ALAPÍTÓ

Emlék-köd



Kristálycsizmába lép az éj,
jégsarkakon kopog,
halk dérrel hinti lábnyomát,
talpán friss hó ropog.

Ilyenkor vágyom messzire,
hol jámbor még a táj,
hol város hangja nem zavar,
a csend magvába zár.

Elindul fáradt képzelet,
bódultan andalog,
szememben emlék-köd szitál:
régmúlt karácsonyok.


2007-12-10
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –
ALAPÍTÓ

1973-ban jelentek meg első írásai a középiskolai újságban, ennek ellenére csak 2006-tól kezdett publikálni ismét az interneten tokio170 nicknéven. Az első időszakban csupán írásokat – verseket, novellákat, publicisztikákat – közölt, majd valamivel később megosztotta fotóit is. Alkotásaiban az emberi kapcsolatok, az érzelmek, illetve a csodálatos és megunhatatlan természet aprólékos bemutatása mellett, gyakran találkozhatunk a közéleti gondok, a társadalmi problémák megjelenítésével, ezen belül pedig a lelkiismeretesség alapkérdésével, illetve a becsületesség, a harácsolás, valamint az igaz és a hamis dolgok szembeállításával.
Mondandója néha (már a címében is) többértelmű, esetleg kellően humoros, ami segíthet a téma körüli gondolatok apró ereinek csermellyé szélesítésében.

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALAPÍTÓ
    Igen, erre mondják azt, hogy nem kell a költőnek rendkívül okosnak, agyafúrtnak lenni, csak épp írjon olyan sorokat, amelyek előkéredzkednek az olvasó rejtett memóriájából, tudatalattijából - amikor épp szüksége van rá.
    Köszönöm a véleményed!
    Recuppróka :))
  • SZERKESZTŐ
    Jó veled andalogni...
    Kristálycsizmába lép az éj,
    jégsarkakon kopog,
    halk dérrel hinti lábnyomát,
    talpán friss hó ropog.

    Ez a négy sor megint olyan, ami "bevésődik", megmarad emlékezetemben mindig.
    gratulapacsi! :)
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum