Ajtó-panasz
Kopogás nélkül
betörtél és becsaptál.
Ki(li)ncsem törted.
S.O.S.
Kínok markolják
tollam, betűk kiáltnak
tintába zárva.
Harag-definíció
Kiéheztetett
mosoly-rács mögött tartott
gyilkos fenevad.
LétKérdés 1.
Lehetséges az,
hogy olyankor is szeress
ha jelen vagyok?
Filozófia
Minden mindennel
összefügg - majd szétesik
ha megértetted
Bújócska
Ma még nem vágytam
eltűnni a világból…
A világ tűnt el…
Alkohol
Elmenekülök
előlem… talán egyszer
magamhoz (t)érek…
Állófront
Békét adj Uram
elég a háborúból
megadom magam
Létkérdés 2.
Ha nem az volnék,
aki vagyok… ki volna
az, aki lennék?
Kiéhezve
A végtelenben
bolyongva falat vágyok:
egy falat létet
Undor
Sosem hagy cserben
ha szeretnéd megélni
örömeidet.
Felettes-én (a cél előtt)
Pardon. Fáradjon
újra a Startvonalhoz!
Túl gyorsan futott…
Törődés
Megóvlak attól,
hogy hiányozzak neked:
Hátamra veszlek.
Otthonról hazafelé
Magam keresem…
s útközben átváltozom
saját magammá…
Rejtekhely
Téglánként épül
a ház. Vakolat alatt
titkok rejtőznek.
Szómagyarázat
Apám szemébe
nézve félve kérdem: mit
ért élet alatt?
LétKérdés 3.
Létem értelme
az értelmetlenben is
értelmet lelni?
Öröm-definíció
Ha elengeded,
nagy árat fizetsz érte.
Soká jön vissza…
Sóhaj
Visszaszerezni
az elrabolt levegőt
újra és újra
Rózsakvarc remény
Kezemben fogom…
tán segít, hogy lelkem is
kezemben tartsam.
Terápia 1.
Beszorult rémek:
képek, szavak küzdenek
szabadságukért
emLÉK
Zátonyra futott
vonat - mély LÉKET ütött
lelkemen… (v)érzek?
Ekvivalens ambivalencia
Létvágy és undor
bizalom és borzalom
mindegy - ugyanaz
Ambivalens ekvivalencia
Mágneses térben
énem vasszilánkjai
taszítják egymást.
Emlék-parazita
Mindent kievett
már belőlem… de mégis
hazajár enni
Terápia 2.
Eltitkolt szavak
visszhangját dúdolom: egy
tolmácsot kérnék
Inkognitó-lét
Létezem. Talán.
Vaksötétben önmagam
árnyéka vagyok.
Ajándék
Mit szeretnék? Hogy
múltam helyett jövőm
álmodjam végre…
Terápia 3.
Védelmezőmként
kulcslyukon át oson be
a csend - hallgatni…
Bizalom
Eltűnt! Ellopták?
Elhagytam? Elkószált?
Látta valaki?
Költői kérdés
…s ha titkaimmal
együtt én is eltűnök:
észreveszed-e?
Hétköznap
Este fent, reggel
lent, napközben ég és föld
közt lavírozok
Megjegyzés: haiku
Hozzászólások
Köszönöm a visszajelzést, és hogy elolvastad őket... és szívesen fogadok további gondolatokat, hozzáfűzéseket is. A helyzet az, hogy remélhetőleg csak átmenetileg, jelenleg elég én-központú vagyok, a világ dolgait így kevésbé tudom objektíven szemlélni, így leírni még kevésbé. A "váltakozva ugyan" alatt azt érted, hogy egyikben az egyik, másikban a másik "patinás ismérv" maradt el? Sokat segítenél azzal, ha van erre szabad kapacitásod, hogy egy-két konkrétumot is megosztanál... Előre is köszönöm... én is barátsággal: dk
A haikut az európai ember másként próbálja megalkotni és értelmezni, mint az őshazájában élők. Meglátásom azonban mégis az: a hazai jól sikerült, elismert alkotások jócskán hajaznak az eredetire.
A haiku nem én középpontú. A természet leírása benne teljesen objektív, csupán a tények rögzítésére szolgál.
A vers végén jönni kell a tanulságnak, amit maga az olvasó fogalmaz meg, szinte két sorral kiegészítve magában tankára a verset.
Alkotásaidban helyenként hiányolom a patinás ismérveket, a haikura jellemző kívülről szemlélő, elgondolkodtató (természeti) képeket .
Barátsággal: K-L