4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Bartalovics Zoltán írásművei (6)

Tímeának!

Tímeának!

(Születésnapodra anyától)

 



Féltő szemem rád emelem,

noblesse oblige – mondanám.

S a magamnak mért tengereken

mégis te voltál dajkám.

 

Ringásod könnyemben könnyű csónak,

huszonnégy évnyi kottyanás.

A nemeseknek mért nyári borban

mentőöv volt a tanulás.

 

Hogy mire elég, nem tudom,

tán lehetsz nálam még boldogabb.

Az életben a harsonák

már néked fújják dalomat.

 

Ha…

Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Május 27, 2011-án 7:05am-kor — 3 megjegyzés

Ne félj

Miattam ne félj... A születés: - halál.

Kis csíraburokban vérszívó madár

a holnap, a ma csőrében zokogva

bomlik el a múlt szürkebarka ága,



s a részegítő repülés hullt spóra

világa majd újabb könnyeket fakaszt.

Évszakok az ég alatt összeérnek.

Kozmikus végtelen idelenn minden,



a béke langyos pocsolyából fakad.

Szirup ízzel, hanyatt fekve még hallak:

- Gyere, ne félj, nézd, az én szárnyam erős!



S most humuszként benő a tejnedves…

Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Február 3, 2011-án 7:40pm-kor — 2 megjegyzés

Holdvilágkoszorú

A réseken visítva bujkált a szél. Sovány gyermek karikákat rajzolt a befagyott ablaküvegre. Valami kóró karcolta a csorba keretet. Néha nyafogó hangot hallatott, mintha holtában is bebocsátását kérné a langy szobába. A lánykán kissé hanyagul lógott egy pöttyös kendő, ami torka védelmére volt, de a játék öröme szellőssé tette a nyakat. Kis szervezete, mint hímporát vesztett lepkeszárnyak, tehetetlenül vergődött ég és föld között. Utolsó morzsáit ette belőle a láthatatlan kór. Fehérvérsejtjei… Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Október 5, 2010-án 6:41am-kor — 2 megjegyzés

Analógia



Ténferegtem már életem folyamán

úgy, ahogy tán soha senki.

S ha kérdenéd, hol járt ekkor apám,

mikor nagyon kellett volna menni,

hát nem tudom, barátom.

De elmondom, míg szerette asszonyát,

anyámból megszülettem én.

S magamra löttyintve az út porát,

ha már az út maga nem lett enyém,

elidőztem e tájon.

Láttam, amint kapáson cigára lóg,

s foltra már nem futja neki.

Gyermeke bölcseje a dús…

Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Február 21, 2010-án 10:30am-kor — 2 megjegyzés

Utolsó pillantás

Utolsó pillantás

(Pécs, keleti városrész)



Tudod, ha már itt vagy, nézz szét:

a Mecsek patkója lángol.

Hajnalát terítve kérték

aranykincsüket a nyárból



gőz'lő, száradó virágok.

Az utak csak itt kezdődnek

s amerre, ha csorbán járok,

hazatalált röghöz köt le



egy újvilágú zarándok.

Keletebb a városi fény

igaz, kolduló halált hoz

az éhező, sosincs-remény,



mégis szerelmeket vonszol

nyirkos… Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Február 2, 2010-án 3:53pm-kor — 3 megjegyzés

Változó árnyék

Úgy vélem, már mindent elértem.

Nincs bennem űr, ami fájna.

Sem tomboló jó kedv a halálra

ami megtorpanna, ha látna.



Van házam, vagy saját börtönöm

melynek rabja, s őrzője is vagyok.

S ott mormogó ajakkal hagyjatok,

ha a süketség bennem gagyog!



De nyitok én, nyitok rést szememre

s láthatóvá válnak akkor a falak,

a tömény, roppanó-vörös tégláin

elhalt csontos, munkáskéz-akarat.



És látni vélem árnyékát a… Folytatás

Hozzáadva Bartalovics Zoltán által Szeptember 30, 2009-án 10:00am-kor — 1 megjegyzés

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek