és bocsásd meg a mi vétkeinket...

[Poroszlay Gabriella]

és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk… magunknak mert míg más szemében a szálkát is sajátunkban a gerendát se - mindig van indok a felmentésre. mindig van bűnbak kire rákenheted, és magadnak se vallod be vétkedet. aki mást mond az bizton ámít - az ember ösztönből véd és hárít - s nem vesz magára holmi inget, míg mást bőszen öltözni sürget. kevés mer nézni saját tükrébe, tartja inkább másoknak elébe… gyarlók vagyunk - és ez már mindig így lesz - hát bocsásd meg Uram, a mi vétkeinket!

[Poroszlay Gabriella]

Nah, azt szeretném látni, Földim! :)))
Spenót, meg a paraj lánykori neve ebként :DD, úgyhogy nem valami nagy vállalás ez az eljövendő esztendőre :DDD
Köcce az értékest!
recuppa-csi ! :)

[Czinege László]

Megjavulok újévtől Földim... Sőt, még a spenótot, és a parajt is megeszem! :))
Én látom - sajnos - a saját hibáimat is, nem csak a másokét. Úgy érzem viszont, az "idegenhibák" jóval nagyobbak - tisztelet az igen csekély kivételnek. :DD
Jó vers lett ez. Felfrissítve is szépen szól, pláne így karácsony táján.
Gratula + a cuppacsi! :))