4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

November 2013 bejegyzések (8)


ALKOTÓ
Két malom

Az első könyv az ember számára olyan, akár az első szerelem. Amíg él mindig emlékezik rá – ölelt magához apám, amikor az első osztály végi bizonyítványosztáskor két jutalomkönyvet is kaptam. A sorrendiséget illetően egyszerűbb lett volna, ha csak egyet kapok, de emiatt nem estem kétségbe. Fogtam a két könyvet és a hátam mögött jól megkevertem őket, ahogyan a kártyások teszik laposztás előtt, aztán amikor már fokhagymaszagúak voltak, hirtelen előrántottam a jobb kezemben lévőt. Az lett az…

Folytatás

Hozzáadva Szász András Csaba által November 24, 2013-án 8:58am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Szeretetből elhagyni

 

Ezt a kis szösszenet Szilágyi Anikó segítségével született meg.



           Szeretem. Még mindig. A vonat zakatol. Hazafelé robog, át a pusztaságon, az otthonom felé, amelyben soha nem laktunk együtt, vissza Apához, aki csendben vár. Szerelmi fészkünket messze magam mögött hagyom, akárcsak a lángoló szerelmemet, s minden megtett kilométernél sajog a szívem, mert még mindig szeretlek. A döntés sokáig érlelődött lelkemben, míg végül lassan, remegő…

Folytatás

Hozzáadva Ádász Ágnes által November 20, 2013-án 6:00pm-kor — 1 megjegyzés

Gergely, Árpád A szoknya

Az alábbi eset valóban megtörtént. Az „elszenvedője” egy régi barátom, akinek a Balaton partján van egy teniszpályája, vízparti klubházzal, mellette egy szörf- és vízibicikli kölcsönzővel. A haver jó kondiban lévő, sportos figura, ám kissé már pocakos, enyhén tokás, egy nagy, szőke harcsabajusz tulajdonosa, és ha valaki felbosszantja, utánozhatatlanul bárgyú tekintete tud lenni. (De csak, akkor!) Ha ideges, úgy káromkodik  mint egy béres. Egyébként áldott jó ember. Télen sízőket oktat…

Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által November 20, 2013-án 9:24am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Bátai Tibor: Szivárványt vetít

 

Főszabály: a pillanat teljessége.

A psziché prizmáján most átlépő fény

spektruma. Az árnyalatok. Nem gondol

rájuk, amikor újraéli: a régi

történések már nem foglalkoztatják.

Érzetekre figyel. Változó szögből,

más-más fénytöréssel. Egyedül magát

írja felül. Szivárványt vetít. Néha

azt is…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által November 19, 2013-án 10:30am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Ángyika

 

 Hóvári Zoltán: Idős asszony című festménye   

   

  Káposztáslepény illata járja át a lakást. A család nagy kedvence. Évente legalább egyszer megsütöm a békesség kedvéért. Bevallom, szeretem sütni, bár nagyon időigényes. Tavaly ősszel elmaradt. Múlt…

Folytatás

Hozzáadva Szulimán Nóri által November 17, 2013-án 10:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Kétméteres

Magas, enyhén hajlott hátú, hatvanas éveiben járó férfiú volt Kétméteres. Gyermekkoromban velünk átellenben lakott a Szent János utcában. Noha apja, anyja román volt, születésekor Bulzán Jánosként anyakönyvezték, a Csucsával szomszédos Feketetón. Akkoriban háború dúlt a világban, de Erdélyben még a magyarok voltak az urak, akik bár igyekeztek leplezni, lelkük mélyén mégis egyre nyugtalanabbul figyelték az öreg kontinensen folyó titkos készülődést. A háború végén aztán kiderült: félelmeik,…

Folytatás

Hozzáadva Szász András Csaba által November 15, 2013-án 5:21am-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Ha nem tudod mi bánt(dalszöveg)

Ha nem tudod mi bánt, miért jön derűre ború

Nem tudod, miért vagy bosszús, vidám, vagy szomorú

Ha nem tudod, hogy miért van az, hogy néked csak ez jut

Miért van teli gödrökkel az elátkozott út

Sosem mástól kérdezd a válasz benned él

Közhely szerint fricskáz meg az eldobott esély

 

Ha úgy hiszed a rég elmúlt az örömet okoz,

Csak illúzió gödörbe a rég lezárt doboz

Temetkezhetsz munkába, hallhatsz más bölcseket,

A…

Folytatás

Hozzáadva Kis Gábor által November 5, 2013-án 2:49pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Levél Dédinek

 Drága Dédi!

 

 Fenn a magasban ritkán viszik az angyalok a híreket. Oly rég elutaztál abba a távoli, ismeretlen országba, hogy azt hihetnéd már a feledés homálya takar. Dédi, ne hidd ezt, Nagyi sokat mesél Rólad, szívében élsz, amíg szíve dobog. TE tanítottad, hogy csak a jó és a szép örök. Most elképzellek, amint kényelmesen pihensz egy mennybéli fotelban, színes, virágmintás köntösödben, hamvas hajadra ezüst kék színt fest a napsugár, szemeden olvasószemüveg és olvasod…

Folytatás

Hozzáadva Szulimán Nóri által November 3, 2013-án 10:03pm-kor — 4 megjegyzés

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2020   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek