Percek tánca, szédítő varázs.
Csak ne múlna a pillanat,
ha arcom simítja a szél.
Eltűnt napok, szunnyadó parázs.
Csak ölelne a virradat,
ha őrülten sikolt az éj.
Üres peron, hideg állomás.
Csak hallanám a hangodat,
ha felém intenél: ne félj.
Régen tett, tétova vallomás.
Csak a száj szólna igazat,
ha a szív bocsánatot kér.
Megjegyzés: szépírások
Hozzászólások
Nagyon ütős, különös hangulatú lett ez a vers Andi, a rímképlet is ötletes.
A címben viszont kevesebb pontocska is elegendő lenne szerintem. :)
Üdv. + a pacsi: tokio :)
Kedves Krisztin!
Ez csak egy vers.. Nem csak arról írok, ami valóban megtörtént velem, sőt gyakrabban nem, mint igen... De nagyon köszönöm szavaidat, sokat jelent!:)))) Szeretettel: Andi