4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Március 2012 bejegyzések (23)


ALKOTÓ
Megérte?

„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.” Jézus (Jn 13,18)

Júdás ébredj! Hallgat még a kakas, most még meggondolhatod, hogy a teli erszényt, vagy Őt választod!

Csak annyi kell, hogy tudj nemet mondani, és átírhatjuk a történelmet, mert nem lesz véres áldozat.

Nem kell több, mint hogy kövesd az igét, és szeresd felebarátodat!…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Március 31, 2012-án 9:08am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Halálok halála

Halálok halála

 

 

 

 

Amikor a fiak közül mindenik megközelített engem akit magommal én ültettem az asszony hasába, tudtam, nem kell már várnom a sámán jöttét, ideér a dobjával hamarosan, azután már semmi más nem jő a nyomában, mint a halál. A halál, akinek neve van, de ő nincs, mert senki nem látta, nem érintette, se színe, se bűze, mégis itt kell lennie valahol, mert ha belém markol, kiszakít innen, elrabol, és senki nem lát már engem…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által Március 29, 2012-án 9:31am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Rendetlenség

A középiskolában ismertem meg. A beiratkozás során rögtön kiderült, nem csak hogy osztálytársak, de szobatársak is leszünk. Addigra természetesen már visszafordíthatatlanul rendetlenné vált. Habár a kollégium fiatalos ambíciókkal hajzselézett, újdonsült nevelőtanára az elkövetkező négy év során mindent megtett, hogy egy kis odafigyelést neveljen bele - akár csak pár csepp precizitást igazítson a szokásaiba - voltaképp a maga módján ő már precíz volt. Tudatos renyheség jellemezte például…

Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Március 27, 2012-án 8:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Utolsó tavasz

                                    Jankay Tibor: Bánat

(Sz. É. halálára)

 

Elvette az Isten

vágyaidat végre,

cserébe ráncokat

és annyi pénzt…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Március 26, 2012-án 11:45am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Kikapcs

Két végén égetjük a gyertyát: anyám a konyhában ártánykodva

én meg a kisszobában, mert persze megint hétvégén van áramszünet,

mint mindig, mikor átgázolva a potyadék városi tömegen felugrok

hozzá  maradék körúti garzonjára - piszmog már a tűzzel és huszadjára

hisztizik itt  velem, hogy nincs TV: már rájöttem, nagy kincs ez neki, de

nekem csak ócska lék az ótvarék valóságon – tudom, hogy már nincs ki

mind a négy, de még hagyom, hogy üszögös…

Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Március 25, 2012-án 9:52am-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Mielőtt elrugaszkodsz

 

 

Nyomasztón transzparens ív

fut horizonttól horizontig

beléd vetett kételyt nem tűrő bizalom

ígér mégis hathatós védelmet

– váratlan rád már nem szakadhat! –

bizonyságként túlzó gesztussal mutat

a fénycsóvában úszva aládúcolatlan

is hibátlanul egybefüggő kupolára

végre elszánod hát magad a részlettől

részletig…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Március 23, 2012-án 7:55pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
A kis Algernonnak

Eszembe jutott Charlie Gordon, hős volt,kit megírtak regénybe,

olyan, mint közöttünk sok ember, kik felnőttek, de maradtak apró gyermek ésszel.

Egyetlen barátja Algernon, a fehér, kísérletre szánt kicsinyke egér, 

ki hol buta, hol intelligens lett szegény.

Én nem szeretem az egereket, de most érzem és szánom őket. 

Láttam már, ha csapdába estek, vagy egy teszt miatt vergődve tépelődtek, 

gombszemük piroslott, és kérőn az emberre…
Folytatás

Hozzáadva Paszternák Éva által Március 22, 2012-án 5:19pm-kor — 11 megjegyzés


ALKOTÓ
Összpontosított kiemelés

 

(V. Mihálynak)

 

Hazádnak rendület --- :

e mondat zsákfalu,

ha ismételgeted,

nem jutsz a dögkútnál tovább.

 

Ha volt is, elveszett,

nevét se tudhatod,

a nagyvilágon e

kívül se tágasabb.

 

Nincs több dimenzió,

összpontosítottan

emel ki bárhonnan

bérgyilkos osztaguk.

 

A könyvtár porig ég,

hidak leomlanak,

s a kis lélekharang

nyelv nélkül…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Március 16, 2012-án 9:01pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Futás

                                               

 

Még mindig futok. Még mindig loholok. Nem azért mert kergetnek, nem is cél és értelem nélkül, hanem mert megszoktam szorgosabb éveimben. És mert tudok! Pedig már lassítani kéne. De képes vagyok rá! Igaz, hogy már csak a lakásban, s ha úgy érzem, nem bírom tovább, leülök. Megfejtek egy rejtvényt, írok egy pár sort. Aztán újrakezdem.

