Benned van valóságom

[csontos márta]

Martin Buber nyomán

 

 

Én most Te vagyok,

s magamba lépve

ajtót nyitok neked.

 

Lényeged ereje

magához ölel,

s a függőség örömét

érezve, önmagam csapdájából

kiold a megfordult irány.

 

Hozzád kapcsol

a megérintett közel.

 

Kísértet-valóság a végzet.

 

S mégis, a nagy akarat

lángjába nézve

ritmusom árad

a tőled kapott

távolság horizontján.

 

Külön vagyok Én, külön

vagy Te ; együttes velem.

 

Önnmegsemmisítésbe ismétlem

magam beléd temetve,

s Te Én maradsz

örök részvétel velem.

 

 

 

 

 

[csontos márta]

Kedves László,

Köszönöm a jókívánságokat, köszönöm hozzászólásodat. Gyógyulgatok, már elkezdtem tanítani is. Annyira örülök, hogy érted versem mélyebb filozófiai tartalmát. Benne van ebben Isten keresése is , az egyedüllét problémája, a személy létezése, s egojával való összefonódása.

üdv. Márta

[Czinege László]

Én vagyok én... te vagy te, mégis eggyé vagyunk temetve? Fú... szinte pszichedelikus hatású vers.  Gratula!
Örülök, hogy gyógyulgatsz kedves Márta.
A legjobbakat kívánom + üdv.: tokio :)