4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

November 2011 bejegyzések (36)


ALKOTÓ
Példabeszéd

 

Elébb a tornyot a szélből emeltet

valamennyi tisztázatlan termed

a pókhálót a bolthajtások sarkaiba

sosem gyúlt mécs füstjét a falakra

hiányzó fegyverek derengő helyét

a csikorduló vaspántos ajtót

a padlóreccsenést lépteidnek

a kidőlt napszakokat trófeának

a négy égtájat körbekerítve

kísérteteid a padlásra kísértőid a…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által November 30, 2011-án 9:25am-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Káli képek









Káli képek kísértenek:

Nap illatú szőlőhegyek,

lankás dombok, tanúsziklák -

dermedt csendű patrióták.



Megfogtak, mint szúrós szeder,

emlékük mély patakmeder,

rám tapadva ölel a múlt -

indája a lelkembe nyúlt.



Erdei út selymes árnya -

velem sétálsz Szentbékkálla,

öreg templom, málló romok

emlék ízén -…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által November 30, 2011-án 3:30am-kor — 2 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Doziméter









– Jó estét kedves! Elnézést, hogy idejövök magához, megmondaná, melyik irányba van az Üllői út negyvenöt?

Oda kell mennem majd holnap reggel. Van ott egy olyan hivatal, ahol bejelentést tehetek, valami épületfelújítási csoport. Megnézném most. Tudnom kell, merre van, hogy reggel én legyek az első.



– Csókolom a kezét asszonyom! – Menjen át a szemközti oldalra, és a második kapu, – látja? Ott a…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László (tokio170) által November 30, 2011-án 2:30am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Mt. 9.5., hajnalban

 

Amikor majd a nagy közösségi oldalon

ismerősként visszajelöl engem az Isten,

akkor, igen, akkor fogom

megérteni, hogy éltem egyáltalán,

addig valamelyikünk – vagy ő, vagy én –

csak kamureg, de ha visszajelöl,

Istenem, bár visszajelölne,

akkor majd már mindent elhiszek neki,

csetelünk éjszakákon át,…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által November 25, 2011-án 9:30am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Adventi üzenet

 

Vendégére vár

lelkem Betleheme… Jőjj!

… Ajtómon sincs zár…

 

 

 …

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 25, 2011-án 8:43am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Egy hosszú perc

 

Volna egy perced ?

Kérdi szorongva,

S a tétova tekintet

Könnyesen kér.



Szakad a sóhaj,

Rebben a kéz,

Egy elvesztett világ,

A szemembe néz.



Tudja, hogy tudom,

De mégiscsak mondja.

Mennyire nehéz,

Sanyarú sorsa.



Dermedten állok,

Lelkemet védőn.

Csak nézek rá,

Oly együtt érzőn.



És ömlik a szó:

Látod mi lettem?

Kopott lotyó.

Hát ennyire vittem.



Míg ifjú voltam,

Harcoltak…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által November 25, 2011-án 12:30am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Közelít megint

 

 

Íme, neked is fényesedik az idő

(noha a nappali világ mind rövidebb):

túlhordott viselet szégyenkező tükrét

idegen szemmel bámulod. Pedig volt, hogy

már hetekkel korábban kiakasztottad

hangolódni az alkalomra,…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által November 25, 2011-án 12:08am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Visszamászunk a fára?

 

Hosszú utat tett meg az emberiség, míg a barlangtól eljutott a kacsalábig. Hasznára fordította a pusztító tüzet, befogta a szelet, a vizet, kitalálta a kerekeken gördülő taligát. A szócsőből telefon lett, a csillagok közé pedig fellőtte a műholdakat, miközben lábra is állt! Tartása kiegyenesedett, szőre megkopott, mosakodni kezdett és eltakarta…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 21, 2011-án 9:30am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Ballada

 





Csontarcú billentyűk

vártak egy dé-re még,

de késett,

 

a metronóm

kattogta pontos,

monoton ütemét,

mikor felérzett,

s megállt,

 

– Nincs tovább! –

szólt rá egy árnyék,

s a koncerthallból

kivitték a kihűlt…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által November 21, 2011-án 8:00am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
A légy

 

 

Nevelő apám lábához tapadva, szinte átkarolva, szorítva, néztem a bocit, aki most érkezett hozzánk abból a célból, hogy borjúpaprikássá alakulva ünnepeljük meg Erzsike esküvőjét. A borjú természetesen mit sem tudott a tervről, csak pislogva bámult bele a világba ingatag négy lábát négyfelé terpesztve. Azt hiszem, az, lehetett minden gondja, - ha volt egyáltalán gondja -, hogy hova tűnhetett az a hatalmas tőgy, amelyik alá bebújva, beleszuszogva, finom tejecske tette számára…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által November 20, 2011-án 9:00am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Nyugalomra vágyom





Vége már a szenvedélyes

lázas ívű szócsatáknak,

melyben magunkat hittük

az igazság bajnokának.



Hitem is megkopott,

el is hagyott talán,

mint fejemet a hajdan

göndör hajkoronám.



Véleményem, mi van,

nyugodtan mondhatom,

ki rám figyelne, most már,

nincs az a hatalom.



