi a lábam



az elfáradt cipő.…



Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Március 11, 2010-án 10:17pm-kor — 5 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Ásni kéne...







Gondolatom – álmatag,

agyamban a part szakad,

bontja bánathullámverés,

tengerárnyi emlékezés.



Múlik elmém s életem,



napjaim mind jégverem.

Éjszakám csak karmazsin

színnel pislákoló kín,

nem izzik, mint olvadt vas,

hiába bűbáj tavasz.

Keserű só szájam íze –

száraz –, mindennapok dísze

a…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 9, 2010-án 12:00pm-kor — 3 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Groteszk





Fonnyadzik elmémben a setét, bús idő,

érzem tagjaimban: fájt nyit meg a jövő.

Ráró gondolatom éjszakában járó,

tudásszenvedélyem böglyöt utánzó.



Bár semmibe haraptam ivor fogakkal,

részeg hajnalokon horhosban kutattam.

Későn nyílt fel szemem, látásom még homály,

tétova tanaim lomtára: csúf hodály.



Száz felé félúton, merengésem groteszk,

gond…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 6, 2010-án 1:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Atomróka







Balogh Jancsi kis satnya ember volt, nagy dumával, horgas orral és vörös hajjal. Mindenki csak Atomrókának nevezte, amióta Pakson dolgozott az erőműben.

Jani egy hetet bulcsázott a cégnél, utána ugyanannyi ideig otthon fusizott a műhelyében. Sokszor hozott autót a munkatársaitól és pesti ismerőseitől. Ilyenkor bemutatta a verdákat a „közönségnek”, az utcabeliek előtt fitogtatta kaszkadőr képességeit.

Néha azonban nem…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 5, 2010-án 4:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Márciusi éjszaka





Márciusi éjszaka -

tavaszeső csatorna.



Rügyek könnye kéjjel csöppen,

virágillat lengén röppen.

A hajnal könnyű madárszárnya

enyhe légben - hangok árja.



Tétován taposom utam,

gondolatom halk zongorafutam

lágyan hangolva rád,

gerinchúrjaimon trilláz.



Minden ütem jövőszándék,

mint szerelmed, szép ajándék.

Szemed zöldjén…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 3, 2010-án 4:58pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Vörös és fekete





Az ablak monitorán



tengerré vált az ég.



Korán elnyelt az idő mélye.



Feketére festetted világom.



Fázom. Piros bőrkötésbe



burkolom magam,



járom a szürke



palakővel takart…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Március 3, 2010-án 7:00am-kor — 10 megjegyzés


ALAPÍTÓ
kéjpillanat





esőfüggöny fénylő rémség

egész éjjel zordan zuhog

kriptából jött sírsötétség

ablaktörlőm álmot susog



hogyha fognád mindig kezem



az éj nekünk pezsgőt bont’na

táncba hívna fény-bálterem

hajnalmámor horizontja



naptestünkben tűzvirradat

tündökölne márvány vágyunk

szikrázna a kéjpillanat

csillámlana…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Március 1, 2010-án 11:00am-kor — 2 megjegyzés

LINKAJÁNLÓ

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek