4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Az összes 'vers' -ként címkézett tartalom (185)


ALKOTÓ
Kis pajzán

Kedvem szegték buta népek,

lábam nehéz, ahogy lépek,

bús lelkemet köd borítja,

szívem kétség úgy szorítja.

Megyek vakon csak előre,

jól esne most egy kis lőre,

kortyolgatnám italomat,

felejteném bánatomat,

Mégse leszek, bódult szamár,

rút életben palimadár,

körülnézek, hol egy kis fény,

nem…

Folytatás

Hozzáadva Kovács Károly által Augusztus 1, 2020-án 9:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Eszeveszett





Kedve lenne rejtett mennyre,

menne szembe, menne egyre,

lelke lebeg, teste remeg,

kerge helyzet perce ketyeg.

Egyre szemez, keze lebeg,

merev-lemez ezret pereg,

zene zengve kedvet kerget,

egek bele lelket vernek.…

Folytatás

Hozzáadva Kovács Károly által Június 16, 2020-án 9:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Szerelem





Szavaim szerteszét szélednek,

szelek szárnyán szikrázón szállván,

szerelmet, szellemi szépséget

szülnek szónokló színészek száján.

Szürke színpad szélén szemkönnyezve,

szakadt szegény színész szól szelíden.

„Száz szilaj…

Folytatás

Hozzáadva Kovács Károly által Június 13, 2020-án 10:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Anya álma





A kis konyha az otthon.

Anya bablevese az asztalon hűl,

moss kezet!

lágy hangon korhol,

aztán fájós derekát simítva

lassan leül.



A lépcsőházat már felsöpörte,

a kuka még tele hassal vár,

ifjú arcáról a mosolyt törölte,

a nincs, és a soha már.



Egy lakó szánakozva magához int,

a gangon…

Folytatás

Hozzáadva Maretics Erika által Október 30, 2019-án 3:00pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
"Bogária"

Előszó és szereplők

/verses-zenés utazás 6-tól, 106 éves korig/

MESÉLŐ

Csak egy vagyok a sok közül,

Kiben a Gyermek él.

Sír, vagy nevet legbelül..

Az Életről mesél.

Köszöntelek e történetben,

Hidd el bátran, jó helyen jársz.

Titok…

Folytatás

Hozzáadva Kerékgyártó Dénes által November 6, 2018-án 8:00am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
A festő





Nakonxipánban ma hullt a hó,

úgy hiszem, megfagyott a szívem,

a kezem a szememnek rajzoló

megakadt egy végtelen íven,

már nem vonzanak titkos színek,

még a sötétkék csendje zavar,

társaim mindnyájan szelídek,

most sétálunk, ropog az avar.

Csak a szemeim hagyjátok meg

és messzi titkos…

Folytatás

Hozzáadva Barta László által December 25, 2016-án 9:00am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Skatulya fedelére



(utálom alkalmazni a szamárvezető szabályokat

gyűlölöm az előregyártott receptre írt nótákat

undort keltő divatos nagy költőket majmolni,

égő, erőmet meghaladó műveket gyártani)

pedig de szép lenne, istenem

azt mondani: „Írtam egy szonettet”!

vagy mondjuk egy epigrammát,

tényleg jól hangzana, de én mégsem

mert, azt se tudom mi az…

Folytatás

Hozzáadva Józsa János által Február 1, 2016-án 12:30pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Apa



Kondás-ősünk feltarisznyált

sóval, kenyérrel, varjú-tollal

- balról űzött és tűzött a Nap -,

s bakacsizma-kolonccal nyakadban

a Tejút tájait végiggyalogoltad.

Arcod pergamentjére,

míg megtértél anyám karjaiba,

hány ráncot én rajzoltam!

(Álmot látok moha-ágyon:

a menyasszony-fátyol elszakadt,

nővérré-fivérré lettetek

- a kenyérből ettetek.

Bukdácsolok utánatok, -

csendőrkard a földbe…

Folytatás

Hozzáadva Vasi Ferenc Zoltán által Szeptember 2, 2014-án 7:00am-kor — 1 megjegyzés


ALAPÍTÓ
Ötvenhét villanás





(57. születésnapomra)





Kínos meghatódás, fura döbbenet,

ötvenhét villanás, égre írt jelek

mintáján matat a nagyra nőtt gyerek,

s lemondó mosollyal magára…

Folytatás

Hozzáadva Czinege László által Augusztus 26, 2014-án 4:00am-kor — 2 megjegyzés


TAGJELÖLT
A folyó tanítása

Lusta forró nyár volt,

A folyó partjától,

Két lépésnyire álltam,

Néztem, mi folydogál,

Lenn a mederben, az árban,

A megnyilvánuló világban.

A történet ott folyt előttem,

S én magamtól

Megkülönböztettem,

Amit láttam, ami lent úszott

Örvénylett hibátlan,

Az idő tartozékaként.

Nem elhanyagolandó e tény,

S kezemet a világ ütőerén

Könnyedén tartva,

Kisvártatva…

Folytatás

Hozzáadva Poós által Május 8, 2014-án 12:00pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Zsongás





Állok a fényben gyanútlanul

A felhők ölébe ködpermet búj



Árnyak tolulnak a kert alatt

Alkonyat kúszik csönd szakad



Nézem a bomló rügyeket

Lelkem illatot gyűjtöget



Lennék a szirmok közt suhogás

Bokrok tövében leborulás



Fogy a fény gyűlik az árnyék

Estére lassan hazatalálnék



A kert alatt a fák alatt

A magány újra rám…

Folytatás

Hozzáadva Balogh Irma által Március 27, 2014-án 9:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Ősz dala tavasznak



Már nem sírok csak temetek, 
Fájdalmat, évet, szeretetet, 
Keserű hosszú életeket, 
Álom nélküli, téli éjeket,
Csendes, üres névtelent,
Bús borongós fellegeket...

Hozzáadva Ádász Ágnes által Március 20, 2014-án 2:00pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Én-fajtám





Ezt nem mondhatom el senkinek

Mert a magamban elsírt könnyeket

Nem oszthatom meg veled.

Én kerestem valakit, mikor szükség volt rá

De éppen senki nem volt mellettem

Valami nagyon fájt, amit nem értettem.

Rájöttem, hogy egyedül vagyok

Senkim nem volt, ezért mindenki itt hagyott

Lapozgattam az emlékeimben

És semmi bizonyosat nem találtam az életemben

Csak múlnak a napok, telnek az órák.

Semmit nem ér, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Eddig reméltem...



Eddig reméltem és vártalak

Már csak álmodozom

Mint fogyó Hold a Nappal

én a sóhajoddal

úgy változom

Nem tudhatja azt senki

Milyen reménytelenül szeretni

ha nem élte át

Lehet-e valakitől így elvenni

Élte hajnalát?

 

Te meg mered tenni, neked szabad

Még ha megölsz is vele

Gyűlöllek, mert tönkre teszel

De élned, s szeretned kell

ez szívem szégyene

Bennem az imádatot…

Folytatás

Hozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
BÚÉK





Őrült egy körhinta repített az éjjel,

S jutottam fel újra, Bacchusnak csúcsára,

Borgőzös szemekkel, támasztom az asztalt,

S mártom a pennám a hullámzó tintába,



Petárdák vad hangja, pezsgő édes csókja.

Ébreszt reá arra, egy ajtón átléptem,

Őszintén örülök, részese lehettem,

Új év, új remények, megszületésében.



Fogadalmak vannak, ez a lista hosszú,

Tervezett is lehet, benne minden…

Folytatás

Hozzáadva Kis Gábor által Január 8, 2014-án 1:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Ünneptemető

     Eső szemel. Ködben a táj.

     Fákon gubbasztó madarak.

     Ünneptemető: csúcsra jár.

     Elsápadsz. Nem volna szabad.



     A köd azért majd felszakad.

     Jól teszi, aki most kivár.

     Napfényben szikrázó havat

     Hoz kárpótlásul…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Január 4, 2014-án 4:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Adventi gyertyák



Az első gyertya




Ádám és Éva – mint akiknek elsőként

ígérte meg Isten a megváltást (hit)

Bátortalanul lobban most fel,

Az első gyertya kicsiny lángja.

Fénye lassan telik meg erővel.

Mintha még egy kicsit fázna.

Hinni kell egy szebb világban,

Ám kevés a hit, tégy is érte.…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által December 22, 2013-án 2:00pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Bátai Tibor: Szivárványt vetít

 

Főszabály: a pillanat teljessége.

A psziché prizmáján most átlépő fény

spektruma. Az árnyalatok. Nem gondol

rájuk, amikor újraéli: a régi

történések már nem foglalkoztatják.

Érzetekre figyel. Változó szögből,

más-más fénytöréssel. Egyedül magát

írja felül. Szivárványt vetít. Néha

azt is…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által November 19, 2013-án 10:30am-kor — Nincsenek hozzászólások

Gergely, Árpád Székely zászló







Székely zászlót visz a tömeg,

összefog most ifjú s öreg.

Dicséret a bátor népnek,

a bérceken tüzek égnek.

 

Tüzek égnek és hirdetik,

a szabadságot Ők „kérhetik”.

Kérhetik, mert otthon vannak,

fiai a magyar honnak.

 

Tatár, török – meg…

Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Október 27, 2013-án 5:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Gergely, Árpád Cirkusz





Tart a cirkusz a porondon,

bűvész mondja: Abrakadabra(k)!

Lóvá teszi a balga nyulat,

az meg hiszi, marad majd az abrak.



A kötéltáncos imbolyog,

balra billen, utána meg jobbra.

Fent maradni, ez a lényeg,

s nem volna jó leesni a porba.



Az idomár is ostort ragad,

az állatok meg hallgatnak is rája.

Semmi baj, mert birkahússal

be van fogva az oroszlán szája.



A bohóc is porondra…

Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Október 1, 2013-án 1:00pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Havi archívumok

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László.   Működteti:

.  |  Használati feltételek