4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál

Augusztus 2013 bejegyzések (10)


ALKOTÓ
Creatio continua

 

Fedésben volt. Az ego árnya nem

engedte látni a végrehajtás

totális szabadságát. Kis híján

beleroppant a bántó kényszerekbe

(belegondolva, ma sem érti,

miként tudott lakni készen

kapott korlátai között).

Tizenkilencre (meg)hívott alsó volt az első

villanás. Beleborzong, ha felidézi,

mit érzett rádöbbenve, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Augusztus 30, 2013-án 3:49pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Hargita

 

Újra itt vagyunk. Egy esztendő telt el azóta, hogy ezt a számomra oly kedves vidéket, Erdélyt utoljára láttam. Most is rövid idő jut a sok-sok szépség befogadására. Sötétben érkezünk meg szálláshelyünkre, Hargitafürdőre. Kissé fáradtan, éhesen, gémberedett derékkal elzsibbadt lábbal szállunk ki a buszból. Nézünk jobbra - balra, szinte semmit nem látunk, olyan…

Folytatás

Hozzáadva Szulimán Nóri által Augusztus 28, 2013-án 4:00pm-kor — 2 megjegyzés

Gergely, Árpád Legyen célod

Mindig legyen újabb célod,

Hogy elérd, amit elérhetsz,

Legyen miért felébredned,

S legyen, amit megélhetsz!



Ha elsőre semmi sem jó,

Kezdd elölről, s ne add fel,

Ami most csak álomszerű,

Azért küzdj meg, ha az kell!



Legyen mindig újabb terved,

Hogy legyen miért harcolni!

Szívós legyél, és eltökélt,

Ne hagyd magad sarcolni!



A Jó Isten is akkor segít,

Ha Te magad is azon vagy.

Becsüld meg azt, amit adott,…

Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Augusztus 27, 2013-án 2:00pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Ő még gyerek...

Ő még gyerek... 





A hír villámként érte. A vád, mely szerint, rossz szülő, a lelkében lüktetett égő sebként. Az emberek megbámulták az arcát és gyalázattal forgatták szájukon a nevét, a nevüket. Már nem volt ember ebben a felfordulásban, már nem érezte a részvétet. Elnyomták őt. Igen, mások fájdalma és gyásza, haragja mind,mind előtérbe került és csak ő szorult ki ebből.Kezdetben közéjük tartozott, a részvét mindenkit…

Folytatás

Hozzáadva Ádász Ágnes által Augusztus 25, 2013-án 3:03pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Darucsapat

            

Koradélután Orosháza felé tartottunk kis családunkkal. Szokásomhoz híven, most is figyeltem a kocsiból a kora tavaszi kopár tájat, kerestem a változásokat. A földeken még mindig nagy foltokban állt a víz. Helyenként már kisebb tavakká duzzadt. Egyszer a távolban különös alakokat pillantottam meg. Nem tudtam beazonosítani. A látványt egy „gyerekek valami…

Folytatás

Hozzáadva Szulimán Nóri által Augusztus 21, 2013-án 10:00pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Anyám ha hallanád...





Szürke volt az ég azon a napon,

Nem várta a föld a fényes napot.

Nem volt sötét és nem volt fény,

Csak a szürke ég és hideg…

Folytatás

Hozzáadva Ádász Ágnes által Augusztus 20, 2013-án 8:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALAPÍTÓ
Vízállás jelentés



Lám, fröcsögve surrant el egy év –

avítt deszkáján inogva szörfözött –,

nyomában lomhán evickélt a hév,

nem serénykedett immár szerfölött.



Mészáros szemmel a halovány ember

mócsing a vásznon, semmiképp se karaj,

kerülni kell, mert nyűgje van – tenger,

sirám görbül száján, elhagyta a kacaj.



Kérdik még tőlem: hogyan…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által Augusztus 19, 2013-án 6:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Nem voltam



(Nagymamám emlékére)



Nem voltam nagy ember,

És nem voltam igazi hős.

Ember voltam, kit századok,

Ősi idők nyoma eltaposs.

Könny voltam a bánaton,

Egy sóhaj a nehéz keblen,

Csók az édes szerelemben,

Csendes szó az életedben.

Nem voltam nagy ember,

És nem voltam igazi hős,

Ember voltam, kit századok,

Ősi idők nyoma eltaposs.

Nem voltam nagy ember,

De sorsom tragédiája…

Folytatás

Hozzáadva Ádász Ágnes által Augusztus 19, 2013-án 12:00am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Elfáradt fájdalom



A lelkiismeret majd bekopog,
De ajtót nem nyitok,
Mert elfáradt bennem a fájdalom.
S mint fáradt folyó, hordaléka kevés,
Homokvárat nem épít belőle, szegény. 

Hozzáadva Ádász Ágnes által Augusztus 18, 2013-án 10:00pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Szégyen

 

 

            Már régóta ültek a padon. Szótlanul, egymás mellett. Körülöttük sok-sok gyerek, akik önfeledten játszottak, nevettek. Közöttük voltak az övéik is. Az egyik egy szöszke kislány két hatalmas copffal a feje tetején, a másik a kisöccse, fehér sapkában. Hurkás kis kezében egy vízzel teli vödörrel, kicsit bizonytalanul…

Folytatás

Hozzáadva Szulimán Nóri által Augusztus 14, 2013-án 4:43pm-kor — 3 megjegyzés

Havi archívumok

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Interaktív irodalmi portál és műhely Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek