ALKOTÓ

Tímeának!

Tímeának!
(Születésnapodra anyától)

 


Féltő szemem rád emelem,
noblesse oblige – mondanám.
S a magamnak mért tengereken
mégis te voltál dajkám.

 

Ringásod könnyemben könnyű csónak,
huszonnégy évnyi kottyanás.
A nemeseknek mért nyári borban
mentőöv volt a tanulás.

 

Hogy mire elég, nem tudom,
tán lehetsz nálam még boldogabb.
Az életben a harsonák
már néked fújják dalomat.

 

Ha visszatekintsz, gondolj arra,
mikor fogtad a kezem,
s a kezecskéd eret festet
anyai szép szívemen.

 

Köszönöm a virágokat,
azt is, mire csak gondoltál.
Hisz’ a téli ablak csorgásában
te rajzoltál tulipánt.

 

Hogy viszonozzam, nem vagyok jó,
de kerted, virágod, ha kell.
Parti utad homokjában
lábnyomom ne taposd el.

 

Most indulj, vár a kékség,
a messzi óceánok ege,
hogy visszahozhasd azt a kislányt,
akibe szerelmem öltem bele.


Ajándékom ennyi csupán:
gyertyafény a kétséges homályba,
De tudd, te vagy nekem az,
ami minden anyának álma.



Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Köszönöm figyelmeteket, az ékes hozzászólásokat! :)
  • ALKOTÓ
    Szívet, lelket melengető versedhez szeretettel gratulálok: Andi:))
  • ALAPÍTÓ
    Bizony-bizony... a nemes eszmék kötelezik azokat, akik komolyan veszik a tanulást. Enélkül bármiféle fokozat, rang vagy cím megszerzése, és a hozzájuk rendelt hivatal csupán mutatványos szemfényvesztés, tkp. valamiféle előírt pankráció.
    Igazán kiválóan beleéled magad a helyzetbe. Költészeted kiteljesedik anya és leánya közötti kontaktus bemutatásában is. Remélem kaptál érte egy kincstári piros pontot. :)
    Gratulálok a vershez, és a nagylánynak is az alkalomhoz!
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum