ALKOTÓ

Viktória

Kolbászból kerítést, aranyból serlegetígér a győztes: püspökujjas kezében cukorkagőze peng, mint orkabűzös rettenetterít, és arrafelé terelget, hol mézes csuporbalógatván kezét, unottan szórakozhat:itt sarjadó hipokraták, mint csillaggúlák szuszognakfel – látom, mocskos a házam tája, roskadozvaáll a bál, ha belépek egy kancsukás armadával:trappolnak szét gomba módrabecéznek okos esszéket lekornyadt nagykabátban:falsra váltva ordítanak, mint szakállas sakálokfelolvadt arccal, nekem háttalmacskarágta rózsaszín pamutgombolyagot találokmegcserzett lelkük alatt, s néhány felcibált tercinábólpár példány jövőt preparálok.
/*Kancsuka: vastag szíjból készített korbács.
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALAPÍTÓ
    Ha minden igaz lenne, amit ígérnek a felkentek, akkor már régóta Kánaánban érezhetné magát az átlagpolgár. Sajnos az a fránya IMF és a gülüszemű EU mindig bekavar azonban. Ja, és a komisz válság - hozzánk az is begyűrűzik állandóan.
    Újfent meg tudtál lepni. :)
    Gratula + ötös pacsi!
  • ALKOTÓ
    köszönöm. ez most ilyen lett, nagyjából jól érzed, bár ez a vers (is) többértelmű.
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum