4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Timetour írásművei (28)

Népdal

Madár kalitkában,
Kéri, hogy engedném.
Csapódik, verődik,
Szárnyai véresek.

Én már úgyis fázom
Ezen a világon.

Nyitom kismadaram,
Kinyitom, én néked
Szeretném, hogy repülj,
Szállj a magas égig!

Én már nagyon fázom
Ezen a világon.

Találj forrásvizet,
Csillapítsd szomjadat,
Simogató kezet, 
Nekem nem sikerült.


Tudod, én csak fázom
Ezen a világon.

Hozzáadva timetour által Június 16, 2013-án 5:57pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Keresztem XIX. rész /mer olyan jó

Mert egyszerűen csak jó lenne… nagyon kéne már utaznia, elutaznia végre, szeretett mindig utazni régebben is, fiatalkorába’ utazott is sokat, de most kicsit másképp akar kicsit-nagyon másképp, amúgy öregesen (de jó volt fiatalkorába akkor is, „úgyis”) szertelen szeleburdiként, akkoriban mindenre rácsodálkozott, és nem értette meg a dolgokat – most se érti, de beletörődött már ebbe, legalábbis megpróbálja megérteni azt, hogy úgyse sikerül mindent megértenie, csak próbálja – de eljött az…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Május 8, 2013-án 10:38pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem XV.rész

Hi! Vagyok ám még – kicsit!

(Öregember I.)

Rég, nem tudom mikor, rég -80-as évek; utazok(m) vissza, messzire, szokásom szerint. Van időm az utazásra.

 Gyerekfürdetés szokásos ideje, olyan mindennapos-hétköznapi ünnep. Kicsik sivalkodása, ágy leterítve lepedővel. Csöngetnek rosszkor, nagyon rosszkor, nyitunk ajtót. Öregember akvarelleket árul. Próbálja mindet mutatni – a hely kevés, ágy leterítve lepedővel, lakás kicsi, ágyon rajt épp az egyik gyerek, takarom…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Április 26, 2013-án 6:15pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem XIV.rész

(Mesélek kicsit, ha nem haragusztok érte, egyik kedves mesém – sajnos nem én írtam, de nem irigylem el az írótól – sose volt szokásom irigykedni azok csoda írásaira, akiket nagyon szerettem.)

Szóval a mese, kurtán igyekszem csak elmondani: Nagy tél volt akkor. Öregapónak vissza kellett mennie a faluba lóért, szánért – sikeres volt a csapdázás, rengeteg prémet sikerült gyűjtenie. A tajgai kalyibába csak Darjonka, meg Murjonka maradtak. A korán elárvult kislányt öregember még a…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Április 23, 2013-án 6:05pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Galambok, varjak…

Galambok, varjak tépik egymást.

Veszekednek

Ólomszín, álmos téli ég alatt.

Vonszolás nyomok a hóban,

Valakinek halált hozott a pillanat,

Alvadt vércsöppek keverednek

Édes Hófehérrel, valahol.

De a templomból tódulnak

Ki az emberek!

Asszonyokon kendő,

Fázón csomózzák össze.

Óvnivalók, kedvesek!

(Az éjjel hó esett.)

Ropog álom- lépteik alatt,

Ismételetlen álompillanat.

Ő meg asszonymód…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Április 19, 2013-án 5:25pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem XIII. rész

Kicsit maradok még a jelenbe, csak néha, mindig nehéz. Írok tovább apró dolgaimról, lehet, csinálok bohócot már magamból, csinálok most is, szokásom szerint. Ez vagyok én.

Nemrég olvasta valahol, hogy az embernek naponta hány millió sejtje pusztul el, aztán pótlódnak újra. Fiatalkorába. Öregedéskor aztán, érthetőn, kevesebb már a „pótlás”. Agyilag legfőképp – rájött erre már. Ez így rendjén való. Ha beletörődik, ha nem. Nem emlékszik pontosan a számokra, mindenesetre, ha így van, az…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 28, 2013-án 9:29pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem XII. rész

(Utazom tovább, visszafele az időbe’. Pillanatra még itt vagyok, de mennék már, mennék már, most csúszós, hideg, dermesztő december; dátum 2012. dec. 15; ma kicsit enyhült, olvad már, nem mert ma se telefonálni, belekezdett, aztán elakadt, belebonyolódott, nem mert(!!!) ok, ma se mert, bántani, zaklatni nem akarta, inkább utazik tovább.

Marad kicsit jelenbe még, már igazából már „olyan-nagyon-nem szívesen”. Átvág a téren, enyhül, olvad má a korai hór, ő fázik, mégis fázik,…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 28, 2013-án 9:25pm-kor — Nincsenek hozzászólások

A hó



Csak hull, csak hull,

És esik egyre,

Hull csak:

Rétekre, szántókra,

Rosszkedvemre.

Zizeg, betakar

Búvó nádasokat,

Kitakarja a bánatomat.

Hozzáadva timetour által Március 26, 2013-án 9:30pm-kor — 2 megjegyzés

Kiskeresztem XI. rész

Már senkit se akarok soká untatni „apró dolgaimmal” – tudom, mindenki másképp választ saját dolgai közül. Ha egyáltalán volt szerencséjük, megélni, megfigyelni üzeneteket, „apró dolgokat”. És nem mentek el mellettük. Akik meg nem vették észre, azokat sajnálom, szívemből. De lehet, valójában nekik volt szerencséjük. Nem tudom, lehet inkább azokat kéne sajnálnom, akik nyitottabbak voltak az apró dolgokra. Nem tudom, nem tudhatom, melyikünk szerencsésebb. Jobb lenne, ha abbahagynám már ezt az…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 14, 2013-án 5:18pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem X. rész

2012. november 28. du fél öt.

Napközbe szép idő, ahogy meg indult hazafele, elfáradt ma is, az eső először jólesőn permetezi, igazásiból, nem olyan novemberi, vigasztalni próbálja, elunja, majd zuhogni kezd.  Ő sietésre fogja, ér a kocsihoz, indít. Ütemtelenül araszol hazafelé a kocsisor. Vakító gyöngyfényekkel játszik az ablaktörlő. Játszik velük, terelgeti őket, hasztalan. Szépségük vakító. Vajon mit csinálhat most Gyöngy? Vásárol, főzi a másnapi ebédet, vasal, szennyest…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 14, 2013-án 5:17pm-kor — Nincsenek hozzászólások

A herceg mosolya

Bolondok beszélgetnek

Gazdag volt a herceg nagyon.

Se szeri se száma volt jobbágyainak, falvainak. A hercegi istállóban ficánkoló, toporzékoló paripákat abrakoltattak, kefélték szőrüket csak fényesre, az igyekvő lovászok. Nyári vadászatok alkalmával, csuda kerecsen sólymok csaptak le a fűben lapuló nyulakra, meg törték el a menekülő, felreppenő, aztán földre zuhanó foglyok, fácánok gerincét.

Díszes kupákból bőven folyt a bor esti lakomákkor, jutott az italból…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Március 6, 2013-án 10:24pm-kor — 2 megjegyzés

Kiskeresztem IX. rész

Derűs volt még a koraőszi-délután, hogy elindult, úgy döntött, felkapaszkodik a hegyre, régóta készült már erre, halogatta sokáig, rossz szokása szerint. De aznap délután döntött, elindult, hát, maga mögött hagyta a várost, annak mindenféle furcsa, néki sokszor ingerlő, taszító, annyira rossz, olyan  szánalmas, annyira bántó, önmagáér’ való, mindenféle  összes „izéjével”, maga mögött hagyta az ismerős zajokat, a hajnali rossz-szájízű ébredéseket, a kora reggeli lift surrogó hangját, a…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Január 17, 2013-án 9:32pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem VIII. rész

Hazafelé igyekszem valahonnét, lefelé a hegyről. Ismeretlen környék, valahogy mégis ismerős. Megkönnyebbülök, álmomban már sokszor jártam erre. Akkor hát nem lesz semmi baj. (Épp úgy, mint álmomban már annyiszor nem lett.) Nyugtatom magam: „Nem lesz baj, nem lesz semmi, semmi baj.” Gyorsan esteledik, szürkül, ősz van, rövidülnek a nappalok, hát sietősebbre fogom, lépdelek lefelé a hegyről, ismeretlen (álmomban mégis ismerős), kanyargós, rossz, botladozó szurdokokon. Házak, (ablakokban…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Január 17, 2013-án 9:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Felsírt





Petárda-robbanások

Zajában született.

Köd volt,

Nyirkos, és nagyon hideg.

Fények festették akkor

A feszült sötétet,

Cifrázták ijedt tél-éji eget.

Várták trombitaszóval,

Nagy vigasságban.

Épp hogy megfogant,

Pár órás csecsemő csak,

S jutott azonnal árvaságra.

Szülője halott.

Búcsúzott a vigasság közepette,

El is feledték.

Ő kisded még,

Most békésen alszik,

Békés-ártatlan szendereg

Vigyázó…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Január 3, 2013-án 3:30pm-kor — 2 megjegyzés

Kiskeresztem VII. rész

Jó volt akkor a kertben. Nyugalom, biztonság, szeretet. A ház mögött olyan „gazdasági, hasznos” épületek fogták körbe a baromfiudvart: kamra, alatta pince, következett a másik kamra, régebben istállóként funkcionált, Hóka, Csillag, Manci, kedves lovaik rég nem ropogtatták abban a zabot, már gyerekkoromba sem, csillám-szőrüket se kefélte akkor fényesre senki, oly gondos, kedves, szeretet-igyekezettel, senki nem dörgölte homlokát fényes orrukhoz, fejthetetlen, titkot rejtő, gyönyörű szemeikre…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Január 1, 2013-án 10:13am-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem VI. rész

Szerettem abban a kedves, régi nyári kertben! Mert ugyan ismétlődtek a napok, váltották egymást sorra csak, olyan kedves-szüntelen-de-egyáltalában-nem-szürke-egyhangúsággal, valahogy mégse unatkoztam, sose unatkoztam; jó dolgom volt, meg aztán biztonságban is éreztem magam. Mer tudtam előre, majd mindig tudtam, mi fog történni aranyos-kedves nyári kertemben.  És azért mindig történtek váratlan „apró dolgok”: rácsodálkozás csuda-lepkére, vagy talált, fura színű, fura formájú kavicsra,…

Folytatás

Hozzáadva timetour által December 30, 2012-án 8:30pm-kor — Nincsenek hozzászólások

Kiskeresztem V. rész

Apai nagyapám önkéntesként harcolta az első világháborút. Fiatal volt nagyon. Mesélte, a ”feltöltött személyi állományú” gyalogos zászlóalj menetelt felfelé, aztán foglalt állást valahol a Kárpátokban. (A történészek az oroszok áttöréséről írnak. Személytelenül, emberi sorsokról nem szólva. Nem feladatuk.)

Szép idő volt, menetelt a zászlóalj csak felfelé, a sűrű fenyőerdőben. Többen megtöltötték kulacsaikat a patak vizéből. Meneteltek, hallgatták a csöndet. Feljebb haladva döbbenten…

Folytatás

Hozzáadva timetour által December 10, 2012-án 8:01pm-kor — 1 megjegyzés

Kiskeresztem IV. rész

Lassan ballagunk felfelé. Lesett a hó az éjjel, nem jár a 22-es, lépkedünk csak porhóban, semmi nyom még, jól esik, ahogy az halkan ropog lépteink alatt. Gimnáziumba járok épp, borért megyünk nagyapámmal, közel a Karácsony. Derült idő van a tetőn, a köd a városban maradt, elálmosodott, elaludt a völgyben, nem baj, így hát mosolyoghat itt fenn a Kedves kedvére, süthet ezer ágra. (Írok tovább, mert megígértem.)

Nagyapám a diófa ágára – a diófát még születésem évébe ültette, azóta…

Folytatás

Hozzáadva timetour által November 6, 2012-án 7:00pm-kor — 4 megjegyzés

Kiskeresztem III. rész

(Közbevetés: Jaja! Magam szabom az időm, nem vagyok beteg, áááá, egyáltalán nem, de mostanába’ nem túl jól alakulnak a dolgaim. Sietek hát, gyorsan mesélni sokat. „Gyorsan, sokat”.)

„Megérdemli hát, hogy őróla is írjak…” (Szöveg: Bereményi, zene: Cseh Tamás) Csak nem tudom, én megérdemlem-e. Írhatok egyáltalán őróluk? („Szegény Éva…”) Mindegy, megígértem, folytatom, ha nem is érdemlem meg hogy „hogy Őróluk is írjak…”

-          Úszunk egyet? – kérdezte…

Folytatás

Hozzáadva timetour által November 4, 2012-án 11:31am-kor — 1 megjegyzés

Kiskeresztem II. rész

Harkányig mindig vonattal mentünk aztán volt csatlakozás. A szomszéd falunál szoktunk leszállni – fakazettás temploma országszerte ismert, a tisztelendő kedves barátunk volt, később halottaink is ő temette, – aztán rövid gyaloglás, míg „haza” nem értünk.

Egyutcás ormánsági, kis falu, „szakkifejezéssel” élve zsáktelepülés. Naponta egyszer valamilyen autóbusz is megjelent, sose szállt ki abból senki, és sose szállt fel senki rá. A ház – az építési szokásokkal ellentétben – párhuzamos…

Folytatás

Hozzáadva timetour által Október 26, 2012-án 5:30pm-kor — 4 megjegyzés

Születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek