ALKOTÓ

Szemfényvesztés

Esténként lehámozza magáról 

a fényt a szemérmes sötét
s a kocsmapulton hangtalan
poháralátét lesz a Nap.
Maszatos pecsétként
fut szét az alkonyat.


A sarokban félkarú rabló csattog,
miközben kereket old a remény.
Kezek matatnak üres zsebekben.
A fejekbe a mit-tegyek beég.

Magukat gáncsoló lábak
botladoznak utat tévesztve.
Az imbolygó árnyak
egy-egy korsó sör habjába
zuhannak öntudatlanul.
Lassan bealkonyul.

*
Már
horizont alá bukott a Nap,
de még mindig nem hiszik,
hogy a világ is vakít:
a Hold füstös-piszkosan
felettük hamis álmot ír.

A hajnal
kiveti magából,
aszfalton ébred a részeg indulat.
Bicska csukódik. Még vértelen.
Az időn átüt a penész.

Ma is
takaród alatt húzódik meg
a szemfényvesztés.

Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ

    Köszönöm figyelmedet kedves Tokio. Úgy tudom gyengélkedtél..( ..a szemeddel..?) Remélem már jól vagy!

    Nem nagyon bízom a gyűjtésekben..legtöbbször utat tévesztenek..

  • ALKOTÓ

    Köszönöm kedves Tibor. Igyekeztem...

  • ALAPÍTÓ

    Hát igen... és még jó, ha a takaró megvan. :)
    Tegnap belenéztem a Cannes-i Filmfesztiválról készített Návai tudósításba... olyasmiről is szó volt, hogy a cicomás felkentek majd gyűjteni fognak a nélkülözőknek.
    Szóval, ne adjátok fel Bicska Maxi és Kocsma Jenny! :-D
    Gratula + pacsi!

  • ALKOTÓ

    Vakít.

    Pontosan írsz.

Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum