4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Május 2010 bejegyzések (18)


ALKOTÓ
Napfény

Napfény


Játékos napfény, napsugár
táncát járja a szőlő ruháján,
édes csókot lehel
a szemekbe
minőségi bort alkot
kedvére.
Meglesi a kocsmában:
ki issza meg
édes szőlő
nedűjét.
Fiú és lány
élvezettel kortyolgat,
szerelmük hevéből
dallal,
csókkal,
napsugárral,
egy új élet fakad.

Hozzáadva Marković Radmila által Május 31, 2010-án 9:32am-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Szégyenlem magam

Mikor a temetőkaput átléptem, egy kedves ismerősömmel találkoztam. Beszélgetni kezdtünk. Ő fél a temetőben, én viszont a csöndet valahogy kellemesebbnek, lélekemelőbbnek tartom, mint bárhol máshol. A halál lett beszélgetésünk témája. Én azt állítottam: nem félek a haláltól, hiszek a lélekvándorlásban, és abban is, hogy van élet a halál után. Csodálkozó tekintete kellemesen szép arcáról mintha azt mondaná:

- Hogy mondhatsz ilyent?

Pár pillanatnyi csend után megszólalt, és teljesen… Folytatás

Hozzáadva Marković Radmila által Május 29, 2010-án 9:17am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Rezgés

Tudod álmok helyett lépeget a törpe,

csekélyke létét ne sértse,

pusztul benne az elvetett mag.

Léha évek törékeny teste imbolyog,

bezárult a kör, s életre kel.

Ha feléled benne a lélek teste,

gyötrődve veti keresztbe az anyagot,

mint arató a kévét.

Lelkét lenyomva, rabul ejtse a tegnapot,

értelmét keresve, önigazolásul,

lényét kifejtse.

A könnyű test fölé kerül a durva anyagnak,

s parazsát kiadja, ezerszeres létét… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 28, 2010-án 1:00pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Amikor utólag nevetek

Most tél van, hideg szél veszekedik velem a kalapomért, de én nem adom. Csúszna a cipőtalpam, ha cipőt húztam volna fel, de én recés talpú tornacipőben oly módon lavírozok, mintha tojások között járnék, de haladok. Persze csak a boltba, meg a postára megyek, a napi séta már elmarad, meg a többi lófrálás is.

Unatkozom a szobámban, pedig volna mit tenni. Takarítani kellene, de mivel minden szoba hideg, csak ott fűtök, ahol tartózkodom, így takarítson ki a hideg, ha nem tetszik neki úgy,… Folytatás

Hozzáadva Marković Radmila által Május 27, 2010-án 7:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Farag az ígéret

Szavaid valósága

csak a pillanat gyümölcse,

sorvad ígéreted magja,

s mi ajkadon ma még virág,

megszáradt avar lesz holnap.



Csak árnyék a csoda fala,

korbács lesz a régi mosoly,

tegnapod öröme bukás.

Mást érlel benned a panasz,

csillagod üres ragyogás.



Farag az ígéret kése,

s velem marad a felelet,

ha hallgatnak a percek.

Gyilkos sugallat üldöz,

vesztes illúzió kerget.



Vékonyodik az égbolt,

riadt… Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Május 24, 2010-án 5:47pm-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Az elmúlás

Éltem a létem, gyémánt orcámon az idézet, hogy éltem.

A tiszta kilehelt tudatod már mindent kiadott, arcvonásod mélyei kisimultak,

nem tartottál meg semmit, mit hoztál útravalóul.

Üres tarsollyal indulsz a megméretésre, s oly nehéz leszel mégis a mérlegen.

De te tettél, napot napra éltél, fényes kegyeket félretettél,

kis dolgokban folyton hittél.

Legyűrt szájú gyereket öleltél, nénét jó szóval etettél,

s a békét sohasem kerested, mert lelkedből jött a… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 24, 2010-án 12:13pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Ébredés

Hittünk már szavaknak,

sok reményt feladtunk,

bukdácsoltunk izmusok barázdái között.

Semmi sem változott,

néha a traktor színe lett vörös,

végül mindig a mi homlokunk gyöngyözött.

Álmos különcök borgőztől henyéltek,

pártkönyvüket lobogtatták,

ijesztgették a füveket,

sarlóik hegyével.

Elég, nincs több erőnk,

hegyre fel, völgybe le játékát űzni.

Kell nekünk a tisztulás,

nem pártokhoz kötött megosztás.

Simuló kezünk mind… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 22, 2010-án 2:19pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALAPÍTÓ
Egy fehér csík

Reggel fél hatkor a bakter beordított a határőr őrs klubszobájába, ahol a sűrű füstben néhány katona kártyázott. Huszonegyest játszottak. Az asztalon maréknyi aprópénz, cigisdobozok, hamutartók – félig elnyomott csikkekkel –, kávéspoharak, kólásüvegek. A nagy összevisszaságban nehéz lehetett eldönteni, melyik kihez tartozik. – Két ász! – vágta lapjait az asztalra Korpa, és most már tényleg én vagyok a bankos. Fáradt, unott mozdulattal húzta maga elé… Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Május 20, 2010-án 10:00pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Próféták hegyén

Leültem dombomon, a látóhatár tündöklőn sziporkázva jutott szemembe,

a fénytükör himbálódzó kék egén.

Optikám állítottam, közel s távol látószögembe ért,

néztem a kék hegyek zöld eresztékét, fehér sziklák visszavert napfényű büszkeségét.

Hazám illatai, csalitok, s a vetések körül őrt álló fák buja lombjai,

fentről be szép Magyarország.

A gépmadárban eltelt pillanatok, a hazatartó szív dobbanása,

megismert táj vágyai, had simítsam a rét füveit.

Elhitetnék… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 19, 2010-án 9:21pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Esőkergető (gyerekzet)

Esőkergető Esőt kopog kikelet, minden percben pityereg, sarat gyúrhatsz kedvedre, csuklyát húzz a fejedre! Buta tavasz hibázott, reszketnek a virágok, fecske, gólya didereg, cinkepár sem csicsereg. Megfagynak a falombok, ti is biztos vacogtok, fussuk körbe a mezőt, kergessük ki az esőt!

Hozzáadva Péter Erika által Május 19, 2010-án 4:30pm-kor — 4 megjegyzés

Gergely, Árpád Dal a mellényről

Hát milyen mellény van terajtad kiskomám?

Nem tanultál öltözködni foxi-marxi iskolán?

Pufajkára nem hajaz, s nem igyekszik kinézni

Formája a tolvaj maszkját sehogyan sem idézi



Hát elmulasztott enyves kézre okítani anyukád?

Nem is szimpi, ezért aztán idegen a Te ruhád

„Demokrata” ilyen mellényt szorgalmasan köpödi

Nem divatos belvárosi, még csak nem is öszödi



Járt e mellény véradáson, ázott gáton eleget

Fújtunk is rá gázpalackból hideget… Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Május 18, 2010-án 4:26pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Narancsos köd

Narancsos ködben úszik Magyarország,

elfedi tejfehér gránitpuliszkám.

Ha révedek,

rám vicsorít a képzelet,

letett voksom úgy élvezem.

Szürke napok guruló narancsai,

mint vérebek körbeszimatolnak,

s narancsos ködben úszik Magyarország.

A méla, s a léha, félrehordják fejük,

félszemmel sanditják jelenük,

s morfiumtól kába ködben úszik Magyarország.

Lehelem kezem,

de ragacs rajta a jelenem,

a megfolyt köd valósága,

szurokként rám… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 17, 2010-án 9:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Élet

A csengő erdő, arasznyi vállamon pihent,

a szellő íze arcomba lihegett.

Bársonyos édeskés ízei,

zamatos kérdéseivel orromat faggatja,

melengető napsugár kényeztet.

Egek tükrei csillannak földek zöldjein,

a barkák hamvai szeretetet lehelnek,

korai halál körbelihegi a tereket.

Erő szinte lüktetve utat tör magának,

kétségek helyett a tettek életet kínálnak.

Leheletszerű képek a tavasz jármába befogva,

húzza az élet szekerét.

Bozontos… Folytatás

Hozzáadva Karvaly által Május 15, 2010-án 4:13pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALAPÍTÓ
trafik





apa mi az, hogy vasárnap

hajnalban a pongrácon

kinn volt a trafik?

azért egyél rendesen!

fröcsögsz, szerte-szét

hullik a szádból a tojás.

kit zavar, hogy 80-nal mentél,

mikor senki nem volt az egész

utcában - teljesen hülyék?

nem teszem le a lejátszót!

tegnap töltöttük fel a biankánál

a zimmer 483 livet a th-tól.

bill egyáltalán nem köcsög,

egyébként is nekem tom jön be,

meg a lostprophets-ből a stu.

jaj…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Május 14, 2010-án 6:30pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Hiszek egy

Kutam gödre mély,
mint kérdés mely felkavart.
A jobb idők hívását hallom,
belém mart kígyó fejét tartom,
sziszegve gyűlölködik.
Rá ne hasonlítsak,
bokrába engedem,
elcsusszan,
értetlenül visszanéz,
új mérget gyűjtöget.
Hisz kígyó létéből,
szarvas nem lehet.
Mégis vannak népek,
ilyen a Magyar,
sziszegő szarvasok,
mesélik múltját,
elveszik jelenét.

Hozzáadva Karvaly által Május 14, 2010-án 11:00am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Aforizma

Mindig más vagyok a magam számára, mint amit a világ másságomról magáénak tudhat.

Nem mindegy, hogy egyszerűen csak eltávolodsz valakitől, vagy magad teszed felelőssé a távolság növekedéséért.

Hozzáadva csontos márta által Május 12, 2010-án 12:32pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Sétám Radnóti Fannival

A szavak visszaverődött fénykövek.

Hová sodor az üzenet ereje?

Vérző lehetőség

festi felettem az eget.



Hová kézbesítsem alvó rügyekbe

oltott dalom kívánságát?



Kinek

kell viharba álmodott sejtelmem?



Suttogjak-e vagy kiáltsak?

Sötétbe fojtsam a fényt?

Hullámokra terítsem ágyam?



Nem tudom hallható legyek-e,

vagy kihagyott ritmus a szívverésen.



Szurokfekete legyek, vagy áttetsző kék,

karcoljak… Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Május 11, 2010-án 12:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Májusi dallamok

Lengén libben hajnalonta május-szellő bontott kontya. Kertekből dús illat árad, – erkélyeken remény szárad. Gellért-hegyen fut a reggel, – párát éget napmeleggel. Fogyatkoznak háj-fellegek, kontúrjukon szórt fény remeg. Duna-parti házak sora: hullámmintás viaszcsorda. Fényük mohón isszák vissza, képüket a folyó mossa. Mélán elindulok haza, – karon fog a múlt éjszaka. Szemem árka gödrös, vályús – tompán zsong fülemben…
Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Május 3, 2010-án 6:30pm-kor — 2 megjegyzés

LINKAJÁNLÓ

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek