4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Az összes 'próza' -ként címkézett tartalom (52)


ALKOTÓ
Varjak a parkban



Lenn ténferegnek a parkban, mélyfekete ruhájukban. Az ablakból látom, hogy szólnak egymáshoz, de nem ér el hozzám…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által December 2, 2011-án 3:00pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Visszamászunk a fára?

 

Hosszú utat tett meg az emberiség, míg a barlangtól eljutott a kacsalábig. Hasznára fordította a pusztító tüzet, befogta a szelet, a vizet, kitalálta a kerekeken gördülő taligát. A szócsőből telefon lett, a csillagok közé pedig fellőtte a műholdakat, miközben lábra is állt! Tartása kiegyenesedett, szőre megkopott, mosakodni kezdett és eltakarta…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 21, 2011-án 9:30am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
"A világ álma mély" (Csendes éj)

Már kukucskál, készülődik és jön! Várjuk szívrepesve évről évre. Van, hogy békét hoz, boldogságot, és van, amikor könnyes szemmel, emlékezve állunk, mert valaki hiányzik a fa mellől.

Az egyik házban egyetértés, meghitt hangulat köszönti, a másikban, kötelező programként állják körül a fát, csomagolják be és ki a méregdrága ajándékot és nézik lopva az órát, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 16, 2011-án 10:22am-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Utcán nem ismerkedem! 2. rész

 

A nő, már jócskán túl volt hamvas ifjúságának évein, bár, a ráncokon még innen.

Kortalan szerelése, fürge mozgása, sohasem hervadó mosolya miatt meg-megnézték az emberek. Egy ideje, közlekedés közben mosolyt oszt. A fogadtatás, változó. Ha sikerül a szemkontaktus, akkor többnyire visszaadják a szembe jövők. Van, aki szétnéz, hogy valóban jól érti-e, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 12, 2011-án 7:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Utcán nem ismerkedem! 1. rész

 

Hát ott nem is, vagy ha igen, akkor sohasem ok nélkül.

Na de vonaton?

Rendszeres utazók esetében ez elkerülhetetlen. A bejárók – azaz, Pest vonzáskörzetéből naponta ingázók – többnyire minden nap ugyan azzal a vonattal mennek, és ugyan oda szállnak fel. Előbb-utóbb arcról megismerik egymást, később már köszönnek is, és gyakran az a vége, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 11, 2011-án 7:07pm-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
A tüsihajú

Az utolsó őszi napok sárguló, pirosodó színei vibráltak a fákon, a levelek között, a fonnyadó füvön, meglepetésként viszont kellemes meleg simogatott. A délelőtti órákban nem volt szükség meleg öltözködésre. A fiatal anyukák szinte összebeszélve használták ki az időt gyermekeik sétáltatására.

Felfigyeltem egy baba lányra, akinek ég felé növő igen-igen ritka…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által November 11, 2011-án 9:00am-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Istenem, ki teremtetted vala

 

Ülök a képernyő előtt, és aléltan bámulom azt a tengernyi szépséget, mely mások közvetítésével elém tárul. Érdekes a világ! Valakinek megtetszett egy hegyvonulat, lefotózta, én pedig itt élvezkedem. Fel sem kell állnom ebből a székből, ki sem kell mozdulnom a szobámból, ha és amennyiben olyan szerencsés vagyok, hogy tulajdonomba kerül egy számítógép. Általa, vele mindent tudhatok és láthatok a világból, anélkül, hogy megmozdulnék. Mi ez, ha nem csoda?

Múlt jelen és jövő így…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által November 11, 2011-án 3:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Ballépéses, véres hajnalom

Jó alvó vagyok. Pontosabban, nagyon jó alvó vagyok! Leteszem a fejemet, elkezdem az imát, vagyis beszélgetést az égiekkel, és nem tudom befejezni, mert közben elalszom.

Álmodni is szoktam, de ritkán jegyzem meg, hogy mit, mert órára ébredek, és amint a vekker felvisít, minden álomemlék riadtan menekül oda, ahonnan jött, vagy küldték.



Ezen a sötét…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által November 8, 2011-án 8:04am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Kemény legény

 

Itt ténfereg egyedül ebben a hatalmas lakásban, és rendre azon kapja magát, nem tudja miért ment be abba a helyiségbe, ahol éppen most tartózkodik. Jó ideje visszavonult a saját szobájába, s csak abba jár ezen kívül, amelyre igazán szüksége van. Konyha, fürdőszoba. A nappali minden nap bevonzza egy röpke időre, mert meg kell etetni a hörcsögöt. Szereti azt az apró állatot, és igaz, hogy a gyerek kapta, de már akkor tudta, hogy höri ellátása az ő feladata lesz, s hogy ez az egyetlen…

Folytatás

Hozzáadva Kertész Éva által November 7, 2011-án 8:00pm-kor — 12 megjegyzés


ALKOTÓ
Megjelöltek

Free fotó a netről

 

 

 

 Már alkonyodott, mikor a parkolóban helyet találtam. Fázósan öleltem magamra a kabátomat és siettem a fénylő, meleget ígérő épület felé. Lucskos, semmire sem jó idő volt, cseppet sem…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Október 23, 2011-án 4:00pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Ki minek gondol, az vagyok annak

„Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:

Rajtam látsz törvényt saját magadról.”



Továbbgondolt bölcsességek, Weöres Sándor: Ki minek gondol, az vagyok annak… című verse kapcsán.



Már jó ideje foglalkoztat a „Ki minek gondol” kérdése.

Nem hiúságból és nem az önismeret hiányából fakad ez a kíváncsiság, hanem abból az egyre inkább terjedő –…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Október 17, 2011-án 9:05am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Ködlovagok

 

Voltak, és lesznek is mindig. Ők azok, akik arctalanul, névtelenül „bátrak”.

Eléd állnak a sorban a postán, pedig Te következnél. És Ők azok is, akik bevágnak autójukkal a szabályosan közlekedők elé, sokszor balesetet okozva ezzel. Száguldanak kétszázzal, mit számít, hogy a KRESZ mit ír elő. Legfeljebb egy-két gyermek, vagy kutya bánhatja, hogy rosszkor járt rossz helyen. Évekkel korábban egy itt üzletelő ír férfi megölt két kicsi gyermeket, mert nagyon sietett. Máig nem ülte…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Október 5, 2011-án 9:46pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Vénasszonyok nyara

Verébhad ujjong a kopaszodó fákon: - Elrepült sok éhes száj!

Örömük határtalan, csak én nézem fájón, hogy kiürültek a fészkek.

A póznák drótján sem tanácskoznak már a fecskemamák arról, hogy fiókáikat mivel is etessék…

Hiányzik ficsergő tornaórájuk, a fáról fára, egyre messzebbre röppenő ügyes kis mellényesek életre, vagy pontosabban a túlélésre való…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 21, 2011-án 9:12am-kor — 8 megjegyzés


ALKOTÓ
(Ó)Hara

Én kezdtem ki vele. Szóltam hozzá, Ő pedig, nem bánta. Egészen közel jött. Nem kéregetett, csak nézett. Aztán megszagolt, és én is megszagoltam. Sós tengerillata volt és sült halé. Meleg, barna szeme vidáman csillogott, örült nekem.

Megfeleztem vele az ebédemet, elfogadta. Csak másnap derült ki, hogy egy részét eldugta. Talán azért, mert előrelátó…, talán csak…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 19, 2011-án 10:09pm-kor — 6 megjegyzés


ALKOTÓ
Gyermekhang

Egy gettóban talált gyermekvers 1941-ből

 

"Holnaptól leszek szomorú, holnaptól!

De ma örülni fogok!

Mire jó szomorúnak lenni, mire jó?

Miért fúj a gonosz szél?

Miért kell keseregnem ma a holnap miatt?

Talán a holnap világos, a holnap jó, talán holnap sütni fog a nap

és nem lesz okom a szomorúságra.

Holnaptól leszek szomorú, holnaptól, de ma,

ma örülni fogok, és minden keserű napnak azt fogom mondani,

holnaptól leszek szomorú, ma…

Folytatás

Hozzáadva Paszternák Éva által Szeptember 18, 2011-án 8:30pm-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Legalább öleljen meg!

Rohantam. Mindig rohanok.

Velem nem lehet sétálni, mert 3 percig bírom az andalgást, majd rákapcsolok, és onnantól kezdve csak lihegéssel tarkított csevegésre számíthat, aki hozzám szegődik.

 

Rohanásom a megszokott tempótól függetlenül is indokolt volt, mert nyúlfarnyi ebédidőmben kellett valamit elintéznem.

Már csaknem célba értem, amikor…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 14, 2011-án 11:38am-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Az amatőr irodalmi mozgalom helyzete, lehetőségei, buktatói, jelene és jövője

 

Az internet robbanásszerű gyorsasággal vált nélkülözhetetlen eszközünkké munkahelyünkön, beépült otthonainkba, és vált sokak szórakozásává is. Segítségével rendelünk repülő- és színházjegyet, keresünk munkát, tanulunk, ismerkedünk és levelezünk.

 

Hasznos és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak, miközben „áldás és/vagy átok” szerepéről…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 12, 2011-án 10:51am-kor — 10 megjegyzés


ALKOTÓ
Az élet szép

Kint szeptemberi bágyadt napsütés, néhány krákogó varjú déli dala, és haldokló levelek illata utolsó üzenetként arról, hogy az élet szép.

Bent jómagam, az álmosító meleget élvezve a monitor előtt üldögélek tétlenül, a bőség zavarával küzdve.

Míg kattintgatok, hívogató kedvesen tolakszik be egy bátortalan fénynyaláb a szobámba. Pontosan a szemembe süt,…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 7, 2011-án 12:00pm-kor — 5 megjegyzés


ALKOTÓ
Anyja sem érti a szavát

Amikor ezt hallom, mindig töröm a fejemet, hogy milyen anya lehet, aki nem érti a gyerekét.

Az én anyám még a gondolataimat is kitalálja. Tudja, mit ennék, tudja, mikor kell egy kis szeretgető dédelgetés, mikor vágyom magányra, és mikor lesz elegem az egyedüllétből.

 

Anya már nőt is hozott egyszer nekem. Nőőőőt? Kis, hülye csajt.

Nem lett…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 5, 2011-án 11:30am-kor — 7 megjegyzés


ALKOTÓ
Mások

Dilemma a rácsok mibenlétéről.

 

Mióta az ember feltalálta a rácsokat, azóta létezik az, az örök és mindmáig megválaszolatlan kérdés is, hogy: - Ki van mögötte?

A másság, mint megkülönböztető jelzése az emberek bizonyos csoportjának, már kezdetektől létező fogalom.

Mások vagyunk mi mind!

Nincs két egyforma élő szervezet, de nincs két…

Folytatás

Hozzáadva Sági Erzsébet által Szeptember 2, 2011-án 7:52am-kor — 3 megjegyzés

Születésnapok

Holnapi születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek