Május 2015 bejegyzések (7)

Olykor nézem az eget és az visszanéz,
Isten tenyerében minden rész, egész.

*

Talán csak álmodom,
s a valóság fekete,
talán sosem láttam
a ragyogást, mégis
betakaróztam vele.

*

Néha távoli a táj, néha elhiszem:
Isten tenyerében ott vagyok egészen.

Az újságírás egyik fő követelménye, a történések, események, objektív bemutatása, mely mentes az író szubjektív egyéni látószögétől, személyes hozzáállásától! Tehát tudósítása igaz és valós, az 'igaz' és 'valós' hétköznapi értelmében, amit ugyebár Einstein lecsapott, miszerint relatív, és nézőpont függő. Az újságírás esetében ez érthető törekvés, és az is, hogy nem mindig sikerül. Ám a művészi alkotó munka esetében is ugyanez a követelmény áll fenn! Csakhogy az, nem a külvilág natúr…

Folytatás

· Ahogy FankaDeli nagy mondása közli:" Az igazság szavakban mindig hazugság!" Na igen, mondom ezt. A valódi tudás, megvalósított tökéletesedést kéne hogy jelentsen! · Papolni mindíg könnyű! Én már csak tudom. Bizonyára hallottuk már az egyre népszerűbb bölcseletet:" Egyszerű élet, magas szintű gondolkodás!" Valami ilyesmi lenne a megvalósítás iránya. Finom belső valódi, és főleg tartós értékek, melyek egyre magasabban nyitják meg a külvilágot. Miközben érezzük és tapasztaljuk, hogy…

Folytatás

· Most ugyanott ülök, pihenek, sütkérezek, ahol nemrég a fagy nem hagyott. És ahol nemsokára a perzselő hőség nem hagy ott ülni. · De most valami más. Furcsa és csodás. Ismeretlen ismerős éghinta, ahogy a szemhéjakkal játszik a könnyű, ifjú lomb fénnyel táncoló árnyéka. Valami most más mint máskor. · Ugyanaz a Nap süt, de mégsem. Annyi virág, annyi zöld, annyi lelkes élet, minden mi élettelen, még az is feléled, és annyiféleképpen próbálja utánozni most, és visszaintegetni. · Ha…

Folytatás

· Gyári, de mindegy milyen ablakból kikönyökölve bámulom, az egyszerű, nem túl látványos, szokványos, semmitmondó Naplementét. S a még egyszerűbb, sitty-sutty módon össze mázólt, karcólt eget, s fakó mihaszna színeit. Vagy várjunk. Lehet megint fent felejtettem a torziós elmebúvárszemüveget. Ja. Hát persze. · Megint lement egy nap. Így már más a fénye! Ahogy húnyogat kifelé. · Nap mi kedves szerető, de már régen nem úgy szemléljük, de még mindig az, és az is marad. Épp letépett egy lapot a… Folytatás

· Nyilván csak kísérlet, mint ahogy egy úttörő munkától mit is várhatnánk. S én is csak az örök lelki önmegvalósítás, első lépcsőfokait fejelgetem. De hisszük vagy sem, voltak olyan idők, történelemből nem tanúlt, eltitkolt, eldugdosott idők, amikor ha odasétáltál volna egy rőt bajszú, földművelő, bármelyik emberhez, és rákérdeztél volna, csípőből elmagyarázta volna az egész kozmikus megnyilvánulás felépítését és működését! Úgy, hogy Einstein szívgörcsöt kapott volna tőle. Aztán meg azt, hogy… Folytatás

· Mindőjük sejti hogy merre kéne, és hogy sokkal jobban kéne sejteniük. Csak hogy azt is jól sejtik, hogy a valódi fejlődés, önnön negatív, még nem igazi arcunkkal, más néven az elmével vívott szakadatlan és kemény harc! És ez nincs ínyünkre. Vagy neki nincs? Hm. · De nincs mese, nekik a valóságról kell mesélniük! Élen járva, messze szökellve vakmerőn, a tudomány és a politika útmaró gépezete előtt, a fent említett igen rögös úton! De a szellemi harcosoknak s kalandoroknak ez nem…

Folytatás