4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Szokolay Zoltán írásművei (16)

Menj és keresd

S az ige alatt meggörnyedt a lélek.

Szomorúan indult a kapu felé,

De onnan visszafordult: „ó Uram,

Egy vágyam, egy utolsó volna még;

Egy angyalt, testvérlelket hagytam itt,

Szerettük egymást véghetetlenül,

Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet,

Szeretném viszontlátni odalenn,

Hacsak egy percre, hacsak mint egy álmot.”

S felelt az Úr:

„Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod”

(Reményik Sándor)

*** *** ***

Sokan vannak, kik…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Július 11, 2012-án 6:43pm-kor — 2 megjegyzés

Lassan, Atyám

 

ego te absolvo a pecatis tui

mégis az a parancs hogy földbe kell bújni

kinek bánatára kinek szégyenére

csukódik göröngyök varangyok zenéje

 

nevemen a bélyeg arcomon a lábnyom

egész életemet meg kellene bánnom

lassan jöjjön Atyám azzal a kereszttel

föl fogok én kelni még innen is egyszer

 

ego te absolvo in nomine Patris

sűrű sárból épül fölém katedrális

abban zsolozsmáznak…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Április 16, 2012-án 7:47am-kor — 2 megjegyzés

A ciherésben



(Szilágyi Domokossal)

 

Meddig kell várnom még itt ébren?

Mappákba gyűjtve minden vétkem,

szavak zuhognak, hiszen bőven

termett belőlük téridőmben,

s azon is elgondolkozom,

hogy van vagy nincs a Higgs-bozon,

melyből az Isten lényegére

következtetni tudna végre,

kinek kezdettől az a dolga,

de csak mímeli, hanyagolja,

mint irgalmát a…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Április 3, 2012-án 12:30am-kor — 5 megjegyzés

Összpontosított kiemelés

 

(V. Mihálynak)

 

Hazádnak rendület --- :

e mondat zsákfalu,

ha ismételgeted,

nem jutsz a dögkútnál tovább.

 

Ha volt is, elveszett,

nevét se tudhatod,

a nagyvilágon e

kívül se tágasabb.

 

Nincs több dimenzió,

összpontosítottan

emel ki bárhonnan

bérgyilkos osztaguk.

 

A könyvtár porig ég,

hidak leomlanak,

s a kis lélekharang

nyelv nélkül…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Március 16, 2012-án 9:01pm-kor — 2 megjegyzés

Helyszíni tudósítás

Ahol nagyapám rongyos térképe a hajtogatás mentén kikopott,

s ahol inkább némán kihunynak, semhogy az újratervezést

felkínálnák a navigációs szoftverek,

 

Myworld’s End közigazgatási határán kívül,

az olajfoltos, régi dokkokon túl, ahol a félsziget

még hosszan benyúlik a szennyes tajtékú

tengerbe, elhagyott vasrudak és rozsdás hordók

között, az élet legapróbb jelét is nélkülöző

sötét térben kell húznom ezt a dögnehéz…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Március 7, 2012-án 5:30pm-kor — 1 megjegyzés

Közvetlen kapcsolat

 

„hogy rá ne szedjen minket a Sátán.” (2Korinthus 2:10)

 

 

Hajnalban keltem, sorra vettem,

kinek mit kell ma megbocsátanom,

s ahogy rajzolta árnyékát a rom,

ég volt alattam, föld felettem.

 

Fiam, nálad lesz jobb kezekben:

e fölfordult világot átadom,

keresztjét is cipeld a válladon.

A Sátánról, hogy rá ne szedjen,

 

ne kérjél információkat,

elég ha sejted, érd be…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Február 28, 2012-án 3:54pm-kor — 5 megjegyzés

Dylan Thomas: Ne csöndbe fagyva érd meg éjszakád

 

Ne csöndbe fagyva érd meg éjszakád,

Szikrázzon, izzon élted alkonya,

Toporzékolj, ha húnyna már a láng.



A bölcs belát sötétséget, halált,

S kinek sosem volt tűzvillám szava,

Nem csöndbe fagyva ér meg éjszakát.



A jó ember, kit hullámzás dobált,

Elveszve sír, zöld öble rég oda,

S toporzékol, ha húnyna már a láng.



A vad merész, ki vétket késve bánt,

A Napért nyúlt, s nem érte el soha,

Nem csöndbe fagyva ér meg…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Február 20, 2012-án 10:00am-kor — 2 megjegyzés

Egyensúly

 

csak álmodta mielőtt elindult

hogy a nevét mondták háromszor is az ő nevét

derengett rémlett sosem volt egyértelmű

hogy elképzelte leírta vagy tényleg megtörtént vele

belefért-e életébe ahogyan utat tört magának

szabadkozva a zsibongó tömegben

és fellépett a deszkára amit addig csak messziről látott

és kis terpeszben ott állt a fölpántlikázott mikrofoncsokor előtt

mondom mindez így utólag bizonytalan sőt

a győzteseknek…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Február 14, 2012-án 3:59pm-kor — 2 megjegyzés

Egy térről

 

Felülről, ferdén, mint az orvlövészek,

fényképeztek még ’87-ben is.

Eső szabdalta táj az ablakon.

Váddá nagyított részletek sora.

Számzárak, játszmák, rekvizítumok.

Feltörhetetlen jelszavak mögött

amorf fényfoltok óriáshalmaza.

Államtitok: leplombált kamion.

Egy „mintha nem is lenne” hullahegy.

Percenként szűkebb világrácsközök.

Akár egy fölrobbantott iskola.

 

A tér, amelyen áll a…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Február 12, 2012-án 2:27pm-kor — 3 megjegyzés

Soktonnás monstrum

 

Reggel, ahogy felszáll a köd,

állsz a terasz korlátjánál, kezedben a kávésbögrével,

s a kert közepén egy mozdonyt találsz.

Soktonnás monstrum a meggyfák között,

dér lepi ugyanúgy, mint a növényeket.

Sínpár hozzá nem vezet, körbejáratod tekinteted

a kerítésen, sértetlen mindenütt az is.

 

Így jutott beléd a végelszámolás,

nem emlékszel, melyik hajnalban vetted észre,

de azóta bizonyos, hogy ott áll középen, mint…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Január 2, 2012-án 2:07pm-kor — 2 megjegyzés

Ima

Tíz összekulcsolt ujj kupolája alá,

az énvagyokság katedrálisába

nem költözik,

ne reménykedj,

 

de ha ---

(ezt meg itt fejezd be okosan,

mielőtt letelik az életed),

megköszöni.

Hozzáadva Szokolay Zoltán által December 13, 2011-án 1:04am-kor — 4 megjegyzés

Ká Té

  • Kardos Tiborc (1956-2001) barátom és hajdani diáktársam, meg a közös fellépéseink emlékére.

 

 

Posztolsz-e ott? … Csibészhunyor.

Így ezt a szót nem ismeri.

– A posztos rendőr hol guggol? –

Jó replika. Intek neki.

 

Javítgatok, kattintgatok,

egy versblogban veszteglek itt.

Nem mutatják az ablakok

se…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által December 10, 2011-án 3:30pm-kor — 4 megjegyzés

Mt. 9.5., hajnalban

 

Amikor majd a nagy közösségi oldalon

ismerősként visszajelöl engem az Isten,

akkor, igen, akkor fogom

megérteni, hogy éltem egyáltalán,

addig valamelyikünk – vagy ő, vagy én –

csak kamureg, de ha visszajelöl,

Istenem, bár visszajelölne,

akkor majd már mindent elhiszek neki,

csetelünk éjszakákon át,…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által November 25, 2011-án 9:30am-kor — 4 megjegyzés

Hány lépés még?







Nem állhatok meg itt, az 55. sötét csőben,

amelybe egyik vége felől sem férkőzhet a napfény,

karom széttárva már keresztre illőn, hű lator, de még megyek,

tapogatok jobbra-balra, hogy el ne vesszek,

különös formákat érzékelek az ujjaimmal,…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által November 18, 2011-án 6:00pm-kor — 3 megjegyzés

Jelentés (Farkasrét, Őrmező - 2011. november 1.)

In memoriam

K.I. (1923. október 28. – 1977. október 6.), K.L. (1912. szeptember 5. – 1985. július 30.), Z.Z. (1906. december 18. – 1981. április 23.)

 

 

Parcellaszám, szakasz, sor, sír,

felírni már fölösleges,

nem alhat el se ott, se itt,

kit egymásnak jelentenek

előkörök, utókorok,

ahogy diktálja érdekük,

akasztófát,…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által November 2, 2011-án 8:00am-kor — 3 megjegyzés

Színről színre





1.

 

Az óceánon nem juthattam át.

Kezdetben minden mozdulattól féltem:

indítanám, de az lesz majd a vétkem,

s a szégyen súgja, válasszak halált.

 

A balta kinn, a fáskamrában állt

a gyújtósvágó tönk mellett. S ha éppen

balról esett a fény, csillanta szépen,

hogy összevérezné velem magát.

 

A hétesztendős kisfiú kezébe

nem illett az. Se tű, se…

Folytatás

Hozzáadva Szokolay Zoltán által Október 14, 2011-án 9:00pm-kor — 4 megjegyzés

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek