December 2011 bejegyzések (23)

ha nem lennél mi is volna

szőrén–szálán Európa

biztat fából vasszigorra

ki szüntelenül aggódva

a nevedben háborog ma

minden fórumon minket óvna

váltig csak azt jajongja

hogy igazítson jóra

a minden lében Európa

ultima ratiója

hajánál fogva Európa

megszoktuk már régóta

szemen szedett…

Ismét karácsony

Ó, drágám, ismét egy újabb karácsony! Látod, mindjárt húsz éve, hogy megéltük az utolsó, a legnehezebb karácsonyunkat együtt. A mai napig megszenvedem ezeket, az ünnep előtti napokat! Nem mondom a gyerekeknek, mert vágyják is az ünnepet, meg gyerekeik is vannak, különben is, nekik is szükségük van az örömeikre! Meg ki is jár nekik!

Egyébként ők is mind együtt voltak velünk, amikor te már annyira útra készen voltál! Mind ott szerencsétlenkedett…

Érdekes összefüggésre figyeltem fel ma délelőtt.

Az ónos eső jobbá és beszédesebbé teszi az embereket!

Már lassan egy évtizede, hogy itt lakunk Zugló szélén egy társasházban, és pontosan ennyi ideje, hogy be-betérek vásárolni az itt lévő boltokba.

Köszönésen túl eddig még soha nem jutottunk az utcánkban élőkkel, kivételt csak a házunkban lakók,…

Uram

nem ragaszkodom víg esztendőhöz

csak éppen tartsad őt távol

a megvont határtól

tedd hogy még ne érje el

ama szeretve féltett védett kört

önnön tükörképe láttán megfusson gyáván

hátat fordítson legalább egy évnyi

időre s hogy azután mennyivel

többre tisztázhatjuk majd

ilyentájt jövőre!

Nem…

Magányos küldetésben sem kevésbé

serény, mint a születést megjelentők

élén volt. A szolgálat fegyelmén túl

köti hagyomány, szokás, illedelem.

Kötelesség szólítja, és gyermeki

várakozás: fényesedni vágyók és

piros betűs napok benső csendjének

nyugalmára sóvárgók elhívása.

Bár rutinból is eleget tehetne,

még mindig…

magára árvul magadra ébredésed

lóg a széken átizzadt ujjasod

kisuvikszolod fénytelen szemeid

bekötöd kardod fölsebzett markolatját

csillagokkal varrod ki palástod

horpadt koronádat egyengeted térdeden

magára árvult szemed mögé bújva

rubinló seb két kézelőd

felöltöd végre öntudatod ujjasát

kisuvikszolod szíved s…

Ki-

nyitom

a szemem reggel,

virgonc vagyok,

tele tervvel. Különleges

napunk lesz ma, készülődünk

Karácsonyra!

Körülnézek

itthon, hátha

akad valami a fára.

Örülünk most mindenféle

vacaknak meg kacatnak,

főképpen a…

Mitől más, mint a hétköznapok? Miért várjuk, hogyan készülünk rá?

Kérdések motoszkálnak bennem, emlékekkel kergetőzve.

Törvény szabályozza, hogy mikor ünnepelhet az ország népe. Ilyenkor zászlódíszbe öltözik határtól határig minden közintézmény, híd és út. Beszédek és ellenbeszédek hangzanak el, kisebb nagyobb csapatokban ünnepelünk. Ráérősen, hiszen…

Január

Petárdahamutól megbolydulva indul el újra az év,

hangtalan lassúsággal vánszorog a sűrű nap - a halak

megfagytak, s a bogármúmiák Oresztészt hegedülnék

az ablak alatt,

ha a fúriák hagynák: a kisasztalon karácsonyról megmaradt

gyertyaleves ég.





Február

Muszkaelszántsággal éld bele magad a jégmerev…

Fölvont szemöldök magasából szürkébb

a horizont. Ideje enyhíteni

dogmák szigorán. Szaporázd inkább, ropd,

mintsem hogy ősz hajszálakat szaporíts.

Álnok a késztetés, mely vékony jégre

visz. Hasznos, ha iránytűd agresszívabb

nálad. A psziché intimebb tájain

minden járható út hidakhoz vezet.

Hiábavaló próbálkozás…

Tíz összekulcsolt ujj kupolája alá,

az énvagyokság katedrálisába

nem költözik,

ne reménykedj,

de ha ---

(ezt meg itt fejezd be okosan,

mielőtt letelik az életed),

megköszöni.

A kislány, aki ott álldogált a hatalmas kertben s a kerítéshez lapult, sovány, vékony kis teremtés, rettegve nézett az apjára. Öt éves körüli gyenge, beteges kis lény. Apja most készült megverni. Tudta, érezte, hogy meg is teszi, de előbb neki ki kellet választania a vesszőt, amivel majd megveri. Mert rossz volt. Már nem emlékszik mit követett el, mert régen történt, de ezért most lakolnia kell.

Azóta nem volt itt apu, amióta a rosszaság történt, tehát…

• Kardos Tiborc (1956-2001) barátom és hajdani diáktársam, meg a közös fellépéseink emlékére.

Posztolsz-e ott? … Csibészhunyor.

Így ezt a szót nem ismeri.

– A posztos rendőr hol guggol? –

Jó replika. Intek neki.

Javítgatok, kattintgatok,

egy versblogban veszteglek itt.

Nem mutatják az ablakok

se…

Melyikőjük tartott inkább a másiktól?

Ki érzékenysége gyanította – már

a kezdetektől…

            Ő a harmad szülöttem. Amikor a nevét kapta, a magyar utónév szótárban még nem volt helye. Ezzel együtt az apjának az volt a kívánsága, legalább a harmadik viselje az ő nevét. Miután lánynak méltóztatott születni, és mert neve a Dénes lány változata, Denise nevet kapott a keresztségben, és Dénes napján köszöntöttük. Ezt a nevet lehetetlenség becézni, így automatikusan Denise baba lett belőle évekre. Komoly és méltóságteljes…

Életem során már minden lehetséges szerepet eljátszhattam Mikulás érkezésére várva.

Voltam áhítatos szívvel cipőt pucoló copfos kislány, … majd lettem krampusz, mások örömére. Anyukaként pedig, – ahogy csonka családban szokás – szakállasan Mikuláskodtam is.

Minden szerepben boldog voltam, mert örömöt adhattam másoknak.

Kicsiként buzgó igyekezetemet,…