ALKOTÓ

Őszi mondóka

sötét felhők esőt hoznakhegynek völgynek havasoknakszálas eső hull a földresárgul a fák sápadt zöldjehull az esőőszi esősíró esőösszeesőlábam elé követ gördítcsontot fájdít csontot görbítszívemen ül nehéz bánatott ver tanyát épít házathull a hajamhull az esőőszi esőöregedő
Szavazatok: 0
Kapjak e-mailt, amikor valaki hozzászól –

Megjegyzések hozzáadásához 4 Dimenzió Online tagnak kell lenned!

Csatlakozás 4 Dimenzió Online

Hozzászólások

  • ALKOTÓ
    Kösz, Laci. Én is így gondoltam, örvendek, hogy átjön a versből.
  • ALAPÍTÓ
    Nagyon jó lett... Az "összeeső" középtájt, és az "öregedő" a végén megadja a nyomatékot irgalmatlanul keményen. Ütem, dallam... minden tetszik. Pacsi!

  • ALKOTÓ
    :) Igy van, jon meg tavasz, (bar ez sovany vigasz, ilyenkor, tel elott), mondogatom en is, magamban es versben is. Es akkor megprobalom azt is feltenni. Koszonom, hogy olvastal. :)
  • SZERKESZTŐ
    De jó kis mondóka!
    Ugyanazt mondhatom, mint te nekem a keljfeljancsira - mennyire érzem! A csontjaimban, a gondolataimban, a fejemben/fejemen :))...aztán borul feláll :) jön majd a tavasz még!
Ezt a választ törölték.

Témák címkék szerint

Havi archívum