4 Dimenzió Online

Versek, novellák, képvilág

Szótlanul állok szomorú

fűzfának mohával benőtt

lehajló ágai alatt.

A szellő birokra kél az

idővel… levelek között

vágtat a holnap… a jövő.

Lelkemben őrzöm az álmot.

Most itt vagyok… lassítani

kellene lépteimen, de

magával ránt, nem kímél, a

könyörtelen mulandóság.

Arcomra sűrű hálót sző

a sors, elveszem mögötte.

A szél titkos üzenetet

sodor, a por féltőn óvja.

A csendet suttogó hangok

törik meg, minden egyes hang

gyökeret ereszt szívembe.

Magamba fojtom a bennem

dúló hatalmas tüzet, csak

egy aprócska lángot hagyok.

Talán… nem, biztosan tudom,

egyszer még újra magasba

csap, felégeti a múltból

itt maradt megsárgult fájó,

esetleg szép emlékeket.

A jövőjét csak az bírja,

ki a múltat nem sajnálja.

Megtekintések: 72

Írjon hozzászólást

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a 4 Dimenzió Online –nak.

Csatlakozzon a 4 DIMENZIÓ ONLINE-hoz!


ALKOTÓ
Hozzászólások - Józsa János által a Február 11, 2016-on 4:25pm-or

eredeti gondolatok, jó megfigyelések, ötletek

grat


MODERÁTOR
Hozzászólások - Mira által a Február 7, 2016-on 1:46pm-or

Határozott, szükségszerű, bölcs gondolatok.  Gratulálok!

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Online irodalom. Vers, próza, kritika, publikálás. Képes versek, verses videók. Interaktív irodalmi portál Dány.

© 2018   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek