Téli bimbók

[Péter Erika]

Téli bimbókPici boldogságom,felnősz-e vajon bennem,leszel pattanásos,mutáló kamasz,vagy mint csitri rügyet,elzsibbaszt a reggel,és szeplőtlen szirmodkorán sárba fagy?Az élet szigora bimbókat is gyilkol,infantilizmusom mókázik velem,a komolyak gúnyát sipkám alá rejtem,- régi rongybabámat mindig cipelem.Kétes boldogságom,gyermekkorod éled,máris féltlek, nem nősz felnőtté soha,féligkész lakásom beszögezett ablak,kilátás nincs onnan, sehova, sehova…

[Péter Erika]

Naná, hogy! belőled ki sem halt! Ujjééééééééééééééééééééééééé! Maradj tiszta, mint a gyermekek!

[Péter Erika]

Elnyomva? A gyermek előbb-utóbb előbújik vagy belehal az elnyomott.
Vállalom - bár sokan pejoratív értik az infantilizmust, belőlük kihalta gyermek.
Olyan is van ám, Juditom. Köszönöm szépen!

[Péter Erika]

L.M! Szamurájunk!
Kösziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!
Puszedlim!

[Péter Erika]

Drága Péter! Köszönöm!
Ölellek: Erika

[Péter Erika]

Barátném! Pont olyan vagy, mint egy remek irodalomtörténész!
Ezt szerettem volna elmondani, de tudod, mennyivel könnyebb volt versben???
Köszönööööööööööööööööööm , ez nagyon jól esett!
Ölellek!

[Péter Erika]

Kedves István!
Vállalom magam. Ilyen vagyok, ilyen....ugye nem akartok változtatni ezen?
Köszönöm!

[Péter Erika]

Köszönöm, Mariannám! :)))

[Czinege László]

Na, most értem már... Gúny én meg végig gúnyára (ruhára) gomboltam. Azért szívóskodtam veled.
Így teljesen tuti, mint Földim mondta, még fogást se lehet rajta találni.
Tessék szépen táplálni és óvni a kis boldogság ágat, és nyárra majd égig nő. :)
Gratula + a nagy cuppacsi!

[Poroszlay Gabriella]

Nos, Barátném, délelőtt azt mondtam, nem tudok belekötni... hát most sem :))
Akkor gyorsan elolvasva kicsit másképp értettem, mint most alaposan megrágva, többször olvasva. Bár...csak itt motoz bennem mégis egy burkolt jelentése a soroknak. No, majd felvilágosítasz :)
Én úgy értelmezem szép allegóriába csomagolt gondolatodat, hogy korod ellenére (bár azééé tél még nincsen! ) nem szégyellsz bohócnak lenni, boldogság magokat gyűjteni, nevelgetni hátha-virággá, gyermeki/teg ártatlan örömmel, de egyben tudod is, vagy úgy hiszed, a vágyott tökéletes boldogság nem jön el soha, nincs értelme az egésznek. (ezek a lemondó sorok a végén)
A másik, amit mögötte még érzek, a boldogságod= a gyermeked, akit bimbóként legyilkolt az élet szigora, akinek elvesztése feletti fájdalmadat kifelé-bohócként leplezed, próbálod túlélni, aki nélkül boldogságod soha fel nem nőhet, és ezért nincs kilátás önmagad már soha fel nem épülő várából.
Bárhogy is...tetszett, no!
pusszantás:)

[vitorla]

Lehetne akár tavaszi is ! :) Tetszett a gyermeki lényed benne ! Ha jól láttam ! :)
Szeretettel: István