4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Csontos márta írásművei (41)

Manipuláció

       " Ha olyan Istenem lenne, akit fel tudnék fogni, nem

               tartanám Istennek. " / Eckhart mester /

Nem tudok a valóságból átlépni

az önmagában semmibe,

nem tudok behódolni a

szuperisten trónusa előtt.

Valaki tartja lelkem

erős madzagon, s én mégis

könnyelmű léggömbként török

az égbe; hogy parancsolhassak

a csillagoknak, azt akarom.

Lepaktálok az angyalokkal.

s ujjammal…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Május 7, 2013-án 3:00pm-kor — 1 megjegyzés

Ős titok







Nem tudom, a fák

álmodnak-e leveleket,

vagy a levelek keresnek

maguknak ágat?

 

Nem tudom, miért vonz

a semmi, s miért akarok

a semmiből nyerni

bizonyságot.

 

Halandónak tudom

magam, mégis a lélek

lángjába nézek;

Isten jeleiből…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Szeptember 30, 2012-án 6:00pm-kor — 10 megjegyzés

Napfogyatkozás

Állok a napon, s arcom

kivágott fényképét lassan

lángra lobbantja a megfordíthatatlan

távozási sorrend ismétlő fegyvere.

Még lázad testemen az

első ütés, de tűrnöm kell.

Talpam alatt az ifjúság

már kidolgozta a szökési tervet.

Koponyám üres foglalatát

hiába tekerem az ég sűrűjébe.

Nincs megvilágosodás.

Nem kap megfelelő táplálékot

a megmaradás gyökere.

Hozzáadva csontos márta által Június 13, 2012-án 5:30pm-kor — 2 megjegyzés

Imádkozó kezek

                                 Dürer monológja társaiért

Uram, te hanyag eleganciával nézed,

mint adsz alkalmat anyag és kéz

találkozásának odalent.

A feneketlen sötétben fejedre

húzod a párnát, s nem látod,

hogy az arcokon csak a

bányászlámpa fény-csápja kereng.

Csak lábnyomok maradnak a

fekete porban; megőrizhetetlen jelek.

A tenyerekben lüktet a kő, s nézed,

templomot építenek…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Április 16, 2012-án 7:00am-kor — 4 megjegyzés

Küszöb



1.

 

Bűnöket falazol képzeleted

celláiba,

s hiszed, csak a jó

marad benned.

 

2.

 

Nem vagy alávaló,

nem vagy rosszabb, mint

az állat.

 

3.

 

Nincs tilalom, ha átlépsz

a küszöbön, nincs mocsok,

csak a fehérre mosott éjszaka.



Hozzáadva csontos márta által Március 8, 2012-án 7:00am-kor — 1 megjegyzés

Teodicea

Leibniz nyomán



Valamit látok a semmin

innen,valami elindul

a felszín peremére lépve.

Valami felnyitja szemem,

s formát önt a létezők összessége.

Ragaszkodom a tévedéshez,

ujjaim közül kicsúszik a

harmónia. Gyilkol a képzelet.

Lopott almába törik fogam,

értelmem hiába diktálja a feltételeket.

Lángra kap az izgalom

görbéje, s a nyomorúság

füstje elborítja az eget.

Nincs új elmélet, a kör bezárul,

metamorfózisom…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Január 19, 2012-án 7:00am-kor — 8 megjegyzés

Befalazva





Vakablakból nézed a világot,

s húsz éve igérsz egy

kastélyt nekem.

Mantrázod teremtőd

nevét, s más takarója

alatt várod, míg a csoda

véletlen ideér.

 

Most tető nélküli

parasztházadba

szivárog a napfelkelte.

Mégis azt hiszed, végre

felemelkedhetsz a…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által December 15, 2011-án 7:00am-kor — 1 megjegyzés

Abbagano figyelmeztetései

Abbagano 20. századi olasz, pozitivista filozófus volt

 

 

Zárt ajtókon zörgetsz,

nem tudsz semmit. Az ösztön

illatába dugod fejed.

 

Túllépsz a hatalom keretein,

s már nincs helyed a kalandban.

Meggyújtott libidód katlanjában

Freudról vallod, hogy nagymestered.

 

Játszótársnak választasz mást,

úgy oldod magadban a hiányt.

Nem raksz közös kövekből házat,

s az önmegtartóztatás…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által November 13, 2011-án 5:00pm-kor — 1 megjegyzés

Változatok a lehetőségre







Kopott fény csorog a fákon,

a reggel poharamba kóstol,

s az üresség ízén fanyalogva

arcomba néz a tükör.



Szótlan madár vagyok

feldúlt ágyam völgyébe zárva,

s az álomból kihantolt félelem

megbabonázva kerget megint.



A veszteség térképén ismét

én leszek a domborulat.

Magam…
Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Október 11, 2011-án 7:00am-kor — 6 megjegyzés

Látni



(Zorkóczy Gyula: Várakozás)





Látni zöldbe keverve

a dühödt feketét,

ahogy alkonyba vetkezik

az eleven idő arca.



Látni táltos szelet

kopasz dombok vállán,

s ifjúságom nyakán

hurkot vet a korasötét.



Nem jön akit látok

álmom égi…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Augusztus 29, 2011-án 12:00pm-kor — 7 megjegyzés

Műtőasztalon

Gödröt ásott bennem

a remény, s most félve

merül behunyt

szemem szentélyébe.

 

Lazul a testből

kikönyöklő fájdalom,

a világ kiürül.

 

Csövekre kötözött torzó

vagyok, torkomban lakat.

rám zuhan a távolság.

 

Testem lenyomatát

árnyéknak érzem,

ketrecből szabadult

emberi beszéd mond

felettem szentenciát.

 

A csend medrében

fekszem összezsugorodva,

s…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Július 21, 2011-án 12:09pm-kor — 3 megjegyzés

Szublimáció







Csak én vagyok, s a súlytalan

felhők fehér szörnyetege.

Fülemben távoli zaj köröz,

s a velem kötött szövetségben

támad a depresszió üzenete.

 

Gödréből kibújik a szél,

árnyékod fogja kezem.

Csak hangod kínoz

a távolság ketrecébe zárva,

ez minden, mit adhatsz nekem.

 

Virágpor hull parázna

bőrömre, a tévedés varázslat.

Túl nagy árat fizetek…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Július 4, 2011-án 5:00pm-kor — 3 megjegyzés

Macnamara feljegyzései Dylan Thomasnak

Cellatárs vagyok

 

Nincs mit mérni az

igazság oldalán, a valóság

árnyék-virágba nő.

 

Sorfalat állnak nekem

hóhér angyalok.

 

Parázs ágyad lakatlan

szigetén már nem vagyok

más, mi lehetnék.

 

Önmagamba kapaszkodom.

Hozzáadva csontos márta által Június 25, 2011-án 6:00pm-kor — 5 megjegyzés

Teresa Byronnak, a sehol szélén



Menekülő utánzat vagyok,

önnön ismeretem kiszínezett

sorfalára rajzol az emlék.

 

Játszani hívnak az árnyak.

Magamból kitermelt démonok

húzzák meg felettem a ravaszt.

 

Itt vagyok a sehol szélén.

 

Egy szó a kövek között,

egy hang az éjszakába ázva.

Embriót nemz a vak képzelet,

felgyorsultak bennem a körök.

 

Csak a mélység ürüléke

ömlik. Kipányváz…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Június 7, 2011-án 10:00am-kor — 6 megjegyzés

A szorongás keringője

Hallod? Ez a rémület

belső lármája.

Lapoz benned a félelem.

 

Szeretnéd követni

saját hangod sorokba

terelt nyomait, s már látod,

saját tévedésed áldozata vagy.

 

Orrvadászként lapulsz

saját erdőd sűrűjében,

titkon magadra lősz,

s élvezed saját véred ízét.

Hozzáadva csontos márta által Május 10, 2011-án 7:34am-kor — 2 megjegyzés

Zsugorodás


Vezényszavamra vár

a gondolat.

 

Vándorbotot formál a lendület,

s kezembe ejti végzetem.

 

Valami nem fér a képbe,

valami részbe szégyenült

az egész szépsége.

 

Tovább kerget az elmulasztott.

 

Nincs kijelölt hely, csak a

rendellenességek térképe.

 

Keresem a megfelelő szavakat.


Hozzáadva csontos márta által Április 8, 2011-án 7:00am-kor — 2 megjegyzés

Benned van valóságom

Martin Buber nyomán

 

 

Én most Te vagyok,

s magamba lépve

ajtót nyitok neked.

 

Lényeged ereje

magához ölel,

s a függőség örömét

érezve, önmagam csapdájából

kiold a megfordult irány.

 

Hozzád kapcsol

a megérintett közel.

 

Kísértet-valóság a végzet.

 

S mégis, a nagy akarat

lángjába nézve

ritmusom árad

a tőled kapott

távolság…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Március 16, 2011-án 12:30pm-kor — 2 megjegyzés

Válaszfal

Csak a meztelen éjszaka
ölelkezik velem, csak
a semmibe táguló
érintés lehet enyém.

Láncra vert helyzet
vonszol az idő körmenetén.

Én megmaradni akarok,
s ha faladra faragom a betűket
színeimben megtisztul a mocsok.

Csak a semmi kegyelme lehet
enyém, magamat égetve zuhanok.

Úgy szeretsz, mondod, s te vagy
önmagad bizonyosságának zsarnoka.

Talpig feketében szülöm
újjá a Napot.

Hozzáadva csontos márta által Február 17, 2011-án 9:35am-kor — 2 megjegyzés

Virrasztóének egy szeretőért

 

Vastag szőke fonatodba

hiába melegedett a Nap,

arcod sötét grimaszán

fáradt mosolyod hallgatag.

 

Sikoltva csattan a parancs,

ősi fészkedbe bomlott a csend.

Árva szeretőd hiába vár,

ágyad körül félelem kereng.

 

Gyertyát gyújtott a szótlanság,

harangba öntött nyár maradtál.

Fázósan virrasztó lelked

lapul a magányban. Elátkoztál.

 

Könnycsepp hidegébe mosva

homálylik a…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Január 28, 2011-án 6:30am-kor — 3 megjegyzés

Ugye



Az éjszaka üres csarnokában

ugye nem maradok egyedül,

ha fenyők gyökerei között

betakar a jeltelen hallgatás.

 

Ugye táncolsz velem arcomhoz

szorítva néma kacagásod,

s a Hold sugárból font kötelén

hozzám ereszkedsz szelíd harmóniába'.

 

Homokba sorvadt érintésem

ugye forró delej lesz neked,

s az avarban hozzám hajolva

ajkadról ajkamra ég a…

Folytatás

Hozzáadva csontos márta által Január 17, 2011-án 8:00am-kor — 3 megjegyzés

Születésnapok

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László (tokio170).   Működteti:

.  |  Használati feltételek