4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Az összes 'szépírások' -ként címkézett tartalom (447)


ALKOTÓ
Csak a hiányt

"Csak én birok versemnek hőse lenni,

első s utolsó mindenik dalomban:

a mindenséget vágyom versbe venni,

de még tovább magamnál nem jutottam."*



Csak a hiányt tudom versembe ölelni,

magamba rejteni becéző szavakkal,

szívem szegletébe örökre bezárni,

- betöltetlen űrt - ringatni dalomban.



Fény elől bujdosok fagyos-hófehéren,

átlényegülve rideg, zord Időben

kínná kövesedett, jeges fájdalommá.



Végeláthatatlan…

Folytatás

Hozzáadva Gősi által Február 25, 2014-án 3:30pm-kor — 3 megjegyzés


ALKOTÓ
Én-fajtám





Ezt nem mondhatom el senkinek

Mert a magamban elsírt könnyeket

Nem oszthatom meg veled.

Én kerestem valakit, mikor szükség volt rá

De éppen senki nem volt mellettem

Valami nagyon fájt, amit nem értettem.

Rájöttem, hogy egyedül vagyok

Senkim nem volt, ezért mindenki itt hagyott

Lapozgattam az emlékeimben

És semmi bizonyosat nem találtam az életemben

Csak múlnak a napok, telnek az órák.

Semmit nem ér, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Eddig reméltem...



Eddig reméltem és vártalak

Már csak álmodozom

Mint fogyó Hold a Nappal

én a sóhajoddal

úgy változom

Nem tudhatja azt senki

Milyen reménytelenül szeretni

ha nem élte át

Lehet-e valakitől így elvenni

Élte hajnalát?

 

Te meg mered tenni, neked szabad

Még ha megölsz is vele

Gyűlöllek, mert tönkre teszel

De élned, s szeretned kell

ez szívem szégyene

Bennem az imádatot…

Folytatás

Hozzáadva Binder Réka által Február 22, 2014-án 10:00am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
rigmusok a tanár úrnak

      tarkódon égtájak célkeresztje

     gesztusok vetkőznek meztelenre

 

     szívkamrák fagyálló vermek

     forradalmaid leveretnek

 

     felekoronáznak ha koronáznak

     szél emelte torony a várad

 

     birodalmad ím birtokba veszik

     surranó léptektől hangosak termeid

 

     történelem előtti távolléted

     a…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Február 18, 2014-án 11:40am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
1 óra, 5 év, mit számít...

1 óra, 5 év, mit számít...

Este tizenegy óra huszonnégy perc,

egyre ritkábban járnak a metrók.

Egy kisöreg igyekszik lefelé,

próbál időt nyerni azzal,

hogy sétál a mozgólépcsőn.

Végül az orra előtt megy el az utolsó.

"Újpest irányába már nem közlekedik

több járat" - szól a hangosbemondó,

"csak azok várakozzanak az állomáson,

akik Kőbánya felé szeretnének menni."

Leül a kisöreg egy székre pihenni,

most sajnálja igazán, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Február 16, 2014-án 7:01pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Bújócska

Van egy szekrény a lenti szobában, 

ahova el szoktam bújni. 

Én még pont beférek oda, 

de öcsi nem tudja, hogy kell kinyitni. 



Remélem, 

anyu vesz majd egy nagyobbat, 

mert ezt nemsokára ki fogom nőni. 



Tegnap eljött hozzánk a tanító néni, 

és árulkodott rólam. 

Anyu utána le is szidott, 

azt mondta, hogy…

Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által Február 15, 2014-án 9:53pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Történet

     Talán az egyetlen, ami annyira

     tied, hogy letagadhatatlan. Mégis,

     szemrebbenés nélkül megpróbálkozol

     vele, valahányszor beéred azzal:

     csak vagy. Hagyod, hogy megessen, pedig épp

     neked kellene megtörténned. Többször,

     mint képes vagy rászánni magad (ha már

     elpuskáztad az esélyét, hogy mindig.) …

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Február 15, 2014-án 6:50pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Pillangó

                A második lehetett volna – igaz,

                egyben a legérdemesebb – egy remény-

                teljesnek ígérkező kollekcióban.

                Csak éppen már az elsőt sem sikerült

                levadászni. Azóta sincs semmilyen

                gyűjteményem. Van viszont egy eleven

                lepkém. Vele…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Február 12, 2014-án 11:00am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Korona fejszeélen

Léleknyi csönd, teremtett lélek, ne higgyétek, hogy

kegyelmet kérek. Télben, déröklű iszonyatban,

szívemig fölérő hamis fagyban kihullott

meséim  tejfoga, elborul hű lovam homloka.

Varjúláb tapod szűz havon, farkas jár a hold-

udvaron. Belesápadnak a vének, elkékül

az ajkakon az ének. Hittem nagytüzű tavaszban,

sorsot érlelő nyarakban: …

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Február 6, 2014-án 4:15pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Triptichon

     Nem szűnik a varázs



     nem múlnak az álmok, szelíd

     határsértők, szememből szemedre

     áthajolnak napvilágnál inni

     csillagok fényét, tüzet gyújtani

     pázsitodon, majd kioltva meg-

     rabolni rejtekeidet, nem fogyó

     rejtelmeidet — körülölelnek…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Január 29, 2014-án 12:10pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Pótlás

„Az erkölcse egy porszívóé, lelke egy tikettautomatáé, alakja pompás, arca gyönyörű, gonosz….”

Ernest Hemingway- Szigetek az áramlatban

 

 

Kitapogatja az órát a kezén és lenyomja a gombot. Ahogy a csipogó hang megszűnik, ráeszmél, hogy mi is van. Reggel. Új nap. Föld-bolygó.

