4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Október 2012 bejegyzések (13)


ALKOTÓ
vak álmok felé

másodlagos szeretők

írják monológjukat

Afrodité ketrecből

bámulja a jelet

tűzarany színű hajnalokon

összezárt a tér

veled

*

retinens lelkek szeánszából

viharok születnek

Béla néni

feljegyzéseket készít idegen

franciaágyakból

szétguruló apró kávészünetekben

Bonyek

keresi isteneit

*

eltorzult arcú fák közt

reszket a fény

titkok szállnak

a szélben

a tó vizén pihen az ég

*

földöntúli…

Folytatás

Hozzáadva csabaiandy által Október 29, 2012-án 2:53pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Kiskeresztem II. rész

Harkányig mindig vonattal mentünk aztán volt csatlakozás. A szomszéd falunál szoktunk leszállni – fakazettás temploma országszerte ismert, a tisztelendő kedves barátunk volt, később halottaink is ő temette, – aztán rövid gyaloglás, míg „haza” nem értünk.

Egyutcás ormánsági, kis falu, „szakkifejezéssel” élve zsáktelepülés. Naponta egyszer valamilyen autóbusz is megjelent, sose szállt ki abból senki, és sose szállt fel senki rá. A ház – az építési szokásokkal ellentétben – párhuzamos…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Október 26, 2012-án 5:30pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
egy mondat



...szőlőízű hajnalokban

csipke csendre

hajol a fény...



Hozzáadva csabaiandy által Október 25, 2012-án 2:30pm-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Kiskeresztem

–  Eljössz velem „kiskeresztem”?  – a kérdést keresztanyám intézte hozzám.

 Tán az első osztályt végezhettem, nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy tudtam már olvasni, meg hogy nem szerettem az iskolába, nagyon nem szerettem ott, és minden nap, délelőtt kezdtem mondogatni: „nem akarok, nem akarok…” Akkoriban az alsósoknak még délelőtt volt tanítás. (Ratko korszak.) Végig sírtam, végig panaszkodtam azokat a délelőttöket, egész tanévben, szegény anyám meg mindig elkeseredett. Az…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Október 24, 2012-án 8:47pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Egyenlet Mindenszentekre

 

Ritka szerencse az én koromban

még élő szülőknek gyermekeként

tehetni, ami szép kötelesség,

így nem maradhatnak nélkülem ők.

Már harminchét év egy házasságban

– áldhatlak ezért is Téged és őt –,

állít hát önzésem új korlátot:

párom ne hagyjon engem egyedül.

 

E két feltétellel kötném kezed, …

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Október 23, 2012-án 11:00pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
A hiány helye

 

  (Széll Zsófia verseire)

 

A sápadt tapétán

egy téglalapnyi élénk folt,

egy képnek a lábnyoma,

amit magaddal vittél.

A hiány kontúrokban

fejezi ki magát:

Ez nem üresség, szólít meg,

ez a kép helye.

 

Elnevezhetem, eltakarhatom,

a hiány rejtve is…

Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Október 23, 2012-án 6:30pm-kor — 8 megjegyzés


ALKOTÓ
A fodros ruha

A lány még aludt, a fiú puha érintésekkel ébresztette fel. Kinyitotta a szemét, álmosan dörzsölgette a szemeit, próbált észhez térni, és felfogni, hol van, mi történik vele.

- Nézd! – szólt a fiú, a kezében egy ruhát tartott – Neked hoztam.

- Istenem, ez gyönyörű! – kiáltott a lány, és egy pillanat alatt felpattant. Megfogta a ruhát érezni akarta a kezei között, hogy valóságos, hogy nem csak álmodik – Ez csodálatos! Köszönöm szépen! – Magához szorította, nézte, hogyan állna…

Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Október 21, 2012-án 11:10pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
acélhideg

görnyedt házak
kulcsra zárt
padlás-magányában
megmozdulnak a falak
odakint halódnak a fák
az egeken túli csendben
acél-hideg fények közt
a szél gúnyosan kacag
a hegyekre rázuhan a felismerés
már az Isten is hallgat
és közönyösen a
síneken felejt egy
zakatoló életet

a vonat meg
restellt késni
pedig jó szokása

Hozzáadva csabaiandy által Október 20, 2012-án 11:23am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Félelem-dal

Furcsa hálót fon körém az éj,

messziről hallik; egy nő dalol.

Hullámzik, tekereg ott a kéj,

s valaki épp szerelmet rabol.



Belém hasít a szürke ballada

táncolnak amott a tűz körül,

simítja őket a nyár fuvallata,

mámorában mind üdvözül.



Táncot járok én is, lassút, búsat,

s lehajtom elszédült fejem,

dalolni kezdem én is búmat,

fájdalmam mind földbe teszem.



Nehéz lett hirtelen az élet,

dal, mit a végzet…

Folytatás

Hozzáadva Ada által Október 19, 2012-án 8:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
legvégül

mit érdekel engem
ha ma zokog a föld
és dübörgő rezdüléseitől
pusztul a világ
---
csak hatalmas vizeket látok
szomorú templomokat
jajduló égen a nap sötétül
---
mit érdekel engem
mi lesz legvégül
---
én már úgyis tudom
az igazaknak sem lesz
feltámadás

Hozzáadva csabaiandy által Október 17, 2012-án 4:00pm-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
hogy lásd...

ott leszek
minden apró mozzanatban
és egyetlen
rezzenéssel
írom felül a
felülírhatatlant

újjáteremtem benned az életet

hogy  végre lásd
a fák narancsszínű
sóhaját

Hozzáadva csabaiandy által Október 16, 2012-án 9:59pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
hibátlan





jártunk már erre csaknem kéz a kézben

megpróbáltuk egymásnak eljátszani

őszinte arcunk mennyire hibátlan

úgyszólván szeplőtelen az áltatás

a múlt tükre által sem homályosul

érdekes lenne farkasszemet nézni

most hogy ismerjük végre a történtek

kendőzetlen interpretációit

mégis újra játszunk ahogy kéz a kézben…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Október 12, 2012-án 9:00am-kor — 8 megjegyzés


ALKOTÓ
Sacrum

 

Út nem vezet hozzá térben, sem időben.

Vedd birtokba, ami a tied; magadban

keresd, s a szálakat újra összekötve

visszahelyezheted jogaiba. Miért

érnéd be szolgálatkész redukciókkal?

Meg fogsz lepődni, amikor utoléred,

akit bensődben kergetsz. Különböztetni

annyi, mint teremteni, határolni vég

nélkül a végtelenben. Kívül…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Október 1, 2012-án 10:57am-kor — 4 megjegyzés

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek