Versek, novellák, képvilág
Zsefy Zsanett írásművei (21)
Rongy élet
Háttérzajok töltik be a teret,
keresve sem lelek
csendes rést rajta.
Összetart a zenekar,
s én balga
a polcodon hallgatok,
s vagyok,
ide-odadobott.
Néha azt hiszed,
álmom is lopott,
pedig csak
bolond vagyok.
Kis lélek-kokott.
Ajkam festett,
tű-szaggatta rajzolat,
fonál tartja össze testem.
(Valami örökké hasogat.)
Szívem…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Szeptember 13, 2012-án 11:00am-kor — 3 megjegyzés
Lelkembe öltöztetnélek
Kint már varjak kárognak a város felett
és a csendfüggönyt tépik éhesen,
a rongyidő szakadt széleibe hámlott,
öröknek hitt szerelmes perceket.
A képzelet véges pillanatokat temet,
pedig milyen jó lenne még simulni arctalan.
Felfedni drága kincseit a rögös útnak,
csokorba csenni a mélybordó…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Május 28, 2012-án 2:00pm-kor — 5 megjegyzés
Szemfényvesztés
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Május 23, 2012-án 10:00am-kor — 4 megjegyzés
Híd a lobéliák felett
Az ember bölcsen gondolt egyet,
földre álmodta az eget,
közel legyen a szívéhez,
élte kiszámolt ívéhez.
Kertjének lett féltett kincse,
kékje szinte mennybe vitte,
amit nem ért el kezével,
- angyalt fessen ecsetjével -.
Tavaszhidat ácsolt…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Május 8, 2012-án 7:00pm-kor — 6 megjegyzés
Szeretnék adni mégis
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Május 3, 2012-án 8:39am-kor — 8 megjegyzés
A Hold szerelmese
Beethowen: Mondschein szonátájára
Hangjegyeket hord a Hold ezüstlő fátylán,
nem sejti a jövőt ami bizton vár rá.
Mintha benne…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Április 26, 2012-án 8:30pm-kor — 5 megjegyzés
...de bocsásd meg a mi vétkeinket
Amíg néném szoknyájába bújtam
drága anyám harcban állt a kórral,
tette értem, voltam szeme fénye,
nem értettem, hogy ugyan mi végre
nincs mellettem, akit úgy imádnék,
isten adta legszebbik ajándék.
Ki ringatott - nem emlékszem arra -,
szülőanyám, mondták, az Etuska,
mégis más 'ki fejem simogatta,
nádfedeles magányom oszlatta.
Három év mi pihent gyermekvállon,
nem sejtettem, mért nem engem ápol,
kórteremből…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Május 28, 2011-án 7:30am-kor — 5 megjegyzés
(el)sirató
Nem számít már nap, a perc, az óra
magányomat merre húzza-vonja,
mi lesz, ha a ránc nem csupán álca,
de szemfedőmként borul e világra.
Ha néha gyötrőn visszavisz az elme,
hol bennem szülém Isten, s te a lelke,
hol templom volt az…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Március 22, 2011-án 8:00pm-kor — 4 megjegyzés
emlékfátylam
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Február 14, 2011-án 11:30am-kor — 2 megjegyzés
Egy porcelántál szerelmi vallomása
..a málnás piskótához...
Rendhagyó szerelmi vallomás...így..Valentin nap táján.....a "születéstől" az "elmúlásig"....:))
s kéjes mámorban szívom be illatod.…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Február 12, 2011-án 1:21pm-kor — 3 megjegyzés
Mikor elment a kedves
...a madarak még mindig énekeltek,
nem hullt a hó,
s nem szakadt rám az ég.
Felhőrongya lógott fölém cafatokban
mikor a mennyország befogadta.
Mert befogadta kicsiny lelkét.
Mikor elment a kedves
nem szóltak harsonák,
de a szívem egy üstdob volt a hantnál,
és majd szétpattant mikor
a fejemből a vér
szinte tócsaként körém…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Január 27, 2011-án 7:50am-kor — 4 megjegyzés
Én szálltam volna
Koldultam álmot, mindhiába.
Tekintetekben űrt hagyva hátra
sóváran kerestem kijáratot, vagy
szakadék szélén táncoltam vakon.
(még ott is mindenki ott hagyott)
Nem értem el a hegytetőt sem,
keselyűk szálltak, fölébem gyűltek.
Dögre éhesen mind kivárt.
Csontjaimban éreztem a halált.
(de végül mindegyik ott… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Január 23, 2011-án 10:51am-kor — 3 megjegyzés
őrült vallomás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Január 17, 2011-án 6:30am-kor — 5 megjegyzés
voltál, leszel
két pólus között a vonzás
virágbibére hulló harmatom
amplitúdóba zárt harangkongás
elmúlásból is éledő hajnalom
voltál nekem
szerencse, boldogság, alázat
falombot ringató őszi szél
télben szunnyadó barázdája tájnak
ölelős tavaszból rajzó méh'
voltál nekem
suttogó kertek virágos ágya
seholsincs világban
sehol sincs…
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Január 14, 2011-án 7:00pm-kor — 7 megjegyzés
karácsonyi álmok
Mikor a sóhaj ráfagy a létre,
a tündérek a nyújtózó éjre
kapaszkodnak és suhannak tova,
iránytűjük a csillagok sora.
Szárnyalnak hangtalan utcák fölött,
álmosan pislogó házak között,
szétszórják a tél szikrázó porát,
belopnak szobánkba ezer csodát.
Gyerekkori álmunkban fehér lovat,
rajta a herceget, s a szökőkutat,
palota kertjébe a sok kis manót,
kamaszkorunkban fess udvarlót. …
Hozzáadva Zsefy Zsanett által December 13, 2010-án 7:30am-kor — 5 megjegyzés
szalmaláng
utcára kandikáló kíváncsiság
a felnőttkor áhított
de ha kitárul
ellobban a kócos kis varázs
a lépcsőfokok csókos villanása
megbotlottunk
folt mégse maradt
játszi könnyen ettük a világot
nem tőle híztunk
mindig általa
majd a fészkelődő indulatba fordult
gyanakvások feslett illúziók
mind bánattornyot emeltek a házra
s nem imáinktól zengett benne szó
a tudást kényeztettük
ameddig… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Szeptember 5, 2010-án 8:58am-kor — 2 megjegyzés
Feloldozás - májusi éjszaka
....akkor ráncba robbant a fájdalom
ölelte csonkig égett gyertya-ágy
hiányod dermedt viasz paplanán
magába észrevétlenül bezárt
még pisszenést sem tűrt az este
magára hagyta csorba létemet
az évtizedbe burkolt csendet
vénülő kezem végre elengedte...
májusi éjszaka
Az alkonyi fények húrjain
a hársillat bársonyosan rezdült,
s a bódult szél - hárfáján -
itt-ott fájón… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Június 3, 2010-án 2:00pm-kor — 2 megjegyzés
Az én anyám
http://www.youtube.com/watch?v=JZ3L4hsYRg8
Az én anyám virág volt a réten.
Szellő simította minden hajnalon.
Harmatban fürdött az illatos szélben.
Nap ölén nőtt fel, attól ragyogott.
Az én anyám virág volt a réten.
Bársonyos szirmán élet zümmögött.
Szivárványból szőtt színeket az éjnek,
a csillagfényben némán tündökölt.
Az én… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Április 29, 2010-án 8:58am-kor — Nincsenek hozzászólások
holnap
Nem hitted pedig mondtam,
hogy eljön az a holnap
mikor felállok és elmegyek.
Az ajtót se zárom,
míg utánam dobálod
az összes kínkeservedet.
A szó nem jön velem,
fülemben a neved
még sokáig bennem reked.
De nem kell a pánik,
nem hagyom sokáig
szenvedni a lelkemet!
Már kérges a Nap is,
a sóhaj is taszít,
nem lelem szobámban magam.
A tükör csak bámul,
más világba tágul,
nem mutatja hol a… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Április 27, 2010-án 6:30am-kor — Nincsenek hozzászólások
Hangulatfoszlányok
http://www.youtube.com/watch?v=o3-iG7ZUWvw
Hangulatfoszlányok kúsztak át a szobán,
fénytörések rondója kísérte,
kint az éledő hajnalparázs az éjszakát
kócos hajkoronájával megigézte.
Az eltitkolt vágyak álomcsipkéit
asztalára rendezte a múlt idő,
a párnáról szelíden hagyta elsodorni
felsejlő emlékeit, mint egy gyönge nő.
Az éj… Folytatás
Hozzáadva Zsefy Zsanett által Április 20, 2010-án 8:50am-kor — 4 megjegyzés
- ‹ Előző
- 1
- 2
- Következő >
Az utolsó bejegyzés
A legnépszerűbb alkotások
Rólunk
Üdvözöljük a
4 Dimenzió Online-ban
Születésnapok
Holnapi születésnapok
VIDEÓK
UTOLSÓ AKTIVITÁS
ALAPÍTÓCzinege László (tokio170) hozzászólt Poroszlay Gabriella - gabiga „OKOSSÁGOK, BÖLCSESSÉGEK, IDÉZETEK” témájú fórumához
ALAPÍTÓCzinege László (tokio170) hozzászólt Poroszlay Gabriella - gabiga „OKOSSÁGOK, BÖLCSESSÉGEK, IDÉZETEK” témájú fórumához
ALAPÍTÓCzinege László (tokio170) tagnak tetszett Vuts Józsefné következő blogbejegyzése: Véges végtelen
LINKAJÁNLÓ
Online irodalom. Vers, próza, kritika, publikálás. Képes versek, verses videók. Interaktív irodalmi portál Dány.
© 2019 Created by Czinege László (tokio170).
Működteti:
