4 Dimenzió Online

Interaktív irodalmi portál Dány

Felejtenék de úgy rág a magány,
girhes gebéje folyton rám hág.
Rángatózik arcomban minden ideg,
mint gitáron a húr olyan hideg.
Bánat citerás játszik rajtam,
ütőjéről levette a párnáját,
oly fémesen szól a jövő,
de tiszta, mert igaz a jajszó.
Néha hízelkedem,
ha már nem bírom a kínt,
kezem harapom,
lerágott körmeimtől várom a fényt,
hogy megmondja teendőm.
Ezernyi pirkadat oda már,
s a helyben járt talány még mindig vár,
estlen gyermekként követem a fénypillangó röptét.
Repülök szakadékom felett,
új utakon,
régi lelkekkel keveredem.
Tiszta fecskeszárnyon szívom magamba,
múló életeim rögeinek kincseit.
Fehér pipacsok lakójaként,
idézek minden elmúlót,
s szerelmem keresem.

Megtekintések: 29

Írjon hozzászólást

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a 4 Dimenzió Online –nak.

Csatlakozzon a 4 DIMENZIÓ ONLINE-hoz!

Születésnapok

Nincs ma születésnapja senkinek

LINKAJÁNLÓ

Textil Galéria
Linképítő

Interaktív irodalmi alkotó portál Dány. Versek, novellák, publicisztikák, verses videók, hangosversek. Kortárs szerzők válogatott művei.

© 2021   Created by Czinege László.   Működteti:

.  |  Használati feltételek