A sötétség még elszántan mocskolja a szobát, és nem tántorít. Valahol az ágyon.

Oxigént szív. Ébred. Beletörődik.

Felül az ágyon, és egyre…

Folytatás

Hozzáadva Tépő Donát által Január 25, 2014-án 10:30am-kor — 1 megjegyzés


ALKOTÓ
Szavak nélkül hidat

 

         Büszke bizonyosság. Minden

         szavad. Értik. Így hát nem marad

         semmi rejtve. Most már. Innen

         csak előre. Bár a part szakad.



         Szavak nélkül hidat. Nem kell

         több. Ami mégis, régen adott.

         Csak fedezd fel. Benned ível.

         Sorsod. Így pontosan rád szabott.…



Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Január 20, 2014-án 8:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Bagoly

Ha színjelessel végzed a harmadik osztályt, jövő nyáron megkapod a rég áhított biciklit – ígérte apám a szeptemberi tanévkezdéskor. Ennél hatásosabb varázsigét akkor se találhatott volna ki, ha magánál Dandaló mesternél sajátította volna el a kuruzslás tudományát. Egész évben úgy tanultam, hogy karácsony táján anyám már aggódni kezdett.

– Ez a gyerek mostanában sehová se jár el. Örökké csak az irkái és könyvei fölé görnyedve tanul. Egészen lefogyott már ebben a fene nagy tanulásban –…

Folytatás

Hozzáadva Szász András Csaba által Január 12, 2014-án 5:00am-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
BÚÉK





Őrült egy körhinta repített az éjjel,

S jutottam fel újra, Bacchusnak csúcsára,

Borgőzös szemekkel, támasztom az asztalt,

S mártom a pennám a hullámzó tintába,



Petárdák vad hangja, pezsgő édes csókja.

Ébreszt reá arra, egy ajtón átléptem,

Őszintén örülök, részese lehettem,

Új év, új remények, megszületésében.



Fogadalmak vannak, ez a lista hosszú,

Tervezett is lehet, benne minden…

Folytatás

Hozzáadva Kis Gábor által Január 8, 2014-án 1:30pm-kor — 2 megjegyzés

Gergely, Árpád Szilveszter II.

Azt mondja az egyik haverom (az, amelyik csak akkor nem hazudik, amikor alszik és ezért töretlen a politikai pályafutása), hogy az idei szilvesztert Braziliában töltötték. Eredetileg csak ide a közelbe, Ausztriába akartak menni, de amikor kiderült, hogy az anyósa is velük tart, jobbnak látta az Amazonas vidékét megjelölni az utazás céljául

Amikor megérkeztek, rögtön rá is vette az öreglányt, hogy gázoljon be a folyóba egy kis pancsikázásra, ő meg a nejével, majd a…

Folytatás

Hozzáadva Gergely, Árpád által Január 5, 2014-án 10:00am-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Ünneptemető

     Eső szemel. Ködben a táj.

     Fákon gubbasztó madarak.

     Ünneptemető: csúcsra jár.

     Elsápadsz. Nem volna szabad.



     A köd azért majd felszakad.

     Jól teszi, aki most kivár.

     Napfényben szikrázó havat

     Hoz kárpótlásul…

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által Január 4, 2014-án 4:30pm-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Ünnepi hangulat

Csak egy helyben állt,

belélegezte a hangulatot,

a karácsonyfa díszei

arcára szórták

a fény szilánkjait,

kitalálóst játszott

az aranyszínű szalaggal

átkötött csomagokkal,

érezte a fenyő

és a friss kalács illatát.

Közben az erős szél sürgette,

ideje tovább indulni,

de csak állt egy helyben,

bámulta a díszes kirakatot,

mint egy mesekönyv borítóját.

Nem volt annyi pénze,

hogy ünnepet vehessen magának,

de…

Folytatás

Hozzáadva Csengődi Péter (csega) által December 29, 2013-án 10:08am-kor — 2 megjegyzés


ALKOTÓ
Adventi gyertyák



Az első gyertya




Ádám és Éva – mint akiknek elsőként

ígérte meg Isten a megváltást (hit)

Bátortalanul lobban most fel,

Az első gyertya kicsiny lángja.

Fénye lassan telik meg erővel.

Mintha még egy kicsit fázna.

Hinni kell egy szebb világban,

Ám kevés a hit, tégy is érte.…

Folytatás

Hozzáadva Kováts Péter által December 22, 2013-án 2:00pm-kor — 4 megjegyzés


ALKOTÓ
Egyasszonyos

           Kortévesztés már e tánc,

           amit véled járok.

           Íme, az egyasszonyos

           élet koreográfiája.

           Úgy voltunk kezdet egymásnak:

           folytatódnunk kellett.

           Rendhagyó történet, mégis

           mily kerek — első voltál, kit

           megismertelek, s tán utolsó is.

          …

Folytatás

Hozzáadva Bátai Tibor által December 10, 2013-án 7:40pm-kor — Nincsenek hozzászólások


ALKOTÓ
Szeretetből elhagyni

 

Ezt a kis szösszenet Szilágyi Anikó segítségével született meg.



           Szeretem. Még mindig. A vonat zakatol. Hazafelé robog, át a pusztaságon, az otthonom felé, amelyben soha nem laktunk együtt, vissza Apához, aki csendben vár. Szerelmi fészkünket messze magam mögött hagyom, akárcsak a lángoló szerelmemet, s minden megtett kilométernél sajog a szívem, mert még mindig szeretlek. A döntés sokáig érlelődött lelkemben, míg végül lassan, remegő…

Folytatás

Hozzáadva Ádász Ágnes által November 20, 2013-án 6:00pm-kor — 1 megjegyzés

Születésnapok

Holnapi születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek