N e g y v e n

[Vuts Józsefné]

Aznap könnyezett az ég, ki tudja, hogy

miért. Fehér ruhámnak éke égi

kék virágain fuvallatot hagyott

az őszelő... Összeköttetett, mégis

színe vált a sors-igenlő pillanat.

Élet lapjain kifulladt kétkedés;

alkoholnak átka, képtelen szavak,

türelmük véges, ingatag ... Évre év

simult, s csodás gyerekzsivaj viháncon

szőtte át a túlfeszített perceket.

Tudásuk olthatatlanul parázslott,

megkopott hitükre vérteket vetett.

Aznap nemhiába könnyezett; lehet,

jó előre félte’ azt a negyvenet.

[Vuts Józsefné]

Köszönöm szépen, hogy megfejtetted a sorokat, pedig azt gondoltam, nem elég egyértelműek!

Megélni még ennyi évet együtt úgy volna jó, ha az ember testben és lélekben ép és erős maradhatna. :)

[Czinege László (tokio170)]

Gratulálok az első remek negyven évetekhez! Meg kell ezt duplázni! :)

Mantrázd gyakran:

Kedvenc számom a negyven,
torkomban nem is kattan
a szó, könnyedén ejtem.
Isteni jutalmul kaptam
önfeledt, csábos perceit.