rewind & play újra meg újra / összefüggé- nyelved / nehogy mérgezett szavakra nyíljon
seket oldasz és kötsz / átforrasztod a hibás a szád / el nem csókolt csókokat csókolsz /
áramköröket / (a katódcsövekkel nincs mit szorgalmasan gyomlálsz / s ha kell kortyon-
kezdened) / retusálsz elvétett irányokat / ként hordasz vizet a távoli kútról / hogy zöl-
pótolod jóvátehetetlen mulasztásaid / első düljenek végre ki sem kelt meddő remé-
ütéssel hárítasz megtorlatlan és ma is szé- nyeid / irányítottan éled újra a kibogozottan
gyellt pofonokat / kézrátétellel gyógyítod a is ködbe veszőt / rewind & play még utoljá-
szándékkal vagy óvatlanul ütött sebeket / ra / mielőtt jövőd jelenére ébredsz / és
hallgatásokat törsz és időben harapod el a hanyag mozdulattal megint felvételre kapcsolsz
Hozzászólások
Nagyon örülök, kedves Éva.
Köszönöm a bejegyzést!
Nagyon tetszett.
Kedves László, nagyon örülök, hogy így érzed.
Köszönöm soraidat!
Remekül formázott képvers. Kiválóan használod ki az oldal lehetőségeit :)
Imitt-amott behúztam fülem-farkam, mert magamra ismertem. Ilyenek vagyunk, no. Persze némelyünknek sokszor kellene a visszajátszás opciót felfedezni, hogy rádöbbenjen a hasonlóságra.
Gratulálok!
Kedves Erzsébet, az alapváltozatot úgy egy-másfél éve írtam, és eredetileg ez állt a szövegben: "Mielőtt ostoba jelenedre ébredsz" --- más portálokon így is jelent meg, de ahol van rá lehetőség, javítani fogom.
Azóta ugyanis megtanultam jobban becsülni a (mindenkori) jelent... A "belenyúlás" eredményeként a végsőnek szánt szövegváltozat egészen friss: a tegnapi feltöltéskor született.
Nagyon köszönöm soraidat!
"jövőd jelenére ébredsz" .... Nagyon eredeti! Hatásos, és pontos megfogalmazása annak az átmenetnek, mi nyomon követhetetlen, hiszen, a pillanat, mit megélünk, a következő pillanatban már a múlt része... Ugyanígy a vágyott, tervezett jövőből a megvalósuláskor hirtelen "most", vagyis jelen lesz.
"retusálsz elvétett irányokat" ... Bár lehetne! De nem megy... Mit megtettünk/elvétettünk, az többé vissza nem fordítható, nem törölhető..., mert részünké válva cipeljük életünk végééig.
Kedves Tibor! Elgondolkodtató, tovább szőhető mai meséd nagyon megfogott. Köszönöm az élményt, gratulálok szeretettel.