Gerincem mely alázattól

sohasem volt görnyedt

most idő úr kezétől

lesz rajta majd görbület.



Harcot vívtam…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által November 19, 2011-án 9:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Hány lépés még?







Nem állhatok meg itt, az 55. sötét csőben,

amelybe egyik vége felől sem férkőzhet a napfény,

karom széttárva már keresztre illőn, hű lator, de még megyek,

tapogatok jobbra-balra, hogy el ne vesszek,

különös formákat érzékelek az ujjaimmal,…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által November 18, 2011-án 6:00pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Szimultán(ok)

 

            I. Ott pulzál



Párhuzamos síkok, helyszínek.

Történések egy időben:

lényegük szerint fölötted

zajlók, és intimitástól megemeltek.

Cseppek egyediségében az óceán

megtapasztalt, univerzális élménye,

és megfordítva, a Tejút távolából

készült sorozatfelvételek

járdarepedésnyi…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által November 17, 2011-án 1:30am-kor — 8 megjegyzés


ALKOTÓ
"A világ álma mély" (Csendes éj)

Már kukucskál, készülődik és jön! Várjuk szívrepesve évről évre. Van, hogy békét hoz, boldogságot, és van, amikor könnyes szemmel, emlékezve állunk, mert valaki hiányzik a fa mellől.

Az egyik házban egyetértés, meghitt hangulat köszönti, a másikban, kötelező programként állják körül a fát, csomagolják be és ki a méregdrága ajándékot és nézik lopva az órát, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 16, 2011-án 10:22am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Az egy balladája

 

Ifjú volt, és lázas hittel

Lenni akart, az-az Egy!

Ki megmutatja, megváltja

Igazságra megtanítja,

Kitalálja, feltalálja,

Mert egyedül csak Ő tudja,

Mi az igazi egyszeregy.

Nézz hát énrám tucatember!

Lásd, Én vagyok AZ-az EGY!

A megismételhetetlen, az egyedi,

Ki önmagával megszorozva,

Önmagával perben állva

Sem lehet más, mint Egy,

A sokmilliárd változatból

Megszülető, csodálatos Egy.

Míg nem voltam, nulla…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által November 15, 2011-án 6:56pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
A gyermek

 

 

Milyen lelkesen várjuk! Hogy rajongjuk ismeretlenül! Mennyire szeretjük máris! Számoljuk, mikor érkezik hozzánk, közénk! S most elindult! Ó de izgalmas! Megkezdődött! Beékelődött, kitágult! Mindjárt itt lesz! Már látszik a kis harmatgyenge fejtető, most gördül be a végső kanyarba, még, még, jó, remek, még egy fordulat, nagyszerű! Megérkezett! Itt az új ember! Honnan? A semmiből. Háromezer hétszáz gramm, ötvenhét cm. És milyen gyönyörű! Ki látott már ilyen tüneményt? És…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által November 14, 2011-án 8:30pm-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Hiszek

Én még hiszek...



Hiszek a búzában,

hiszek a kenyérben,

hiszek a sárgában,

hiszek a fehérben.



Én még hiszek...



Hiszek a jelenben,

hiszek a jövőben,

hiszek a gyerekben,

hiszek a felnőttben.



Én még hiszek...



Hiszek a szívben,

hiszek a kézben,

hiszek a vágyban,

hiszek a létben.



Én még hiszek...



Hiszek a magányban,

hiszek a Társban,

hiszek az…

Folytatás

Hozzáadva Ada által November 14, 2011-án 7:42pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Menetiránynak háttal





Vonatom ablakán

napcsápok villódznak,

gigantikus tűként

szurkálják szemem,

kinn szénszínű varjak

szárny-árnyéka lebben

rejtelmesen,

 

előttem fut a múlt;

egy lejárt koncert-reklám,

- már jövő évit hirdet

egy óriásplakát -

 

enyém most a…

Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által November 14, 2011-án 4:00pm-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Abbagano figyelmeztetései

Abbagano 20. századi olasz, pozitivista filozófus volt

 

 

Zárt ajtókon zörgetsz,

nem tudsz semmit. Az ösztön

illatába dugod fejed.

 

Túllépsz a hatalom keretein,

s már nincs helyed a kalandban.

Meggyújtott libidód katlanjában

Freudról vallod, hogy nagymestered.

 

Játszótársnak választasz mást,

úgy oldod magadban a hiányt.

Nem raksz közös kövekből házat,

s az önmegtartóztatás…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által November 13, 2011-án 5:00pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Utcán nem ismerkedem! 2. rész

 

A nő, már jócskán túl volt hamvas ifjúságának évein, bár, a ráncokon még innen.

Kortalan szerelése, fürge mozgása, sohasem hervadó mosolya miatt meg-megnézték az emberek. Egy ideje, közlekedés közben mosolyt oszt. A fogadtatás, változó. Ha sikerül a szemkontaktus, akkor többnyire visszaadják a szembe jövők. Van, aki szétnéz, hogy valóban jól érti-e, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 12, 2011-án 7:00am-kor — 2 megjegyzés

LINKAJÁNLÓ

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek