Húsz év kánikula

[Czinege László]

 

Ma éjjel is csak a főnszél elől szalad
a letépett, kiborult kosárnyi levél.
Lassú, tétova eső balgán könnyedez
lagymatag bánatként, majd lomhán elpereg.

Az ablakba farkasfejű árnyak bújnak,
parázsszem-emlékek villannak fel, ahogy
neonkörökkel incselkedik a huzat,
mintha üvegfestékbe firkálna lyukat.

Bénán remeg a koszos műanyagredőny,
még koboz rajta a hűvös reményhullám,
s a pormacskákat hajtó füstös léglemez,
mint pókháló a rácson: lustán lengedez.

Tördelten illeszt össze elmém képeket,
miközben nyelem a szúrós, sós levegőt,
s a halszagú sötétben némán izzadok.
Régmúlthoz toldozott, tűnődő rab vagyok.

Húsz éve - akkor sem eredt el a zápor,
zavartan hallgattuk suta zihálásunk.
Most mégis egy hang, egy elnyűtt kérdés sajog,
léhán lifegnek szakadt, foszlott mondatok.

Hirtelen mozdonyfüst terül - szemembe mar,
csak meztelen, múltba lépő lábad látom.
Szakállas sorompó lánca kattan mélán,
magányom zuhan rám - felszakítja vénám.

Bénán remeg a koszos műanyagredőny,
még koboz rajta a hűvös reményhullám,
s a pormacskákat hajtó füstös léglemez,
mint pókháló a rácson: lustán lengedez.

[Márkus Míra]

Ráleltem hangosban és mindenképp reagálnom kell. Nem csak a melankóliája és retró hangulata fogott meg versednek, hanem az is, hogy aki az emlékezés szikrájából ilyen komplett műsort tud varázsolni, az igazi alkotómester, vagy ahogyan régiesen mondják: trubadúr.
Gratulálok.  

[Czinege László]

Köszönöm a hölgyek véleményét. :)
Most látom - újraolvasva eme melankóliámat -, hogy nem reagáltam anno dacumal.
Bocska + cuppacsi!

[Poroszlay Gabriella]

Kitalált vagy sem, de rendesen össze van rakva :)). Remekül hozza a melankolikus, nosztalgikus hangulatot. Jók a képek - mondtammá? - mint mindig :)) Gratulapacsi! :) kapsz egy ilyet:)

[Czinege László]

Péter... teljesen kitalált az alaptéma, csak a melankolikus, nosztalgiázó érzések az igaziak. Ez a vers amolyan nyárvégi "tárgyatlan". :))
Pacsi!

[Czinege László]

Ágnes, gyakran előfordul az emberrel, hogy visszamegy az időben, sőt néha olyan érzése is van, hogy amit épp csinál, azt már egyszer átélte.
Köszönöm a figyelmed! :)