Csak egy helyben állt,
belélegezte a hangulatot,
a karácsonyfa díszei
arcára szórták
a fény szilánkjait,
kitalálóst játszott
az aranyszínű szalaggal
átkötött csomagokkal,
érezte a fenyő
és a friss kalács illatát.
Közben az erős szél sürgette,
ideje tovább indulni,
de csak állt egy helyben,
bámulta a díszes kirakatot,
mint egy mesekönyv borítóját.
Nem volt annyi pénze,
hogy ünnepet vehessen magának,
de ma,
talán ma
valóra válnak a mesék is.
Kidobta a műanyag tányért,
amiben ingyen levest kapott,
zsebébe dugta a kezeit,
a balban egy gyufásskatulya volt,
a másikban meg épp csak
egy doboz cigaretta ára,
a bolt felé indult,
elképzelte az első slukkot,
a füst aromáját,
ahogy a légutait karcolja.
- Gyufát tessék!
- kiáltott mellette
vékony hangon egy kislány.
Odaadta az összes pénzét
egyetlen doboz gyufáért,
hátha a mesék,
bizonyos mesék
ma mégsem válnak valóra.
Hozzászólások
Köszi, BUÉK!
Csega... ez nagyívű gondolat. Megmenteni egy életet, és megmenekülni a trafikba járástól.
Gratula + nagy pacsi + b. ú. é. k.!