4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Kiemelt bejegyzések -- Szeptember 2010 Archív (5)


ALKOTÓ
Vox humana / emlékvers /

Mottó: Et sit humus cineri non onerosa tuo / Ovidius/: Könnyű legyen neked a föld



A vályog tömör falába

fészkelt a múlt illata,

megtört inga az idő,

számonkérés homokja.



Hallom nehéz ujjaidon

megbotlik a zongora.

Érett fényt kever ecseted,

kezed olvadó paletta.



Iniciálédba szőtt,

égett ostya vagy, alázat.

Piszkos lepedőd ölébe

rejtőzött a varázslat.



Jussomba reccsen a…
Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Szeptember 27, 2010-án 7:00am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
A Keletiben



Pocsék volt ez a nyár,

viharmadár-szárnyak tépázták tetőnk,

mi, nők – tócsába mártott rongycsomók –

madárijesztővé áztunk kapualjban,

a parkban hajléktalanok

ponyvával takarták le a színpadot,

s a kitaposott macskaköveken

elkopott átázott cipőnk.

Kinőtt…
Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Szeptember 24, 2010-án 7:30am-kor — 8 megjegyzés


ALKOTÓ
Fekete zongora



Fekete zongora üregében

érted jajdul a húr, anyám,

dallamba mártott ujjad jel,

örök üzenet az idő falán.



Megcsonkított vázlat a múlt, laza

ajkad kőbe véste a tél,

utolsó órád ünnepén

lemegy a függöny, álmod elvetél.



Ave Maria-t dúdol az erdő,

mozdul a csend billentyűje.

Arcod dombjára ül a hang,

lettél Hádész néma szeretője.



Hirtelen ellök a dallam, szétszórt

ütemek közt állsz,…
Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Szeptember 19, 2010-án 6:00pm-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Kiapadt emlékezet

(Évfordulódra) Ma este gyertyát gyújtanék, de nincs parázs sem bennem, megmártózom emlékedben, s belefulladok. Marok szorít, sebem kifakad, kiapadt medence peremén egyensúlyozom, hordom az elvesztett anyaság nyomát, szobád falán múltunk tapétáját, ádáz órák terhét, s nevetést veled, kezed érintését, kihűlt melegét, szenvedést és bent-nyüszítő fájdalmat. Zaklat a fény, szívem halkan ketyeg, időzített bomba, fogva…
Folytatás

Hozzáadva Péter Erika által Szeptember 13, 2010-án 8:30am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Kerteljes





Ereje teljében a kert, az öregember

alabástromgipsz nyugalommal

beljebb tessékel – szokmányos hagyaték

a szemében / kontemplatív buzgalom

van kiszáradt asztalán, ’azt vagy három

kis laskasírítő: egyébként süvítő

az unalom a kifáradt szalmalikek

prizmáján át az udvaron: cibálom

balga hitem

/de azért

Idekint odateszi magát néhány madár

se látta madársaláta az almák halmán át

kajmánbarbársággal,…
Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Szeptember 8, 2010-án 9:30pm-kor — 2 megjegyzés

Születésnapok

Mai születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek