In memoriam
K.I. (1923. október 28. – 1977. október 6.), K.L. (1912. szeptember 5. – 1985. július 30.), Z.Z. (1906. december 18. – 1981. április 23.)
Parcellaszám, szakasz, sor, sír,
felírni már fölösleges,
nem alhat el se ott, se itt,
kit egymásnak jelentenek
előkörök, utókorok,
ahogy diktálja érdekük,
akasztófát, nagy T betűt
égetnek rá, hogy értse meg,
mit nem tehet, mért nem lehet,
vendég vagy, mindenért fizetsz,
sír, sor, szakasz, parcellaszám
és átlagok meg ütlegek,
kiporciózott, taktikus
egyensúly, kény, aczélcsövek,
játszótér, vérszín szerkezet,
panellakás az Őrmezőn,
adják, de nem mindegy, kinek,
komcsik, polgárok, népiek,
ökörnyálként egy dallam száll,
november ez, már új hazán
ne gondolkozz, órád siet,
rigók, csízek hullámlanak,
emléküket ki menti meg,
költő zuhan, fagyott madár,
vak szemgödör, halott sirály,
a lépcsőkorlát jéghideg,
csengő se szólt, álom se jő,
a kettészakadt szív falán
rovások, titkos vészjelek,
tévesen kitöltött mező,
kéménylyukban újságpapír,
parcellaszám, szakasz, sor, sír-
keresztek, szétrepedt kövek,
a Homoród, az egri vár
és Lébény és Ménfőcsanak,
s a tűzből mentett hegedű
ma csöndbe vész, kijátszanak
egymás ellen, kijátszanak,
kik játszanak, kettészakadt
országokat elosztanak,
és listáznak és döntenek,
hogy ki kinél alávalóbb,
hamiskártyás álistenek
parcellázzák a téridőt,
itt vagy még, ott már nem lehetsz,
s ha ott vagy, itt már nincs helyed,
Menyecske utca 25,
mindegy, hányadik emelet,
ezerkilencszázvalahány
helyett 2011,
a játszótéri hinta leng
biztos láncon, demokrata
ritmus szerint lassul, löki
mindkét oldal, ez a haza
ma csöndbe vész, eljátszanak
előkörök, utókorok,
és antilíra-osztagok,
vendégük vagy, tehát fizetsz,
akár indulsz, akár maradsz,
ha befogadsz, úgy is kivetsz,
parcellaszám, sír, sor, szakasz.
Az illusztráció: Krajcsovics Károly szobrai az Őrmezei Költők Parkjában,
balról jobbra Zelk Zoltán, Kormos István, Kálnoky László.
Hozzászólások
Tisztelegve gratulálok, Zoltán!
Kedves Zoltán... Megemlékező versed méltó azokhoz, kik ihlették! Veled együtt emlékeztem, köszönöm az élményt! Szeretettel olvastalak, és gratulálok az ötlethez, hogy gondolataikat beleszőtted versedbe, megidézve ezzel a spirituális gesztussal szellemüket.
No, azért minden rosszban van valami jó is. Költők parkja, hmmm... Látom, ismerkedsz a környékkel.
Remélem megnyugtató környezetre találtál.
Gratulálok a vershez! Szinte máris a fülemben lüktet a jellegzetes ritmikája, ahogy előadod.
Pacsi: tokio :)