Képes vagyok gyorsan elmosogatni, mert hogy néz ki az a konyha, amelyik nem ragyog! És…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által Március 14, 2012-án 7:00pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Páviánmészárlás





Valami vörös szövetből készült ruha volt rajta - már nem emlékszem pontosan milyen, mert a lépcső tetején az alulról feltüremkedő sötétség teljesen elborított és szinte csak az arcát láttam. De az a mindenre elszánt tekintet erőteljesen belém ivódott, én meg hiába magyaráztam neki, hogy talán mégsem kellene bemennie, mert nem éli túl – ő csak nem tágított. Ott állunk a hatalmas, félköríves kapu előtt, ami vaskosan liheg a homlokunkra, ez meg be akar menni, és azt mondja, ő…

Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Március 14, 2012-án 9:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
csak avarként

 

             tű fokában felejtett

             foszló fonalvég

             felismerhetetlen színe

             nem ígérhet feloldozást

             legyen bár hitünk hónál fehérebb

             hajnali kertek ködéből elődereng

             sebekig ér a szégyen

             sértett önérzet árválkodik

             árnyékból szőtt…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Március 13, 2012-án 11:58am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Főhajtás a "lánglelkű" előtt

„Petőfi él! Lánglelke fennvirraszt.

Vénség, halál sohasem érik azt.”

(Reviczky Gyula: Petőfi él)

Első találkozásunkkor én voltam a fiatalabb… A másodiktól kezdve, Ő.

Amikor először hajthattam fejet a kozákok kardjától elesettek emlékére készített emlékmű előtt, árgus szemek figyelték csoportunkat. Csakúgy, mint esti borozgatós ismerkedéseinket a…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Március 12, 2012-án 9:19am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Mondóka infinitivusokban B.-nek

                                             Hét lakat lehullni

                                             Hét kapu tárulni

                                             Mégsem szabadulni

                                                  Mégsem szabadulni



                                                …

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Március 11, 2012-án 10:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Tavasszal

Tavaszodott. Reggel volt.  Csodálkozva nézte, mintha először látta volna, ahogy fény áztatja a reggelt, mintha életében legelőször látta volna, bámulta kitartóan, olyan nagy-nagy rácsodálkozással, sose unta meg, pedig annyiszor látta már, annyi év elköszönt már tőle. De sose unta meg a tavasz évről-évre megújuló csuda szertartását, nem unta el még, és soha nem győzött…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 11, 2012-án 8:30pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Mihez kezd?

 

 

Tudván:

elkerülhetetlen

megannyi esendő végvár eleste,

immár minden helytállás

eleve megkésett utóvédharc —

veszve.



Nem hiábavaló mégsem,

nem pusztán harsány

magakellető virtus.



Híján korához illő

tartásnak–tartózkodásnak,

őszülő tincsekkel

az egykoron

bikát nyűgöző amazon…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Március 9, 2012-án 2:37pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Halogatott szavak

Lebontott épület csupasz telkén állok,

lekésett ölelés szelleme kísért,

vétek kihagyni egy pilleérintést is,

ami elől szemünk s tenyerünk kitért.

Parázna szavakat álmodoztam szádból,

féliggondolt bűnök fulladtak belém,

pucérra vetkőzött igéim pirulnak

az ágyon, gyűretlen lepedőm helyén.

Halogatni, s…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Március 8, 2012-án 8:15pm-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Küszöb



1.

 

Bűnöket falazol képzeleted

celláiba,

s hiszed, csak a jó

marad benned.

 

2.

 

Nem vagy alávaló,

nem vagy rosszabb, mint

az állat.

 

3.

 

Nincs tilalom, ha átlépsz

a küszöbön, nincs mocsok,

csak a fehérre mosott éjszaka.



Hozzáadva csontos márta által Március 8, 2012-án 7:00am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Helyszíni tudósítás

Ahol nagyapám rongyos térképe a hajtogatás mentén kikopott,

s ahol inkább némán kihunynak, semhogy az újratervezést

felkínálnák a navigációs szoftverek,

 

Myworld’s End közigazgatási határán kívül,

az olajfoltos, régi dokkokon túl, ahol a félsziget

még hosszan benyúlik a szennyes tajtékú

tengerbe, elhagyott vasrudak és rozsdás hordók

között, az élet legapróbb jelét is nélkülöző

sötét térben kell húznom ezt a dögnehéz…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Március 7, 2012-án 5:30pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Leucaemia

                                                  

 

Gyönyörű ma ez az ébredezés! Csupa derű, és nyugalom. A napfény beárad az ablakon, az érzések és gondolatok még nem érnek el az ember tudatáig. Ez az a néhány pillanat, mely az élet legszebb ajándéka. Sajnos röpke ideig tart!

Az asszony, aki itt fekszik az ágyban, s aki mellesleg én vagyok, örül. Félálomban van, pihen, örül. Alatta gyapjú, felette gyapjú, feje alatt is. Korábban azt hitte, ez a készlet megvédi…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által Március 7, 2012-án 10:30am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Az élet fintora

    

 

 

 

Szántó Teri vagyok. Dani, Te emlékszel? Csak úgy kapásból? De örülök! Ez több, mint gyönyörű! És, még én féltem, hogy zavarok. Hogy én milyen boldog vagyok Tőled, annak, hogy hogy rád találtam! Évtizedek óta kereslek, mindenkit kérdeztem, aki akkoriban a köreinkbe tartozott. Hogy-hogy milyen néven kerestelek? Daniként. Jó, hogy te tudod,…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által Március 3, 2012-án 2:00pm-kor — 6 megjegyzés

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek