Február

[Vuts Józsefné]

Végtelen türelem ölel át.

Rianó lelkemnek lázadó madara

röptető „könnyűddel” tavilány-tovatűn’.

Gondolat-suhanón tollának parazsa

sebez át; só-könnyén veled él egyedül.

Hold szövi halk dalaim zaját.

Takaróm szavaszép; féltő gond’ felemel.

Zöld írisz medrében kicsi hely: vele vár.

Od’adón ringatóz önfeledt nevemen,

izzó szó erején test-lélek odazár.

Évelő második hónapom FEBRUÁR.