Neked üzen...

[csabaiandy]

Kiveszem a holló szárnyából a feketét,
szél duruzsol a fülembe, szárnyra kél az ég,
elmozdítom a felhőket, öltöztetem az erdőket,
virágot bont - virágot bont majd az összes rét.

 

Virágot bont - virágot bont majd az összes rét,
patak dalol, reád hajol színéből a kék,
messzi távol hegedű szól, harang kondul a magasból,
neked üzen - neked üzen majd a mindenség.

 

Neked üzen - neked üzen majd a mindenség,
tiéd lesz az egész világ, a föld kerekség,
álmok hívnak, rózsák nyílnak, csobban a fény, halkan ringat,
kivettem a holló szárnyából a feketét.



[csabaiandy]

köszi neked!

[Czinege László]

Úgy árad ez a gondolat, akár szép időben a szabadban énekelt dal. Így aztán hegyen-völgyön, földön-égen mindenki meghallja. Hogy jó hír-e neki ("kivettem a holló szárnyából a feketét"), azt döntse el mindenki maga... :)
Gratulálok szárnyaló versedhez kedves Andi!