November 2010 bejegyzések (10)

ALAPÍTÓ Álomtranszformátor

Úgy riadtam fel, mint akit golflabda csapott kupán...

Elismerem, hirtelen ébredve álmomból időnként félek.

Mi történhetett? Roppant a bútorok kiszáradt kötése,

vagy éjszakai kompom futtattam zátonyra balga mód?

Az őszi ritkulásban kandin kémlelem a Holdat a fákon…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által November 30, 2010-án 3:00am-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Téli nyugalmam

Téli nyugalmam

Öreg asztalom lapján nyugtatom kezem

A vén fa lakkja karcos, kopott, fénytelen

S a tenyér, mely rajta megpihen,

elfáradt már

Mint a macska szájából szabadult egér,

kéklő ereimben is csak kódorog a vér,

lassan vánszorog amíg szívemig elér,

elfáradt már

Vajon teljesült e minden álmom?

Vajon volt e értelmem ezen a világon?

Lelkem önnön szolgám, s egyben jó királyom,

elfáradt már

S ím… Folytatás

Hozzáadva Herczeg Zoltán által November 23, 2010-án 1:30pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Olykor elmerengünk...

Olykor seregestől zuhan ránk az emlék,

legendává duzzad múló pillanat,

olykor egy hunyorgó, méla délutánon

magába néz az ember, s furcsán megriad,

a kedves kishídról pattog avult festék,

verőfény térdepel vastag avaron,

és mi, gyalogosok kerülgetjük egymást, …

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által November 22, 2010-án 9:00pm-kor — 9 megjegyzés

ALKOTÓ A túlsó parton

Részlet az Egy lélek vándorlásai c. ciklusból

A túlsó parton

Az anyaméh bársony-melegében,

félig a nem-lét langy taván

a baljós sejtés már szorongat,

hogy hiába kétség, bizonyosság

arról, ami odaát vár,

indulni kell.

Hányszor hitted, hogy itt maradhatsz

a biztos parton, testetlenül,

mint kósza árnyék, libbenő lélek,

örülve a szféra-zenének.

De mindig csalódtál ezt remélve,

sorsod makacsul… Folytatás

Hozzáadva Nicola által November 22, 2010-án 5:54pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Hajnal

Csendes mosollyal érkezett,
fodrokat rajzolt, narancs-vöröset,
aranykoronában köszöntek a fák,
csodálva figyeltem mozdulatát.

Varázsolni készült, hétköznapit,
nem is gondolta, hogy észreveszik,
mikor lágy szellővel, puhán lépett,
s nyomában az éjből, fény lett

Hozzáadva Joó Andrea által November 22, 2010-án 1:00pm-kor — 7 megjegyzés

ALKOTÓ Egy megsebzett ház elégiája

Csak a szél egyensúlyoz

romokba bomlott testemen,

s a sötét üres ölében

meghúzza magát a csend.

Régi lábnyomok hideg

peremén surran az emlék,

s a múltba tárt ablakokon

megfáradt fény kereng.

Csapdát állít a komód,

vak sparhelt les a szögleten,

s a visszhangot nyelt zongorán

anyám kísért odabent.

Merre bujkál az idő?

Kényszerszünet a napokon.

Elnémult bennem a kérdés,

a magány oly… Folytatás

Hozzáadva csontos márta által November 17, 2010-án 3:54pm-kor — 3 megjegyzés

ALKOTÓ Ó mama

hideg az éjszaka
sietek én haza - ne félts mama!
busz alatt út döcög
vigyorgó ördögök - ne félts mama!
mámoros vágy ölel
izzasztó táncra kel - ne félts mama!
nyekergő dallamok
útszéli angyalok - ne félts mama!
kockakövek felett
kérdezni nem lehet - ne! félts mama.
festett álmok között
hamis tűz füstölög - fázok mama.
busz alatt út döcög
vigyorgó ördögök - félek mama.
hideg az éjszaka
sietnék már haza - segíts, mama!

Hozzáadva Joó Andrea által November 13, 2010-án 5:28pm-kor — 5 megjegyzés

ALKOTÓ Tetán

Kotord elő a legjobb kedved, kedves:

rendelj rongyokat sikerekben gazdag

életed fess turkálójában - különben meg

cserfes álmaid elapadnak, mint Krisztina

körúton a kis pinák: de valójában csak

pitlikelt inakba szállt a bátorság lent

a hátországban

/ vágyaink miszlikelt darabra

kirakva - és már szórják is szét a kerti önzést,

míg felcsilingelt indiántáncmorzsák lógnak

elkoptatott dicsőségünk lampionjain,

töltést adva… Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által November 12, 2010-án 8:30pm-kor — 1 megjegyzés

ALKOTÓ Rozsdás glóriák

Ma éjjel a fázós lelkek gyertyalángnál melegednek, felsóhajt a bokrok lombja – két napja felakasztotta magát egy nő-ismerős, azt hittétek, hogy erős, én éreztem, gyenge volt, vakmerőséggel vakolt jelmezt hordott állandóan, hallottam, a biztos szóban bizonytalan hang lakik, már nem tudom hányadik félmondatnál tetten értem, miért szólt hozzám kimérten – De ma minden fagyos lélek talál marék menedéket, most nincs senki…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által November 1, 2010-án 8:00pm-kor — 13 megjegyzés

ALAPÍTÓ Halottak napján

Ritka látogatóként múltidézni jöttem,

s míg tudatom gyermekéveken matat,

ereklyéim és virágaim rendezgetem –

előkerül most sok-sok emlékkacat.

[…]

Bolygó fények, libbenő árnyak –

kóbor lelkek köztünk járnak –,

mécses fények égbe szállnak,

viasz…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által November 1, 2010-án 1:30pm-kor — 5 megjegyzés