Om mani

[Kováts Péter]

 

Fister Vivien világi budhista.

 

Bevállalsz velem egy napot újra?

 

       Om mani padme hum,

        om mani padme hum,

       Nézz rám Avolakitesvara,

       Nézz rám! az áldozatra,

       Ki lelkét áldozza Neked,

       De testét vágy emészti meg.

 

       Én látom lótuszban a drágakövet

       Te ki bölcs vagy, hunyd be szemed.

       A végtelen időből egy napot adj,

       Hogy Vele álmaiba elmerülve

       Újra Téged érezzelek.

 

Bevállalsz velem egy szeretkezést újra?

 

        Om mani padme hum,

        om mani padme hum,

        hát legyen meg újra

        adj szállást a testedben

        és halj meg, egy pillanatra.

 

Bevállaljuk a világ gyermekeit egy pillanatra újra?

        

        Om mani padme hum,

        om mani padme hum,

        legyen kitárva szívünk újra

        oltalmazzuk a jövő lelkeit

        bennük a hallhatatlanság kulcsa.

 

Szeretni kell menni….

 

        Om mani padme hum,

        om mani padme hum,

        s ím, visszatértem Hozzád,

         hisz szeretni kell újra

        Tiéd a lelkem Avolakitesvara.

[Bátai Tibor]

Tetszik, ahogyan felel(get)tél, kedves Péter.

[Kováts Péter]

Kedves Barátaim ismét egy közös alkotás, jobban mondva egy felelgetős vers. Vivien elküldte nekem a Világi budhista című versét (vastagon,dölt betűs sorok) és én úgy éreztem ezekre a sorokra válaszolni kell a gondolatvilágot tükröző versel. Igy született ez a versem.