Szellemfák közt

[Czinege László]

Mint lenge lepel lóg a lég,
szellemfák közt hull a dér.

Koldus alszik avarágyán,
takarója sátorvászon,
deres feje rongypárnáján –
álma kővel bélelt bársony.

Nincsen ajtó, nincsen kapu,
háztetője a csillag-ég,
talpán száraz útilapu –
szeme fonnyadt könnyben ég.

Rideg télben múló álom,
illatozik fenyőága,
rávirrad egy új karácsony,
megcsillan jégpalotája.

Fagyszemében messzeség,
szenvedése messze rég,
gyertyát gyújt a lelke még,
könnyű fényű lángja – kék.

Mint lenge lepel lóg a lég,
szellemfák közt hull a dér…

[Czinege László]

Igen, át lett variálva a "refrén" kivételével keresztrímre. :))
Köszönöm az értékest Földim!
Recuppróka :))

[Poroszlay Gabriella]

Úgy tűnik, mintha ezen is kozmetikáztál volna kicsit :), de előnyére, bár eredetileg is nagyon tetszett.
A refrénje szuper:
Mint lenge lepel lóg a lég,
szellemfák közt hull a dér…
gratulapacsi+cupp