Képzeljünk el egy elégedett embert! Kissé szokatlan jelenség, de úgy látszik, itt-ott még akadnak effélék. Ugyanis Ádám úr pontosan ilyen volt. Körülötte dúlt az infláció, növekedett a munkanélküliség, az energiaválság. Ő mégsem aggódott, örült, hogy van tető a feje fölött, rendes állása, felesége... Ő maga is példátlanul szolid volt, hiszen nem ivott, sohasem dohányzott, munkahelyére pontosan járt, olyannyira, hogy gyakran hozzá igazították a műhely óráját is.
Feleségét majd szétvetette a... Na, nem a düh, ez már későbbi fejlemény. Először a büszkeség, elvégre nem minden nő dicsekedhet ilyen mintaférjjel.
– Te vagy a világ legcukibb mackója – gügyögte hajdan, még a mézeshetek idején.
Naponta kétszer, aztán egyszer, végül egyszer sem. Csak eléje vágta az ételt, és a konyhába csörtetett.
– De hát mi bajod? – kockáztatta meg egyszer óvatosan Ádám úr.
– Még kérded? Mindenki sürög-forog, bátyád villát épít, sógorod mester lett, egyedül te vagy olyan hamvában holt.
– Ezt hogy érted?
– Úgy, hogy béna vagy. Egész nap itthon tengsz-lengsz anélkül, hogy bármit csinálnál. Letehetnéd például te is a mestervizsgát, vagy legalább a telefont tudnád elintézni. Tíz éve várunk rá. Bezzeg a Kovácsék...
Ádám úr fejében rövidzárlat támadt. Mindeddig azt hitte, elégedettek vele. Fogta a sapkáját, és elment... intézkedni.
Eltelt egy hónap, kettő. Semmi eredmény. Ezután következett a mestervizsga: húsz jelölt közül pusztán őt húzták meg.
– Még egy ilyen mulyát! – sápadozott az asszony – Pedig maholnap a gyerekekre is sor kerül. Szeretném, ha mindegyik egyetemre menne. Ehhez persze nem csak tanulni kell.
– Hanem?
– Magántanár, protekció – csóválta meg fejét az asszony, amiért az ura ilyen zöldségeket –kérdez. – Meg kell kenni a kereket, ha ugyan tudod, mi az.
Ádám úr tudta, csupán a kenéshez nem értett, így ez a tervük is dugába dőlt.
A boldogtalan apa lassan fogyni kezdett. Előbb a bánattól, később az italtól, sőt, isten bocsá’ rászokott még a cigarettára is. Aztán jött a kártya, politika, felfedezte az inflációt, és csakhamar feleségével együtt szidták a kormányt, az embereket, amiért olyan jámboran tűrnek. Egymást nem csipkedték, noha Ádám úr egyre gyakrabban támolygott éjfél körül haza. Legtöbbször valamilyen „üzleti vacsoráról", ahol a főnökeivel és más fejessel „tárgyalt”. Ezzel szemben mindent elintézett: beköttette a telefont, átszánkázott a mestervizsgán... Ádámné ismerősei nem győztek gratulálni:
– Élelmes férfi! Mit csinált vele?
Az asszony rejtélyesen mosolygott, miközben férje mind soványabb lett, szeme zavaros, mája megduzzadt, mire mindketten gondolkodóba estek.
– Azt hiszem, egy kicsit elvetetted a sulykot. Ha így folytatod, a féldecik maholnap téged intéznek el.
– Igazad van – helyeselt Ádám úr, azzal szavát adta, miszerint egy kortyot, nem sok, annyit sem iszik ezután.
Ígéretét híven be is tartotta, és újfent örülni kezdett az életnek. Rendesen járt haza, a munkahelyére, és újból utána igazították az órákat.
Csupán elintézni nem tudott ismét semmit sem.
Hozzászólások
Kedves Gizi! Semmi válasz?
Kedves Gizi! Elismételnéd, mi az üzenete, tanulsága az Aki mindent elintéz karcolatnak, mert én bizony sehol sem olvastam?
Kedves Pál!
Én értem az írásod eszmei mondanivalóját, meg is fogalmaztam a véleményemet.
Szerintem a történeted nem elég részletgazdag. Olyasmi, mint egy kiszámítható adoma.
A csattanód az 1982-es, Mellékhatás (Sinkovits Imre, Szombathy Gyula és Tábori Nóra szereplésével) c. darabra hajaz, a tartalom viszont kevésbé cizellált.
Nos, senkit sem érdekel az Aki mindent elintéz mondanivalója, vagy egyszerűen nem is lát mondanivalót benne?
Kedves Gizi! (Olvasó)
Kíváncsi lennék a válaszodra, ezért újból megkérdezem: szerinted mi ennek a karcolatnak az üzenete, eszmei mondanivalója. Vagy nem fontos, csupán az a lényeg, tetszik vagy nem tetszik?
Szerinted Ádám papucsságán van ebben a szösszenetben a főhangsúly? Mert ha igen, akkor csakugyan "elég egyszerűre sikeredett ez a sztori."
Aki papucsnak született, az úgy is végzi, hiába próbálkozik. Elég egyszerűre sikeredett ez a sztori Pál. Olyasmi, akár a faék.
Sajnos ilyen az élet. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest. :(
Mindenesetre én kedvelem a bénákat.